Menü

Amit a nagyszüleinktől megtanulhatnánk

Kenyérsütés, savanyítás, befőzés… a fiatalabb generáció számára talán értelmetlen tevékenységek, hiszen leveszek egy üveg befőttet a polcról a szupermarketben, vagy egy üveg lekvárt, savanyú uborkát, kenyeret. Nagyszüleink ezt mind maguk készítették, de nemcsak ebben, másban is példával járnak előttünk.

Én holnap látogatom meg a nagymamámat, aki már dédi, hat dédunokája van. Szeretem nála a régmúlt időket idéző eszközöket, szokásokat, történeteket, recepteket.

Sokszor hallom tőle, hogy látja, nem nagyon eszem leveseket, pedig régen a gyógyító leves készítése szinte alap volt.

A régiek még tudták, hogy a tyúkhúsleves a legtöbb betegségre gyógyír. A csontokat sem dobták el, mert tudták, hogy abból is gyógyító leves készülhet. A megmaradt, még nem felhasznált csirke-, marha- vagy sertéscsontokat eltették, majd betegségek idején megfőzték. A csontleves feltölti a szervezetünket a benne lévő ásványi anyagokkal, kollagénnel. Ma inkább megvesszük drága pénzért a kollagént, tisztelet a kivételnek.

Régi öregeink tudták jól, hogy mi fán terem a barkácsolás, javítás, varrás.

A férfiak jól bántak az alapvető szerszámokkal és sok mindent megjavítottak, ami elromlott, a nők pedig a varrás, szövés mesterei voltak. Az emberek akkoriban nem vettek egyből újat, hanem a régit javították meg. Talán ez átvitt értelemben ma érthető az emberi kapcsolatainkra is.

A boltban vásárolt kenyerek gyakran tartalmaznak nagy mennyiségű sót és édesítőszereket, egyéb adalékanyagokat. Az otthoni kenyérsütés nem igazán volt már divat, igaz a koronavírus okozta karantén életben egyre többen készítik maguk a pékárut.

A befőzés, erjesztés is alapvető dolog volt, s bár a fermentálás ismét divat lett, hiszen szupertáplálékokról van szó, magas rost-és vitamintartalma, alacsony kalóriatartalma miatt, a bélflórára gyakorolt jótékony hatásról már nem is beszélve.

Ma már nem lenne sokszor idő és energia házilag tejterméket gyártani, de még anyukám is készített régebben sokszor túrót, tejfölt. Ha megsavanyodott, aludttej, tejföl, tejszín készült belőle. A modern konyha ezt is megveszi, nem foglalkozik a spórolási technikákkal.

A kertészkedéshez nagyon jól értettek a nők régen, természetesen ma is akad kivétel, de a többség nem a konyhakertből készíti ételeit, hanem ugyancsak vásárol.

Kötés, horgolás, hímzés…egyik sem menne, bevallom, pedig kislányként a nagyi mindig tanítgatott nyaranta, hogy megtanuljam. Akkor még ment is valamennyire, ma már…

Ami leginkább jellemző volt a régi időkre, nagyszüleink életvitelére, az a spórolás, a praktikusság, a pazarlást mindenféle módon elutasították, takarékosak, dolgosak voltak, ismerték a természet adta csodaszereket és használták a tudásukat a mindennapi életben. Nagyon sokat tanulhatnánk tőlük.

Márciusban óraátállítás!

A nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart, ennek kezdete 2024-ben március 31. vasárnap hajnalban 2:00 órakor 3:00 órára kell előre állítani az órát.

A korán érkezett tavasz meghozta a kullancsokat

Az enyhe tél sajnos a vérszívóknak is kedvezett. A tavasz idén korábban köszöntött be és meghozta a kullancsokat. Mit tehetünk és hogyan védekezhetünk a kullancsok ellen, illetve mi a megoldás, ha már megtörtént a baj?

Vasárnapig tart a jótékonysági akció!

Vasárnapig lehet még csatlakozni a jótékonysági akcióhoz, melyben tartós élelmiszert gyűjtenek a katolikus templomokban.

A 4 legjobb májvédő gyógynövény

A májvédő és májméregtelenítő gyógynövényt - pontosabban kivonataikat -, nyugodtan kombinálhatod is! Hiszen egymással szinergiában, azaz egymás hatását felerősítve működnek a máj egészségéért.

Mi okozza a tavaszi fáradtságot és mit tehetünk ellene?

A tavaszi fáradtság nem betegség, sokkal inkább egy fizikai és pszichés tünetekkel járó, ideiglenes állapot, jellemző rá a kimerültség, a letragikus hangulat, olykor a fejfájás, migrén vagy alvási nehézségek.