Titokzatos szervünk: a fiatalság forrása és a harmadik szem

A tobozmirigy, vagy más néven csecsemőmirigy egy endokrin szervünk, vagyis részt vesz az immunrendszer és a hormonrendszer működésében is. Nevében is utalnak alakjára, mely leginkább egy tobozhoz hasonlít és a két agyféltekénk között helyezkedik el. Kiemelt szerepe van a szervezet megújuló képességének a romlásában, vagyis hétköznapi nyelven az öregedésben. Tulajdonképpen a tobozmirigy serdülőkorunk végére eléri működésének maximumát, majd onnantól kezdve szépen lassan elsorvad és vele együtt a szervezetünk is elkezd megöregedni. Emiatt is nevezték a fiatalság forrásának. Érdekesség, hogy a tamarind fűszernövény, mely Ázsiában nagyon közkedvelt, a tobozmirigyre serkentő hatással bír, ezért sokszor úgy gondolják, hogy a keleti népek fiatalos megjelenésének titka talán étrendjükben keresendő.

Szintén érdekes egybeesés az is, hogy a tobozmirigy a méhben töltött 49. napon alakul ki a fejlődés során, valamint a tibeti kultúrában régen úgy gondolták, hogy amikor valaki meghal, azután 49 nappal születik újjá. Ekkor még nem ismerték a biológia szabályait és rendszereit, ezért így érdekes gondolat ez.

A harmadik szemünknek is nevezik ezt a szervet. Egyrészt úgy gondolják, hogy mivel a gyermekekben még aktív ez a szerv, ezért is kíváncsiabbak, nyitottabbak és képesek olyan dolgokat érzékelni/látni, amit felnőtt társaik nem. Az sem áll távol az igazságtól, hogy a lélek kapujának hitték egy időben. Valójában a mai napig nincs konkrét bizonyíték arra, hogyan hat az álmokra ez a szerv, de az alvás-ébrenlét (a melatonin termelésén keresztül) és a jól ismert szerotonin, vagyis boldogság-hormon szabályozásában részt vesz, valamint az álmok kialakulásában és intenzitásában is szerepe van.

Feltételezik, hogy a DMT molekulán keresztül hathat valahogyan az álmokra a tobozmirigy, mivel ez a szervünk ezt a hormonszerű anyagot is termeli. Életünk során születéskor és a halálunkkor szabadul fel a tobozmirigyből DMT, vagyis dimetiltriptamin. Ez egy hallucinogén szer, mely különböző növényekben is megtalálható, például a délamerikai indiánok ezt használták „varázsitaluk” főzéséhez és látomások előidézéséhez. Úgy vélik, ez az anyag az alvás REM fázisában a keringésbe kerül, azonban csak épp akkora dózisban, hogy álmokat idézzen elő.

Az immunrendszerhez is szorosan kapcsolódik ez az aprócska szervünk. Egyik általa termelt hormon a melatonin, mely nem csak az alvás és ébrenlét egyensúlyának szabályozásában játszik főszerepet, de az immunrendszer működését is fokozza. Erős stressz hatására például, ha gyengül az immunrendszer, melatonin kezeléssel ellensúlyozható a negatív hatás.