Menü

Mentális betegségek, depresszió

A mentális betegségek sajnos nem rendelkeznek olyan egyértelmű tünetekkel, mint a megfázás vagy más fizikai betegségek. Sokszor az okozza a legnagyobb nehézséget, hogy a jelek nem mindig tűnnek jeleknek. Hiszen egy mentálisan egészséges embernek is lehet rossz napja, lehet bizalmatlan, távolságtartó, rossz kedvű vagy éppen zárkózott. Lehetnek nehéz időszakok bárki életében és egyébként is, mindannyian máshogy kezeljük ezeket a nehéz időszakokat.

A felismerés és diagnosztizálás megfoghatatlansága miatt a kezelés és a hozzáállás is egy ködös terület. Nincsenek aranyszabályok és bevált módszerek. A jelenlegi helyzetben pedig, ami alatt a pandémiát és azzal kapcsolatos szabályokat, életmódváltást értem, különösen elszigetelődtünk, lecsökkent a szociális érintkezés minősége és mennyisége, valamint mindenki a saját életével van leginkább elfoglalva.

Ezért fontos most kiemelten, hogy figyeljünk egymásra. Bár nem egyszerű felismerni, mégis érdemes a gyakori jelekre és a tünetekre figyelni, valamint nem elhanyagolható tény, hogy a depresszió általában valamilyen tragikus életesemény után jelenik meg, ami lehet például haláleset, válás, betegség, munkahely elvesztése vagy komoly anyagi gondok.

A tünetek lehetnek a követezők:

a beteg folyton szomorú, levert, melankólikus
érdektelenség, motiváció elvesztése minden iránt
szorongás, nyugtalanság
szokásosnál fokozottabb ingerlékenység, türelmetlenség
zárkózottság, befelé fordulás

Bár a fentebb említett tünetek a leggyakoribbak és kivétel nélkül mind a viselkedést, mentális állapotot és érzések kezelését érintik, lehetnek fizikai tünetek is. Ilyen például a fáradékonyság, alvászavar, testsúly nagymértékű és hirtelen változása, étvágytalanság vagy épp túl sok evés, túlzott dohányzás/alkohol fogyasztás, koncentráció zavar, esetleg tisztázatlan eredetű fájdalom.

Inkább a tünetek együttese, mint külön-külön fennállása adhat okot aggodalomra, de bármelyiket is észleljük magunkon, vagy a környezetünkben valakin, az odafigyelés, az őszinte hallgatóság és motiváló magatartás sosem veszik kárba. Ezek mellett természetesen mindenképpen érdemes valamilyen segítséget kérni, legyen az akár egy képzett szakorvos, egy önsegítő csoport, vagy a család, illetve barátok társasága.

A depresszió nem egy rossz nap, egy elhessegethető rossz hangulat. Sajnos napjainkban sem mindig vesszük elég komolyan ezt a betegséget, pedig, ha időben vesszük észre, kezelhető és lehetséges a gyógyulás, azonban mint sok más, ez sem megy egyik napról a másikra. Népi közmondás, hogy az idő minden sebet begyógyít. Bár aki éppen küzd valamilyen sebbel, sokszor gondolja üresnek ezt a mondatot, viszont tagadhatatlan, hogy van igazságalapja. A jó dolgokhoz, mint a gyógyuláshoz is, idő kell.

Balogh Emese

Amikor az olvasás már nem élmény – A szövegértés válsága a mai fiatalok körében

Az utóbbi években egyre több pedagógus, szülő és szakember hívja fel a figyelmet arra a jelenségre, hogy a mai gyerekek jelentős része még rövid híreket, egyszerűbb írásokat sem képes megfelelően értelmezni.

A kamaszkori szorongás árnyékában

A kamaszkor az emberi élet egyik legintenzívebb és legváltozatosabb időszaka. Ebben az életszakaszban a fiatalok nemcsak testi változásokon mennek keresztül, hanem jelentős lelki és társas átalakulásokon is. A gyermekkorból a felnőttkor felé vezető út sok bizonytalansággal, kérdéssel és új kihívással jár. Ezek a változások gyakran szorongást idéznek elő, amely a serdülők mindennapi életének természetes része lehet. A kamaszkori szorongás azonban különböző formákban jelenhet meg, és hatással lehet a fiatalok tanulmányaira, kapcsolataira és önértékelésére is.

A magabiztosság láthatatlan jelei – apró szokások, amelyekkel könnyebben hatunk másokra

Sokan úgy gondolják, hogy a magabiztosság elsősorban a hangos megszólalásról vagy a határozott kijelentésekről szól. Valójában azonban gyakran a finom, szinte észrevehetetlen viselkedési minták azok, amelyek meghatározzák, hogyan látnak minket mások.

A harag – amit érdemes elmondani a gyerekeknek erről

A harag egy természetes reakció már kisgyermekkorban is, érdemes a gyerekeket ezzel kapcsolatban terelgetni, hogy jól tudják kezelni a dühüket.

Miért jó, ha nevetünk? – avagy a nevetés élettani és pszichés jelentősége

Egy teljesen hétköznapi jelenség, ha nevetünk, pedig nagy a jelentősége mind az egészségünkre, mind a pszichés állapotunkra nézve.