A melanóma és rizikófaktorai

A melanóma egy rosszindulatú daganat, mely a bőr pigmenttermelő sejtjeiből, a melanocytákból alakul ki. Jellemző, hogy már meglévő anyajegyből kezd el kifejlődni, ezért is mondják, hogy érdemes figyelni, ha van rajtunk ilyen, mivel a gyakori tünetek közé tartozik az, hogy megváltozik az alakja és a mérete. Persze kialakulhat anyajegymentes bőrfelületen is, ezért mindenkinek javasolt rendszeresen ellenőriznie magát. Elsősorban a középkorúakat érinti, de ettől fiatalabb korosztálynál is előfordulhat egyéb rizikófaktorok megléte esetén. Alapvetően sebészeti beavatkozással történik az eltávolítása, de kemoterápiát, immunterápiát és sugárkezelést is alkalmaznak szükség esetén.

Közismert önvizsgálati alapelv az úgynevezett ABCDE szabály. Az „A” az aszimmetriára utal, vagyis, hogy szabálytalan, változó alakú-e az anyajegy. A „B” a border, vagyis a határ szóra utal, ami azt jelenti, hogy az elváltozás jól láthatóan elkülönül-e a bőr többi részétől, vagy határai elmosódottak. A „C” a colour, vagyis a szín: a melanómák jellemzően nem egyszínűek, inkább több színárnyalatot mutatnak. A „D” az átmérő, másnéven diameterre utal, mivel a melanóma mérete általában nagyobb, mint fél centimeter. Végül pedig az „E”, angolul enlarging=növekedés szót takarja. A melanómák nem állandó méretűek, idővel változnak, nőnek.

Hiába fiatal valaki, talán anyajegye sincs, a növekvő UV sugárzás és egyre erősödő napsütés miatt mindenkinek érdemes nagyobb figyelmet fordítania bőre védelmére. A rizikófaktorok közül egyrészt a már említett életkor is fontos, általában idősebb, vagy középkorú embereket érint, de fiataloknál is előfordulhat.

Másik fontos tényező a bőrszín és a szeplők megléte. Ha valaki nagyon világos bőrrel rendelkezik és még szeplős is, nagyobb valószínűséggel alakul ki nála melanóma. Szintén szerepet játszik a kialakulásban az, hogy mennyi időt töltünk erős napsugárzás idején a szabadban. Érdekesség viszont, hogy akik rendszeresen, például munka miatt töltenek sok időt a napon, kevésbé kitettek a melanóma kialakulásának, mint azok, akik mondjuk csak időszakosan, nyaralás miatt töltenek pár hetet erős napsütésben, az év többi részében pedig nem éri őket sok nap.

A napégés is kerülendő, hiába vannak már a piacon jobbnál jobb napfényvédő termékek, hiszen azzal sem tölthetünk sok időt a napon, valamint az emberek többsége nem használja megfelelően ezeket a termékeket. Egyrészt a mennyiség szempontjából sem, mivel legtöbben igyekeznek vékony rétegben felvinni a krémeket, pedig a dobozok nagyrészén feltüntetik, hogy mennyi a javallott mennyiség, illetve 2 óránként újra be kéne kenjük magunkat; ez is el szokott maradni a strandolás közben.

Nem elhanyagolható a rizikófaktorok közül a családi hajlam sem. Vannak, akiknél a családban többször előfordult melanóma, illetve, ha veleszületett anyajegyei is vannak az illetőnek, többszörösen kitettnek számít.

Korábbi daganat és meggyengült immunrendszer is hajlamosíthat a bőrrák kialakulására, de egyéb, más jellegű betegségek megléte is összefüggést mutatott a melanóma kialakulásával. Ilyen például a Parkinson-kór és a gyulladásos bélbetegségek, mint a Crohn.

Érdekesség, hogy bár nem sok köze van első hallásra, mégis a túlsúly is közrejátszhat a bőrelváltozások kialakulásában. Egyes kutatások szerint a magasabb BMI-vel, vagyis magasabb testtömeg-indexel rendelkező embereknél nagyobb valószínűséggel jelenik meg melanóma. Egyes felmérések szerint a hormonoknak is szerepe lehet a folyamatban, mivel nőknél, akik fogamzásgátló és hormonpótló készítményeket szedtek, nagyobb arányban diagnosztizáltak rosszindulatú bőrelváltozást.

Balogh Emese