Menü

Mi leszel ha nagy leszel?

Rohamosan közeleg február közepe, ami a végzős gimnazisták számára a tanév egyik fontos dátuma: ez az egyetemi jelentkezés határideje. Az érettségiző diákok ezekben a hetekben az egyetemek honlapjait olvasgatják, online nyílt napokon vesznek részt, ismerősős egyetemistákat kérdeznek mindenféléről és egymáshoz is az első kérdésük: te mit írsz be elsőnek?

Hatalmas stresszt és feszültséget is okoz a jelentkezés, amiről sokan vélekednek úgy, hogy ha egy életre nem is, de évekre meghatározza az életüket.

Odamész, ahova akarsz

Valóban szerencsés az, aki szülői vagy iskolai nyomás nélkül választhat pályát – bár ez sem könnyű. A felnőtté válás kapuja is ez, az első olyan döntés, amit teljes mértékben nekünk kell meghozni és vállalni minden következményét. Egy nehéz, de elengedhetetlen lépés. Ezért fontos, hogy a nyomás helyett, ami lehet kimondatlan is, támogassuk a jelentkezőket.

Saját tapasztalatom, hogy bár otthon, a szüleim semmiféle irányba nem tereltek, meghagyták nekem a döntés szabadságát, az iskolában sokszor hangoztatták, hogy igenis egyetemre kell menni, diploma nélkül keveset ér az ember. Már akkor is éreztem, hogy ez valahol sántít, de most már biztosan tudom, hogy nem igaz. Igen, fontos, hogy képezzük magunkat és tényleg jó, ha az ember egyetemen tanulhat tovább, de tény, hogy nem mindenkinek ez az útja. Lenézni vagy kisebb értékűnek tekinteni azt, akinek nincs felsőoktatási végzettsége pedig nagyon romboló lehet.

Életre szóló döntés?

Az egyetemi felvételi meghatározó, de nem feltétlenül szól egy egész életre. Tapasztalataim szerint kevesebben vannak azok, akik már kiskoruk óta tudják, hogy mik szeretnének lenni és így is képzelik el az egész életüket. Szerencsés helyzet, de sokan vannak, akik nem így éreznek. A döntés tényleg nem lehet nem komolyan venni, helyén kell kezelni. A pályafutás vagy karrier ugyanúgy szól a rugalmasságról és a bátorságról is. Hány és hány pályaelhagyót, pályaváltót látunk a környezetünkben? Sokan a negyvenes éveikben, már családosan döntenek a váltás mellett, ebből is látszik, hogy 18 évesen nem feltétlenül döntünk életre szólóan.

Feltétlen támogatás

A most felvételizőknek üzenem, döntsetek megfontoltan és legyetek bátrak. Beszélgessetek sokat, gyűjtsetek a tapasztalatokat! Ha úgy érzitek még nem álltok készen, akkor keressetek más lehetőségeket, mint az önkéntesség vagy munka.

Ha van a környezetünkben végzős, aki most felvételizik, gondoljunk rá, beszélgessünk vele és bátorítsuk, hogy merjen álmodni és tegyen is érte.

Óraátállítás 2025 őszén

Október vége felé minden évben elérkezik az a bizonyos hétvége, amikor újra előkerül a kérdés: „Most előre vagy hátra kell állítani az órát?” Idén október 26-ról 27-re virradó éjjel, vasárnap hajnalban háromról kettőre kell visszatekerni a mutatókat. Ez azt jelenti, hogy egy órával tovább alhatunk, hiszen kezdetét veszi a téli időszámítás.

Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.

Így működik a néma segélykérés

Egy balatonboglári étteremben egy nő a bántalmazottak kézjelzésével kért segítséget a pincértől. A személyzet azonnal értesítette a rendőrséget, akik a nő volt párját bilincsben vitték el. A Sign for Help kézjel a családon belüli erőszak áldozatainak segít csendben jelezni, ha veszélyben vannak.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.