Menü

Mi a baj a feldolgozott húsokkal?

A feldolgozott hústermékek és bizonyos betegségek közötti összefüggéseket vizsgálva arra vagyunk kíváncsiak, valóban betegségeket okozhatnak a különféle feldolgozott ételek, húskészítmények. A magyarok sok feldolgozott húst esznek.

Az az egy biztos, hogy a régmúlt időkhöz nem lehet hasonlítani a mai táplálkozást, nem mondhatjuk, hogy „de hát nagyanyáink is ezt meg ezt ették, mégse volt bajuk”, hiszen az tény, hogy a régebbi időkben nem voltak feldolgozott élelmiszerek.

Nem ismertek boltban kapható félkész ételeket, feldolgozott húsokat, pácolt mirelit holmit, csomagolt felvágottakat, konzervet, hanem neveltek jószágokat, melyek levágásra kerültek, s azt fogyasztották. Szinte mindent maguk termeltek.

Nem volt ennyi népbetegség, mint ma. Természetesen akkor is voltak betegségek, még daganatos megbetegedések is előfordultak, de nem ennyi, mint napjainkban.

A feldolgozott hústermékek sajnos nem egészségesek.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutató intézetének jelentése szerint napi 50 gramm feldolgozott hús elfogyasztása 18 százalékkal növeli meg a bélrákok (vastag- és végbélrák) kialakulásának a valószínűségét.

„Feldolgozott hús” alatt a füstöléssel, érleléssel, sózással, vagy kémiai tartósítószerek hozzáadásával tartósított húsokat értjük. Ilyen például a sonka, a szalonna, a szalámi, és bizonyos típusú kolbásztermékek, például a virsli. A feldolgozott húsok fogyasztása még kis mennyiségben is összefüggésben áll a bélrák kockázatával. A virsli, a csomagolt szalámi és a hasonló élelmiszerek sajnos tanulmányok szerint nagyon is felelőssé tehetők a rákos megbetegedésekért – különösen a vastagbélrák említendő - és egyéb egészségügyi problémákért. A hozzáadott tartósítószerek, a nátrium-nitrát és a nitritek azok, amik az egészséges húsból veszélyes élelmiszert csinálnak.

A megoldás a bolti félkész termék helyett piacra járni, helyi termelőktől vásárolni, hazait, házit, frisset venni. A feldolgozott élelmiszerek tartósításához sok adalékanyagot használnak, ezek pedig károsak az egészségre.

Nyilván nem megoldás azt javasolni, hogy ne fogyasszunk ilyesmit, hiszen ezt lehetetlen kérni a mai világban, mégis lehet csökkenteni a tartósított, félkész, konzerv, vagy csomagolt, tartósítószeres bolti húsok fogyasztását. Az eredmények sajnos magukért beszélnek, itt az ideje, hogy kivezessük a feldolgozott húsok nagy részét az étrendünkből és kicseréljük friss gyümölcsre, zöldségre és húsra, vagy halra, esetleg beiktathatunk húsmentes napokat is.

Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.

Amikor az ősz beköltözik az otthonunkba és a lelkünkbe is

Minden évszaknak megvan a hangulata, a vele járó illatok, színek, amik nem csak a fizikai megjelenésben fontosak, hanem a mentális egészségünkre is hatással vannak.

Körömtrendek 2025-ben: a stílus, ami a kezedben van

Az őszi körömdivat 2025-ben a természetesség, a melegség és a kreatív elegancia tökéletes egyensúlyát képviseli. Legyen szó mély bordóról, aranyló fényről vagy finom levélmintákról

Az ÚJ Nord étkezés – skandináviai szemlélet a tányéron

Minden nemzet étkezésének meg van az alapja, de itt egy újnak mondható szemlélet, ami a skandináv országokban egyre elterjedtebb.

Hogyan győzhetjük le a nyilvános beszédtől való félelmet?

A legtöbben nem vagyunk született szónokok. A prezentálás gondolata gyakran már önmagában is szorongást vált ki – remegő hang, kiszáradt torok és zakatoló szív jellemző ilyenkor. A magabiztos megszólalás nem veleszületett adottság, de gyakorlással és önismerettel fejleszthető képesség.