Mi leszel ha nagy leszel?
- Dátum: 2021.02.05., 15:42
- Sipos Zsófia
- döntés, egyetem, érettségi, felvételi, karrier, pályaválasztás
Rohamosan közeleg február közepe, ami a végzős gimnazisták számára a tanév egyik fontos dátuma: ez az egyetemi jelentkezés határideje. Az érettségiző diákok ezekben a hetekben az egyetemek honlapjait olvasgatják, online nyílt napokon vesznek részt, ismerősős egyetemistákat kérdeznek mindenféléről és egymáshoz is az első kérdésük: te mit írsz be elsőnek?
Hatalmas stresszt és feszültséget is okoz a jelentkezés, amiről sokan vélekednek úgy, hogy ha egy életre nem is, de évekre meghatározza az életüket.

Odamész, ahova akarsz
Valóban szerencsés az, aki szülői vagy iskolai nyomás nélkül választhat pályát – bár ez sem könnyű. A felnőtté válás kapuja is ez, az első olyan döntés, amit teljes mértékben nekünk kell meghozni és vállalni minden következményét. Egy nehéz, de elengedhetetlen lépés. Ezért fontos, hogy a nyomás helyett, ami lehet kimondatlan is, támogassuk a jelentkezőket.
Saját tapasztalatom, hogy bár otthon, a szüleim semmiféle irányba nem tereltek, meghagyták nekem a döntés szabadságát, az iskolában sokszor hangoztatták, hogy igenis egyetemre kell menni, diploma nélkül keveset ér az ember. Már akkor is éreztem, hogy ez valahol sántít, de most már biztosan tudom, hogy nem igaz. Igen, fontos, hogy képezzük magunkat és tényleg jó, ha az ember egyetemen tanulhat tovább, de tény, hogy nem mindenkinek ez az útja. Lenézni vagy kisebb értékűnek tekinteni azt, akinek nincs felsőoktatási végzettsége pedig nagyon romboló lehet.
Életre szóló döntés?

Az egyetemi felvételi meghatározó, de nem feltétlenül szól egy egész életre. Tapasztalataim szerint kevesebben vannak azok, akik már kiskoruk óta tudják, hogy mik szeretnének lenni és így is képzelik el az egész életüket. Szerencsés helyzet, de sokan vannak, akik nem így éreznek. A döntés tényleg nem lehet nem komolyan venni, helyén kell kezelni. A pályafutás vagy karrier ugyanúgy szól a rugalmasságról és a bátorságról is. Hány és hány pályaelhagyót, pályaváltót látunk a környezetünkben? Sokan a negyvenes éveikben, már családosan döntenek a váltás mellett, ebből is látszik, hogy 18 évesen nem feltétlenül döntünk életre szólóan.
Feltétlen támogatás
A most felvételizőknek üzenem, döntsetek megfontoltan és legyetek bátrak. Beszélgessetek sokat, gyűjtsetek a tapasztalatokat! Ha úgy érzitek még nem álltok készen, akkor keressetek más lehetőségeket, mint az önkéntesség vagy munka.
Ha van a környezetünkben végzős, aki most felvételizik, gondoljunk rá, beszélgessünk vele és bátorítsuk, hogy merjen álmodni és tegyen is érte.
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.