Menü

Hogyan napozzunk biztonságosan

Természetesen senki sem szeret leégni, illetve tudjuk azt is, hogy nem csak a pillanatnyi kellemetlenség az, ami miatt el akarjuk kerülni a leégést. Bőrünk minden egyes ilyen alkalmat „megjegyez”, valamint a későbbiekben is emeli a bőrrák és egyéb elváltozások kialakulását. De mit tehetünk, hogy biztonságosan élvezhessük a napsütést és az önfeledt strandolást?

Első lépésként fontos betartanunk a már jól ismert szabályokat. Ilyen például az, hogy amikor a legerősebb a napsugárzás, vagyis a déli órákban, akkor lehetőleg kerüljük a közvetlen napfényt. Valójában délelőtt 11 órától egészen délután 3 óráig nem lenne szabad a napon tartózkodnunk, de ha ez nem megoldható, akkor sincs veszve semmi, hiszen egy sapkával és bőrt eltakaró ruhával is védekezhetünk a kritikus órákban.

A második legfontosabb óvintézkedés, hogy megfelelő naptejet, vagy fényvédőt használunk. A 30 faktoros és ennél erősebb védelmet nyújtó krémek már megfelelőek lehetnek. Ne felejtsük el azonban, hogy nem minden a szám. Egyrészt érdemes ismert, megbízható márkát használni, másrészt pedig a használat módja sem elhanyagolható. Sokan ugyanis nem megfelelően használják a naptejet. Jól ismeri mindenki azt a kellemetlen érzést, amikor gyermekkorában a szülei szinte fehérre festették naptejjel. Bár kellemetlen, de valójában egy felnőtt ember 5 teáskanálnyi, körülbelül 25-30 ml naptejet kéne, hogy felvigyen a bőrére a megfelelő hatás eléréséhez. Ugyanez gyerekeknél 3 teáskanálnyi, azaz nagyjából 15-20 ml naptej. Soknak tűnik, de ahhoz, hogy a fényvédő megfelelően védjen, a dobozon feltüntetett mennyiségben és minőségben kell azt használnunk.

Azt sem érdemes elfelejtenünk, hogy ahány ember, annyi féle bőrtípus. Van, aki érzékenyebb az erős napsütésre és szinte pillanatok alatt leég, mások több órányi napozás után is csak szép, barna bőrrel mennek haza. Ennek megfelelően válasszunk fényvédő terméket, ha pedig szükséges, napozás utáni hidratáló termékeket is.

Szintén fontos megjegyezni, hogy mivel a legtöbben akkor napozunk, amikor strandra megyünk, ezért nem árt, ha vízálló is a fényvédő termék, amit használunk. Hiszen ki ne mártózna meg a nagy hőségben néha, hogy kicsit lehűtse magát? Az is sokat segít, ha a napozás előtt legalább 30-45 perccel felvisszük a bőrünkre a krémet, így annak van ideje felszívódni és kifejteni a hatását.

Egy utolsó dolog pedig, amire nem árt odafigyelni, hogy az általunk használt hidratáló és fényvédő termék az UV-B és az UV-A sugárzás ellen is véd-e. Sok naptej csak az UV-B sugárzás elleni védelmet biztosít, azonban ez még nem elég ahhoz, hogy elkerüljük a leégést.

Szomatikus jin-jang jóga

A jóga világában ma már sokféle irányzattal találkozhatunk, íme, egy újabb, nézzük mire jó.

Mikor nem kell borravalót adni?

A borravaló kérdése sokak számára érzékeny téma, különösen azért, mert a társadalmi szokások és az üzleti etikett országonként és szakterületenként is eltérőek lehetnek. Bár a vendéglátásban a borravaló szinte kötelezőnek tűnik, számos olyan helyzet van, amikor egyáltalán nem szükséges, sőt bizonyos esetekben nem is etikus.

Megelőzhető-e az Alzheimer‑kór?

Az Alzheimer‑kór a demencia leggyakoribb formája, amely elsősorban az idősebb korosztályt érinti, és az agy folyamatos romlásával járó neurodegeneratív betegségnek számít. A betegség tünetei — mint a memória‑ és kognitív funkciók romlása — súlyos életminőség‑csökkenést okozhatnak, és ma még sem áll rendelkezésre gyógymód.

MI-ügynökök: digitális intézők, akik helyettünk cselekszenek

Az AI-ról leginkább úgy beszélhetünk, mint egy okoseszközről, amitől kérdezünk, és válaszokat kapunk. Szöveget ír, képet generál, rövid videókat készít néha még meg is lep bennünket. Azonban a tavalyi évben megjelentek az MI-ügynökök, amelyek nemcsak reagálnak, hanem kezdeményeznek és intéznek is. Figyelik az online környezetünket, döntéseket hoznak, és a legfontosabb, hogy a mi érdekünkben dolgoznak.

Futás a fagyhatár alatt: mit bír el a szervezet?

Az extrém hidegben végzett sportolás látványos kitartást igényel, de komoly terhelést ró a szervezetre. Futás vagy szabadtéri edzés előtt érdemes tudni, hol húzódik az egészséges kihívás és a kockázat határa