Menü

Melyek az inzulinrezisztencia tünetei?

Szervezetünkben egyáltalán nem mindegy, milyen a vércukorszintünk. Ennek szabályozásában tölt be fontos szerepet az inzulin. Inzulinrezisztencia esetében a sejtek "éheznek", ugyanis a sejtek rezisztensek lesznek az inzulin hatására, nem veszik fel a cukrot, és lényegesen több inzulinnak kell jelen lennie a vérben ahhoz, hogy sejtbe a cukor bejuthasson.

Az inzulinrezisztencia, röviden IR gyakori jelenség, de a betegség sokszor nem derül ki időben, mert az inzulinrezisztenciát általában csak akkor vizsgálják ki az orvosok, amikor már a probléma jellegzetes tünetei is megjelennek, mint például menstruációs zavar, meddőség, petefészekciszták, szőrösödés, hajhullás, túlsúly, alma típusú elhízás.

Ugyancsak utalhat inzulinrezisztenciára az erős szőrnövekedés, mellette padig a depresszió és a fáradtság is.

A statisztika azt mutatja, hogy az inzulinrezisztencia inkább a nőket érinti, s sok esetben a családalapítás időszakában derül ki a betegség, amikor a meddőség okát kutatják.

Az inzulinrezisztencia kialakulásának esélyét mindenképpen növeli, ha családon belül előfordult már 2-es típusú cukorbetegség, továbbá a mozgásszegény életmód, alacsony D vitamin szint és gyorséttermi koszt is emeli a kockázatot.

Növelhetik az IR kialakulásának esélyét a pajzsmirigy alulműködés, tejcukor-és gluténérzékenység, emésztőszervi problémák.

Az IR megállapítása cukorterheléssel történik, ahol a beteg vérének inzulinszintjét is megnézik.

Ha a beteg az inzulinrezisztencia megjelenése után nem figyel életmódjára, akkor az évek előrehaladtával nagy eséllyel 2-es típusú cukorbeteggé válik, ha azonban életmódot változtat és tartja a dietetikus által meghatározott étrendet, figyeli a gyorsan és lassan felszívódó szénhidrátokat, rendszeresen sportol, akkor sokat tehet a tünetek csökkentéséért, a megfelelő inzulinérték beállításáért. Megfelelő kezelés, azaz életmódváltás esetén igen jók, megközelítőleg 70-80 százalékosak a gyógyulási esélyek.

Ha az életmódváltás nem hoz eredményt, gyógyszerrel segíthetik az inzulinszint beállítását.

Az életmódváltás egyébként a megelőzést is szolgálja, segíthet elkerülni a betegséget, ezért érdemes mielőbb elkezdeni a helyes életmódra való átállást, pláne, ha a családban előfordult már cukorbetegség, vagy inzulinrezisztencia.

Martinka Dia

Miért jó, ha nevetünk? – avagy a nevetés élettani és pszichés jelentősége

Egy teljesen hétköznapi jelenség, ha nevetünk, pedig nagy a jelentősége mind az egészségünkre, mind a pszichés állapotunkra nézve.

Miért érezhetjük magunkat kimerültnek tavasszal? – A szervezet alkalmazkodása az évszakváltáshoz

A tavasz sokak számára a megújulás időszaka: hosszabbak a nappalok, több a napfény, és a természet is újjáéled. Mégis gyakori tapasztalat, hogy március elején sokan inkább fáradtnak, nyugtalanabbnak vagy kimerültnek érzik magukat.

Allergia vagy megfázás – hogyan különböztessük meg?

Az elmúlt hetekben én is folyamatosan küzdök a tüsszögéssel, orrfolyással és a viszkető, könnyező szemekkel, így pontosan tudom, milyen nehéz eldönteni, vajon megfázásról van szó, vagy valamilyen allergiás reakcióról. A közönséges megfázás és a szezonális allergiák tünetei sok ponton hasonlítanak egymásra, ezért gyakran zavarba ejtő lehet a különbség felismerése.

Oldalt fekve alszol? – előnyök, hátrányok a testünkre nézve

Ahány ember, annyiféle alvási szokás, melegben, hidegben, hason, háton vagy oldalt fekve, mindenkinél más. Nézzük, mi a helyzet az oldalt fekvéssel.

Kullancsveszély Magyarországon – amit mindenkinek tudnia kell

A kullancsok Magyarországon is jelentős közegészségügyi kockázatot jelentenek. Elsősorban tavasztól késő őszig aktívak, de enyhe teleken akár egész évben találkozhatunk velük.