Tippek a fogyáshoz idősebb korban
- Dátum: 2021.02.25., 04:03
- Szabó Máté
- diéta, életmód, focigyás, izom., mentalitás
Idősebb korban lassul az anyagcsere és az a tápanyag mennyiség, amelyet korábban fogyasztottunk sokkal jobban meg fog látszani az emberen. Ehhez sokszor hozzájárul a mozgásszegény életmód, és az élelmiszerek sokszor elégtelen minősége.
Idősebb korban is érdemes tartózkodni a radikális diétától, viszont, ha keveset mozog valaki, akkor, ha fogyni akar, meg kell magának szabnia egy elég komoly határt, amely felett nem lehet többet enni, például az egy napra számított kalóriabevitele nem lehet több 1400-1500 kalóriánál.

Szintén fontos, hogy a diéta ne legyen egyoldalú, mert így könnyen vitaminhiány alakulhat ki a szervezetben. Fiatalabb korban is nehéz erre figyelni, de idősebb korban is kerülni kell a cukros italokat, péksüteményeket, csokoládét, alkoholos italokat. Ezzel sok esetben a túlzott koffeinfogyasztást is elhagyja az adott személy, ami szintén fontos lehet.
Idősebb korban is sok zöldséget és gyümölcsöt kell enni, a fehérje pedig, túró, sajt, csirkehús, hal és némi tojás formájában kerüljön az asztalra.
Azonban mozgás nélkül tartós fogyás nincsen mert ezzel is további kalóriákat égetünk el, valamint meg lehet vele őrizni az izomtömeget és a jó kondíciót is.
Ebben a korban sokszor már a súlyzós és erőnléti edzések nap mint nap fárasztóak tudnak lenni, nem beszélve arról, hogy ízületi fájdalmakat és komolyabb sérüléseket is okozhat az edzés, ha nem megfelelően végzik őket.

Az egyik legjobb mozgásforma az úszás, amely nem csak, hogy kíméli az ízületeket, de alapvetően kalóriát is éget és segít az állóképesség megőrzésében is. Még jó mozgásforma lehet a kocogás, elliptikus tréneren való edzés, kerékpározás és a gyaloglás is. Ami viszont nem ajánlott az a lépcsőzés, guggolás és a nehéz súlyokkal való gyakorlatok.
Fontos, hogy idősebb korban az elhízás az életminőség romlásához vezethet és egészségügyi szempontból is nagyobb kockázatnak vannak kitéve a túlsúlyos emberek. Ilyen tipikus betegségek lehetnek a szív és érrendszeri problémák, cukorbetegség és a különböző ízületi problémák is.
Az edzés terén fontos, hogy ne arra törekedjenek, hogy nap mint nap túllépjék teljesítőképességük fiziológiai határát, mert a kívánt cél helyett kóros állapotok kifejlődését érhetik el vele. Ebben a korban inkább fontos, hogy a sporttevékenység után kellemes érzés hassa át testüket-lelküket. Természetesen az élettani folyamatok elől nem lehet elmenekülni, mert a fizikai teljesítmény csökkenése az emberi élet része, de cselekedeteinkkel befolyásolhatjuk és lassíthatjuk a folyamatot.
Szabó Máté
Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?
A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?
Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?
Elfek a polcon, csínyek a lakásban
Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.
Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus
Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.