Menü

Mi a baj a feldolgozott húsokkal?

A feldolgozott hústermékek és bizonyos betegségek közötti összefüggéseket vizsgálva arra vagyunk kíváncsiak, valóban betegségeket okozhatnak a különféle feldolgozott ételek, húskészítmények. A magyarok sok feldolgozott húst esznek.

Az az egy biztos, hogy a régmúlt időkhöz nem lehet hasonlítani a mai táplálkozást, nem mondhatjuk, hogy „de hát nagyanyáink is ezt meg ezt ették, mégse volt bajuk”, hiszen az tény, hogy a régebbi időkben nem voltak feldolgozott élelmiszerek.

Nem ismertek boltban kapható félkész ételeket, feldolgozott húsokat, pácolt mirelit holmit, csomagolt felvágottakat, konzervet, hanem neveltek jószágokat, melyek levágásra kerültek, s azt fogyasztották. Szinte mindent maguk termeltek.

Nem volt ennyi népbetegség, mint ma. Természetesen akkor is voltak betegségek, még daganatos megbetegedések is előfordultak, de nem ennyi, mint napjainkban.

A feldolgozott hústermékek sajnos nem egészségesek.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutató intézetének jelentése szerint napi 50 gramm feldolgozott hús elfogyasztása 18 százalékkal növeli meg a bélrákok (vastag- és végbélrák) kialakulásának a valószínűségét.

„Feldolgozott hús” alatt a füstöléssel, érleléssel, sózással, vagy kémiai tartósítószerek hozzáadásával tartósított húsokat értjük. Ilyen például a sonka, a szalonna, a szalámi, és bizonyos típusú kolbásztermékek, például a virsli. A feldolgozott húsok fogyasztása még kis mennyiségben is összefüggésben áll a bélrák kockázatával. A virsli, a csomagolt szalámi és a hasonló élelmiszerek sajnos tanulmányok szerint nagyon is felelőssé tehetők a rákos megbetegedésekért – különösen a vastagbélrák említendő - és egyéb egészségügyi problémákért. A hozzáadott tartósítószerek, a nátrium-nitrát és a nitritek azok, amik az egészséges húsból veszélyes élelmiszert csinálnak.

A megoldás a bolti félkész termék helyett piacra járni, helyi termelőktől vásárolni, hazait, házit, frisset venni. A feldolgozott élelmiszerek tartósításához sok adalékanyagot használnak, ezek pedig károsak az egészségre.

Nyilván nem megoldás azt javasolni, hogy ne fogyasszunk ilyesmit, hiszen ezt lehetetlen kérni a mai világban, mégis lehet csökkenteni a tartósított, félkész, konzerv, vagy csomagolt, tartósítószeres bolti húsok fogyasztását. Az eredmények sajnos magukért beszélnek, itt az ideje, hogy kivezessük a feldolgozott húsok nagy részét az étrendünkből és kicseréljük friss gyümölcsre, zöldségre és húsra, vagy halra, esetleg beiktathatunk húsmentes napokat is.

Egészséges reggeli ötletek, akár cukorbetegeknek is

Tavasszal gyakran diétába kezdünk, azonban sokszor már a nap első étkezése is fejtörést okoz. Mutatunk néhány reggeli ötletet, ami nem tartalmaz cukrot.

Könnyen elkészíthető húsvéti dekorációk

Már csak néhány hét és itt a Húsvét, a legfontosabb keresztény ünnepünk. Ahogy más ünnepkor, úgy Húsvétkor feldíszítik sokan a lakásukat, ünnepivé varázsolják az étkezőasztalt, a nappalit, az előszobát, a teraszt. Az ünnepi dekorációt egy kis ügyességgel mi is könnyen elkészíthetjük.

Rendetlenség otthon? Így hat ránk

Milyen hatással van ránk a rendetlenség? Nos sokkal többet számít, mint hinnénk. A rendetlen lakás közvetlenül hat ránk és kapcsolatban áll azzal, ahogy érezzük magunkat. Ha azt a mondást emlegetik nekünk, hogy rend a lelke mindennek, nos annak van alapja.

Kedvenc kávéink

Szeretünk kávézni. Az ízét, aromáját, frissítő, élénkítő hatását. Szeretjük jegesen és forrón, isszuk édesen vagy tejjel, de minden nélkül is jó erősen. Szeretjük egy elegáns kávézóban és szívesen fogyasszuk otthon vagy a teraszon reggelente egy köntösbe, vagy plédbe csavarva magunkat, amikor kel fel a nap. Az ínyencek szeretik feldobni ezzel-azzal, nézzük, milyen kávékülönlegességeket készíthetünk mi magunk is otthon.

Március 20., a nemzetközi boldogságnap

Az ENSZ közgyűlése 2012-ben előterjesztette és konszenzussal elfogadta, vagyis naptárba vette a boldogság világnapját, ami március 20-ra illesztett. Itt az idő ünnepelni!