Elismerés, népszerűség, és az önbizalomhiány- avagy hogyan hat ránk az énkép?
Az énképünk legfontosabb része az önbecsülésünk. Az önmagunkról alkotott meggyőződéseink befolyásolják az érzelmeinket, irányítják a cselekedeteinket, és hatnak a mindennapjainkra. Alapvetően mind az önmagunkkal való elégedettségre törekszünk és pozitív énképre vágyunk. A kérdés az, hogy miért számít ebben az önismeret és, hogy mitől lesz pozitív az énképünk?
Valójában a legfontosabb talán az, hogy az önértékelésünk rendkívül összetett, és egyáltalán nem csak a végletek alkotják. Valamint magát az énképet, a gyermek és kamaszkori élmények és tragédiák nagyon komolyan befolyásolják. Az énképünket nagyon komolyan befolyásolják az olyan dolgok, mint például az iskolai bántalmazás, anyagi problémák, elhízás, egy szülő idő előtti elvesztése. Gyermekként és fiatalon ezeket a problémákat sokkal nehezebb feldolgozni, ha egyáltalán fel lehet. Felnőttként sem könnyű megbirkózni az efféle nehéz helyzetekkel, de az ember már tudatosabban és józanabbul tud hozzáállni bizonyos dolgokhoz.
Elmondható, hogy minél jobban ismerjük önmagunkat, akár józan látásmód, akár pedig mások véleményei miatt, annál precízebb képet alakíthatunk ki önmagunkról. A pozitív énkép tulajdonképpen akkor mondható el, ha összességében tekintve elégedettek vagyunk önmagunkkal.
Az alacsony önbecsülés valahol veszélyes is tud lenni, mert tulajdonképpen az ebben való lét meghatározza a mindennapi cselekedeteit, párbeszédeit az adott embernek. Akinek pedig alacsony az önbecsülése, az sokkal kevésbé fogja tudni jól megvalósítani a dolgokat az életében.
Mindannyian különbözünk
Elmondható, hogy mindannyian rendelkezünk erősségekkel és gyengeségekkel is. Kissé túlzó lehet azt kijelenteni, hogy emberként mindenkit egytől-egyig el kell fogadni, mert nyilván vannak olyan emberek, akikkel szemben egyszerűen nem lehet elismerően nyilatkozni, legyen az diktátor politikus, gusztustalan celeb, vagy sorozatgyilkos. Azonban ettől függetlenül a másik ember elfogadására, de legalább megértésére kell törekedni.
A reális énkép szükséges az élet minden területén, legyen az munka, a rossz és nehéz helyzetekben történő megfelelő döntéshozás, párkapcsolat, majd később a gyermeknevelés. A reális énképhez pedig legfőképp józan önértékelésre, a pozitív és negatív tulajdonságok tisztánlátására, valamint elfogadó közegre is szükség van.
Hogyan fejleszthetjük az önértékelésünket?
Elsőként nagyon fontos az, hogy számot tudjunk vetni a múlttal. Fel kell ismernünk azokat a személyiség jegyeket, amelyek jellemzőek voltak ránk, és ezek közül el kell tudnunk dönteni, hogy melyik válik az előnyünkre melyik pedig a hátrányunkra.
Ehhez kapcsolódóan nagyon fontos, hogy fel tudjuk ismerni azt, hogy milyen szerepekben érezzük jól magunkat. Azokat az élethelyzeteket és életterületeket érdemes keresni, amelyekben jól érezzük magunkat és ki tudunk teljesedni. Ahol pedig állandóan rossz helyzetben vagyunk, vagy állandóan egy általunk gyűlölt szerepet kell magunkra vennünk. Azokból a helyzetekből meg kell próbálni kilépni, ha lehetséges, és azt az adott szerepet érdemes el is hagyni.
Az önismeret terén szintén nagyon fontos az is, hogy a pozitív tulajdonságait felismerje valaki. Ezeket akár egyedül is át lehet gondolni, de érdemes megkérdezni a hozzánk közel álló embereket is, hogy ők mit tartanak bennük pozitívumnak. Ezeket a pozitív tulajdonságokat, akár csokorba is lehet gyűjteni és mondjuk leírni egy papírra. Ezekből pedig fény derülhet arra, hogy melyek azok a pozitív jellemzőink, amelyeket teljességgel ismerünk, és melyek azok, amelyeket esetleg csak a lelkünk mélyén érzünk, de nem merjük őket önmagunk számára sem elismerni. A pozitív látásmód terén nagyon fontos szerepe van annak, hogy a mindennapi pozitív tulajdonságainkat is felismerjük és jól kezeljük.
Az énkép valójában önbecsülésünknek és önmagunk megélésének csupán egy vetülete. Mégis, mindegyik rész hat a másikra. Az önmagunkra fordított időt és törődést pedig megéri befektetni. Az önismeret egyfajta tanulási folyamat, amelyet egyedül is végezhetünk, de ha van a közelünkben olyan ember, akiben feltétel nélkül megbízunk, mint a szüleink, akkor az önértékelésünk rajtuk keresztül is fejlődhet.
Mind az önismeret fejlődése, mind pedig az énkép fejlődése az élet mindennapi történései mellett növeli vagy csökkenti a jóllétünket és az elégedettségünket. A mindennapok során pedig arra kell törekednünk, hogy mind az énképünk, mind pedig az önbecsülésünk pozitív irányba húzzon.
Az önkéntelen emlékezet

Az önkéntelen emlékezet egy hirtelen villanás, amiből a múltunk egy korábbi részére nézünk vissza és ez az érzés olykor nagyon magával ragadó tud lenni. A kérdés, hogy honnét jönnek ezek? Hogyan keletkeznek? Ebben a cikkben az önkéntelen emlékek témáját járjuk körül.
Mentális egészség a mindennapokban

Március minden évben a mentális egészség hónapja. A szakmai szervezetek és közösségek ebből az alkalomból rendszeresen kampányokkal hívják fel a figyelmet a mentális egészség fontosságára és tudatosítására.
Így kezeld a nárcisztikust

Ne tűrjük, hanem kezeljük a nárcisztikust! Ez is lehetne a főcím, A nárcisztikus olyan személyiségtípus, amelyről számtalan könyvet és pszichológiai tanulmányt lehetne írni. Mi jellemzi ezt a személyiségtípust és hogyan lehet kezelni az ilyen embert?
A motiváció elvesztésének okai

A motiváció egy rendkívül összetett és sokrétű jelenség, amely számos biológiai, pszichológiai és környezeti tényezőt magában foglal. Az alábbiakban részletesebben is kifejtem a motiváció működését és a legfontosabb összetevőit.
Telefóbia: tényleg ennyire ijesztő egy hívás?

A telefonhívásoktól és a beszélgetésektől való félelem, azaz a telefóbia nem pusztán bogarasság, hanem a szociális szorongás egyik fajtája. Ezt az iszonyt a társas érintkezés különböző formái váltják ki, mint például enni, előadni vagy szerepelni mások előtt. Jelen esetben a riadtságot a jellegzetes, semmiből előtörő csörgés: a csengőhang, majd az azt követő kommunikáció váltja ki. Az idegesség skálája széles és színes: a finomabb zavartságtól és a bosszúságtól egészen a pánikolásig terjedhet.