Mi a baj a feldolgozott húsokkal?
- Dátum: 2021.07.03., 14:26
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- betegségek, bolti, csomagolt, csökkent., egészségtelen, érlelés, feldolgozott, félkész, fogyasztás, friss, füstölés, gyümölcs, hal, hús, húskészítmény, húsmentes nap, kockázat, kolbásztermékek, mirelit, összefüggés, pácolt, piac, rákkeltő, sózás, tartósítás, tartósítószer, termék, vastagbélrák, virsli, vörös húsok, WHO, zöldség
A feldolgozott hústermékek és bizonyos betegségek közötti összefüggéseket vizsgálva arra vagyunk kíváncsiak, valóban betegségeket okozhatnak a különféle feldolgozott ételek, húskészítmények. A magyarok sok feldolgozott húst esznek.
Az az egy biztos, hogy a régmúlt időkhöz nem lehet hasonlítani a mai táplálkozást, nem mondhatjuk, hogy „de hát nagyanyáink is ezt meg ezt ették, mégse volt bajuk”, hiszen az tény, hogy a régebbi időkben nem voltak feldolgozott élelmiszerek.
Nem ismertek boltban kapható félkész ételeket, feldolgozott húsokat, pácolt mirelit holmit, csomagolt felvágottakat, konzervet, hanem neveltek jószágokat, melyek levágásra kerültek, s azt fogyasztották. Szinte mindent maguk termeltek.
Nem volt ennyi népbetegség, mint ma. Természetesen akkor is voltak betegségek, még daganatos megbetegedések is előfordultak, de nem ennyi, mint napjainkban.
A feldolgozott hústermékek sajnos nem egészségesek.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutató intézetének jelentése szerint napi 50 gramm feldolgozott hús elfogyasztása 18 százalékkal növeli meg a bélrákok (vastag- és végbélrák) kialakulásának a valószínűségét.
„Feldolgozott hús” alatt a füstöléssel, érleléssel, sózással, vagy kémiai tartósítószerek hozzáadásával tartósított húsokat értjük. Ilyen például a sonka, a szalonna, a szalámi, és bizonyos típusú kolbásztermékek, például a virsli. A feldolgozott húsok fogyasztása még kis mennyiségben is összefüggésben áll a bélrák kockázatával. A virsli, a csomagolt szalámi és a hasonló élelmiszerek sajnos tanulmányok szerint nagyon is felelőssé tehetők a rákos megbetegedésekért – különösen a vastagbélrák említendő - és egyéb egészségügyi problémákért. A hozzáadott tartósítószerek, a nátrium-nitrát és a nitritek azok, amik az egészséges húsból veszélyes élelmiszert csinálnak.
A megoldás a bolti félkész termék helyett piacra járni, helyi termelőktől vásárolni, hazait, házit, frisset venni. A feldolgozott élelmiszerek tartósításához sok adalékanyagot használnak, ezek pedig károsak az egészségre.
Nyilván nem megoldás azt javasolni, hogy ne fogyasszunk ilyesmit, hiszen ezt lehetetlen kérni a mai világban, mégis lehet csökkenteni a tartósított, félkész, konzerv, vagy csomagolt, tartósítószeres bolti húsok fogyasztását. Az eredmények sajnos magukért beszélnek, itt az ideje, hogy kivezessük a feldolgozott húsok nagy részét az étrendünkből és kicseréljük friss gyümölcsre, zöldségre és húsra, vagy halra, esetleg beiktathatunk húsmentes napokat is.
Rovarok felhasználása élelmiszerekben

Az Európai Unióban engedélyezetté vált az UV-kezelt rovarpor élelmiszerekben való felhasználása. Vajon akarunk rovarokat enni?
Közérzetjavító színek

Köztudott, hogy egyes színek segíthetnek megtalálni a belső békénket és kreativitásunkat, hatással lehetnek a hangulatunkra, közérzetünkre, míg más árnyalatok túlzásba vitt használata hamar szorongóvá és idegessé tehet bennünket.
Mi a hidegterápia és miért olyan népszerű?

A hidegterápia, más néven krioterápia, egy olyan kezelési módszer, amely hideg hőmérséklet alkalmazásával segít csökkenteni a fájdalmat, gyulladást és duzzanatot. A terápia során a test egy részét vagy az egész testet rövid időre nagyon alacsony hőmérsékletnek teszik ki.
A mém pszichológiája: miért találjuk viccesnek?

Napjaink digitális világában az internetes mémek villámgyorsan terjednek, formálják a közbeszédet és egyetlen kép vagy mondat erejével képesek társadalmi jelenségekre reflektálni. De mitől lesz sikeres? Miért válik bizonyos tartalom kulturális jelenséggé, míg mások feledésbe merülnek? Az alábbiakban a mémek működéséről, eredetéről és hatásáról tudhatunk meg többet
Az újságírói munka mentális lenyomata

Az újságírás nem csupán egy szakma, hanem egy sajátos gondolkodásmód is, amely fokozatosan beépül a szakember világlátásába. Zsurnalistaként nem csupán híreket közlünk, hanem szűrőként is működünk, kutatunk és olvasunk. Még ha olykor elveszítjük a lelkesedésünket, továbbra is megfigyelünk, kérdezünk, rendszerezzük az információkat és kritikus szemmel elemezzük a világot. Azonban hogyan hat ez hosszú távon a gondolkodásunkra?