Hogyan napozzunk biztonságosan
- Dátum: 2021.06.27., 18:16
- Balogh Emese
- képek:pexels.com
- bőr, bőrrák, bőrtípus, égés, faktor, fényvédő, leégés, nap, napfény, napozás, naptej, strand, sugárzás, UV-A, UV-B
Természetesen senki sem szeret leégni, illetve tudjuk azt is, hogy nem csak a pillanatnyi kellemetlenség az, ami miatt el akarjuk kerülni a leégést. Bőrünk minden egyes ilyen alkalmat „megjegyez”, valamint a későbbiekben is emeli a bőrrák és egyéb elváltozások kialakulását. De mit tehetünk, hogy biztonságosan élvezhessük a napsütést és az önfeledt strandolást?
Első lépésként fontos betartanunk a már jól ismert szabályokat. Ilyen például az, hogy amikor a legerősebb a napsugárzás, vagyis a déli órákban, akkor lehetőleg kerüljük a közvetlen napfényt. Valójában délelőtt 11 órától egészen délután 3 óráig nem lenne szabad a napon tartózkodnunk, de ha ez nem megoldható, akkor sincs veszve semmi, hiszen egy sapkával és bőrt eltakaró ruhával is védekezhetünk a kritikus órákban.

A második legfontosabb óvintézkedés, hogy megfelelő naptejet, vagy fényvédőt használunk. A 30 faktoros és ennél erősebb védelmet nyújtó krémek már megfelelőek lehetnek. Ne felejtsük el azonban, hogy nem minden a szám. Egyrészt érdemes ismert, megbízható márkát használni, másrészt pedig a használat módja sem elhanyagolható. Sokan ugyanis nem megfelelően használják a naptejet. Jól ismeri mindenki azt a kellemetlen érzést, amikor gyermekkorában a szülei szinte fehérre festették naptejjel. Bár kellemetlen, de valójában egy felnőtt ember 5 teáskanálnyi, körülbelül 25-30 ml naptejet kéne, hogy felvigyen a bőrére a megfelelő hatás eléréséhez. Ugyanez gyerekeknél 3 teáskanálnyi, azaz nagyjából 15-20 ml naptej. Soknak tűnik, de ahhoz, hogy a fényvédő megfelelően védjen, a dobozon feltüntetett mennyiségben és minőségben kell azt használnunk.
Azt sem érdemes elfelejtenünk, hogy ahány ember, annyi féle bőrtípus. Van, aki érzékenyebb az erős napsütésre és szinte pillanatok alatt leég, mások több órányi napozás után is csak szép, barna bőrrel mennek haza. Ennek megfelelően válasszunk fényvédő terméket, ha pedig szükséges, napozás utáni hidratáló termékeket is.

Szintén fontos megjegyezni, hogy mivel a legtöbben akkor napozunk, amikor strandra megyünk, ezért nem árt, ha vízálló is a fényvédő termék, amit használunk. Hiszen ki ne mártózna meg a nagy hőségben néha, hogy kicsit lehűtse magát? Az is sokat segít, ha a napozás előtt legalább 30-45 perccel felvisszük a bőrünkre a krémet, így annak van ideje felszívódni és kifejteni a hatását.
Egy utolsó dolog pedig, amire nem árt odafigyelni, hogy az általunk használt hidratáló és fényvédő termék az UV-B és az UV-A sugárzás ellen is véd-e. Sok naptej csak az UV-B sugárzás elleni védelmet biztosít, azonban ez még nem elég ahhoz, hogy elkerüljük a leégést.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
Mire figyeljünk sampon választáskor?
Ahogy bőrünket, úgy hajunkat is illik tisztán tartanunk, de nem mindegy, hogy azt milyen samponnal tesszük.
Tiszteljük a szolgáltatóipart – egy lemondott időpont tanulsága
A szolgáltatóipar mindennapjaink láthatatlan gerince. Fodrászok, kozmetikusok, masszőrök, szerelők és számtalan más szakember dolgozik azon, hogy kényelmesebb, rendezettebb és élhetőbb legyen az életünk.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.
Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal
A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.