Menü

Mentális betegségek, depresszió

A mentális betegségek sajnos nem rendelkeznek olyan egyértelmű tünetekkel, mint a megfázás vagy más fizikai betegségek. Sokszor az okozza a legnagyobb nehézséget, hogy a jelek nem mindig tűnnek jeleknek. Hiszen egy mentálisan egészséges embernek is lehet rossz napja, lehet bizalmatlan, távolságtartó, rossz kedvű vagy éppen zárkózott. Lehetnek nehéz időszakok bárki életében és egyébként is, mindannyian máshogy kezeljük ezeket a nehéz időszakokat.

A felismerés és diagnosztizálás megfoghatatlansága miatt a kezelés és a hozzáállás is egy ködös terület. Nincsenek aranyszabályok és bevált módszerek. A jelenlegi helyzetben pedig, ami alatt a pandémiát és azzal kapcsolatos szabályokat, életmódváltást értem, különösen elszigetelődtünk, lecsökkent a szociális érintkezés minősége és mennyisége, valamint mindenki a saját életével van leginkább elfoglalva.

Ezért fontos most kiemelten, hogy figyeljünk egymásra. Bár nem egyszerű felismerni, mégis érdemes a gyakori jelekre és a tünetekre figyelni, valamint nem elhanyagolható tény, hogy a depresszió általában valamilyen tragikus életesemény után jelenik meg, ami lehet például haláleset, válás, betegség, munkahely elvesztése vagy komoly anyagi gondok.

A tünetek lehetnek a követezők:

a beteg folyton szomorú, levert, melankólikus
érdektelenség, motiváció elvesztése minden iránt
szorongás, nyugtalanság
szokásosnál fokozottabb ingerlékenység, türelmetlenség
zárkózottság, befelé fordulás

Bár a fentebb említett tünetek a leggyakoribbak és kivétel nélkül mind a viselkedést, mentális állapotot és érzések kezelését érintik, lehetnek fizikai tünetek is. Ilyen például a fáradékonyság, alvászavar, testsúly nagymértékű és hirtelen változása, étvágytalanság vagy épp túl sok evés, túlzott dohányzás/alkohol fogyasztás, koncentráció zavar, esetleg tisztázatlan eredetű fájdalom.

Inkább a tünetek együttese, mint külön-külön fennállása adhat okot aggodalomra, de bármelyiket is észleljük magunkon, vagy a környezetünkben valakin, az odafigyelés, az őszinte hallgatóság és motiváló magatartás sosem veszik kárba. Ezek mellett természetesen mindenképpen érdemes valamilyen segítséget kérni, legyen az akár egy képzett szakorvos, egy önsegítő csoport, vagy a család, illetve barátok társasága.

A depresszió nem egy rossz nap, egy elhessegethető rossz hangulat. Sajnos napjainkban sem mindig vesszük elég komolyan ezt a betegséget, pedig, ha időben vesszük észre, kezelhető és lehetséges a gyógyulás, azonban mint sok más, ez sem megy egyik napról a másikra. Népi közmondás, hogy az idő minden sebet begyógyít. Bár aki éppen küzd valamilyen sebbel, sokszor gondolja üresnek ezt a mondatot, viszont tagadhatatlan, hogy van igazságalapja. A jó dolgokhoz, mint a gyógyuláshoz is, idő kell.

Balogh Emese

Mentális nagytakarítás

Ahogy egy rendetlen lakásban nehéz megpihenni, úgy a kusza gondolatok között is nehezebb megtalálni a nyugalmat. A mentális rendrakás nem varázslat, hanem tudatos önismereti folyamat, amely segít kiszellőztetni a felesleges aggodalmakat, letenni a terheket és tisztábban látni önmagunkat.

Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.

Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.

Lelki egészség: ne csak testben, lélekben is fitten!

Október 10-e nem csak egy nap a naptárban, hanem a Lelki Egészség Világnapja, amikor kicsit megállhatunk, és átértékelhetjük, mennyire figyelünk a saját mentális jólétünkre.

Hogyan győzhetjük le a nyilvános beszédtől való félelmet?

A legtöbben nem vagyunk született szónokok. A prezentálás gondolata gyakran már önmagában is szorongást vált ki – remegő hang, kiszáradt torok és zakatoló szív jellemző ilyenkor. A magabiztos megszólalás nem veleszületett adottság, de gyakorlással és önismerettel fejleszthető képesség.