Mi lesz velünk a járvány után?
- Dátum: 2021.07.03., 14:49
- Szabó Máté
- képek:pexels.com
- covid, élet, járvány, mindennapok, parkolás, teszt, variáns, vírus
A koronavírus-járványhelyzet itthon már több, mint 1,5 éve tart. Sok mindenen átmentünk, rengeteg változás is történt velünk. Távoktatás, home office került bevezetésre, maszkot kellett használnunk. Alkalmazkodnunk kellett a kijárási tilalomhoz, vásárlási idősávokhoz. Bezártak a mozik, színházak és éttermek. Ja igen, meg bevezették az ingyenes parkolást is, ami a leghasznosabb döntések egyike volt, bár az, hogy ez mennyire állította meg a vírus terjedését az kérdésesebb. Mindenesetre, nem bántam volna, ha nem törlik el.
Valószínűleg meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy a járványnak nem egy időben lesz vége a világ különböző pontjain. Ugyanez igaz az oltásokra is, Izrael például szinte az ország teljes lakosságát beoltotta. Magyarország is jól halad az oltások tekintetében, ennek örülnünk kell, mert végső soron is az oltás jelenthet megoldást a koronavírus ellen. Ezzel szemben más országok kevésbé haladnak jól, később is kezdték el az oltási programot.
Jelenleg már van információnk arról is, hogy a Sars-CoV-2 vírusvariánsai, köznyelven csak mutánsai, nem erősödtek meg nagyon. Az oltások pedig többségében hatásosnak bizonyulnak a mutánsok ellen is, legalább is eddig. Persze ott van az a kérdés is, hogy kell-e majd harmadik oltás valamint, hogy a vakcinák meddig védenek.
Sokszor hallhatjuk azt a kifejezést, hogy “nyájimmunitás”, ami azt jelenti, hogy az adott ország lakosságának 65-70 százalékát már beoltották. Természetesen itt is jellemző, hogy a fejlett országok hatalmas előnnyel indulnak, a harmadik világ országaival, valamint Latin-Amerikával szemben. A járványt csak úgy lehet megállítani, ha a fejlett országok valamennyire “besegítenek” a szegényebb országoknak, legfőképp vakcinával. Mivel mindaddig amíg nem sikerül mindenhol megállítani a Covid-19 terjedését, addig benne van a pakliban, hogy a vírus újra világkörüli útra indul.
Másrészt a vírus jövője az emberektől, politikától, pénztől és az egyes országoktól is függ. Korlátozásokra és megszorításokra azért van szükség, hogy megakadályozzuk a járvány terjedést. Noha az utóbbi hetekben a korlátozások enyhültek itthon, valamint külföldön is folyamatosan zajlik a nyitás. Azonban minél tovább kering egy vírus a világban, annál nagyobb az esélye a mutálódásának, és annál veszélyesebb variánsok jelenhetnek meg.
A vírus eredete
Jelenlegi ismereteink szerint a koronavírus “zoonotikus eredetű”, ami állati eredetűt jelent, ezek terjedését nagyban elősegítik az Ázsiában, azon belül is leginkább Kínában működő hús- és halpiacok, ahol gyakran olyan vadállatokat árulnak akár élve, amiket a környező erdőkben fogtak be. Ha a jövőben el akarjuk kerülni ezeket a járványokat, akkor ezeket a piacokat fel kell számolni, és harcolni kell az élőállat-kereskedelem ellen.
„A fertőzések átadása nem a vadállatok gonosz terve, hanem annak a sajnálatos következménye, hogy az ember folytonosan nyomás alá helyezi az ökoszisztémákat, közelebbi kapcsolatot kialakítva a vadvilággal az urbanizáción, a mezőgazdasági célú terjeszkedésen, az utazásokon és a kereskedelmen keresztül” - állította Jonathan Epstein, még az első hullám idején. Vagyis minél több erdőt irt ki az emberiség, és minél jobban beszűkíti a vadállatok életterét, annál közelebb kerül a vírushordozókhoz, így annak az esélye is megnő, hogy feltűnik egy újabb vírus, amelyből később járvány lehet.
Digitális fejlődés a Covid alatt
Másrészt a Covid-19 alapvető változásokat hozott az életünkbe. Ezek első jeleként például máris felgyorsította a globális digitalizációt, és azt is, hogy miként gondolkodunk a munkáról vagy a kapcsolattartásról – a távmunka, vagy az online oktatás eszközeinek fejlődése mellett a vállalatok automatizációs folyamatai is új erőre kaptak. Emellett példaértékű volt az is, hogy a járvány alatt a különböző szakértők együttműködjenek, és az egyes szakterületek ötvözésével innovatív megoldásokat dolgozzanak ki.
Mi várható a jövőben?
A különböző vírusok története azt mutatja, hogy még a leghalálosabb vírus is képes rövid időn belül megszelídülni, aztán évtizedekre, sőt több mint egy évszázadra fennmaradni valamilyen formában.
Összesen hat emberi koronavírust ismerünk, ebből kettőt (SARS, MERS) már sikerült legyőzni – ezek a covid-nál halálosabbak voltak, viszont nem tudtak ilyen mértékben terjedni. A SARS-CoV-2 nagyjából annyira lesz fertőzőképes, mint egy megfázást okozó vírus. Arra is nagy esélyt látnak, hogy ez lesz az ötödik endemikus, vagyis egy közösségben folyamatosan jelen lévő koronavírus.
Az egykor veszélyes vírusok hosszú távú működésére talán nincs jobb példa a H1N1-nél, amely hiába okozta sok tízmillió ember halálát a spanyolnátha néven elhíresült világjárvány idején, két év után beilleszkedett a szezonális influenzavírusok közé, és különböző törzsei a mai napig keringenek a világban, emberi, sertés- és madárinfluenzát terjesztve. Ezek többsége mérsékelten veszélyes, de a 2009-ben kitört, a világ több pontjára eljutott sertésinfluenza-járvány is ebből a típusú vírusból eredt.Gyakran hallhatunk arról, hogy SARS-CoV-2 előbb vagy utóbb az influenzavírusok sorsára jut, és mutálódásaival addig cselezi ki az aktuális oltóanyagokat, hogy minden évben új vakcinát kell rájuk fejleszteni. Azonban ezzel ellentétben azt láthatjuk, hogy a vakcinákat nem tudja kicselezni a vírustörzs, csak azon embereknél tud “támadást indítani”, akik (még) nincsenek beoltva.
Talán az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a világ sosem szabadul meg végleg a Covidtól, de bizonyos szinten toleránsak leszünk vele szemben, és nagyjából úgy tekintünk majd rá, mint az influenzára: minden télen lesznek, akik kórházba kerülnek miatta, viszont a társadalom idővel megtanulja elfogadni. Bár az immunitás körül még sok a kérdés, az is elképzelhető, hogy a szezonális influenzához hasonlóan évente beadandó oltás lesz covidra, ám ha valaki gyermekkorban átesik rajta, későbbi életében legfeljebb enyhe tüneteket okozhat egy újabb fertőzés.
A karácsonyi vásárok története
A karácsonyi vásárok ragyogó fényeikkel, édes illataikkal és örömteli atmoszférájukkal sokakban keltenek nosztalgiát egy idilli múlt, „kollektív ünnepi harmónia” iránt. Azonban ez a múlt részben a képzelet szüleménye, a hagyomány pedig sokkal újabb keletű, mint gondolnánk.
Karácsonyi szimbólumok
Az életünk, lelkünk, lakásunk decemberben ünnepi díszben várja a karácsonyt. Az otthonunk, a kert, a lakás, a szobák, az ablakok, a fenyőfa, a ruházatunk, a munkahelyünk és a legtöbb üzlet, bevásárlóközpont is karácsonyi pompával ragyog. Vajon ismerjük, hogy ezek a szimbólumok, díszek, dekorációk milyen jelentéssel bírnak?
Tűzveszély a lakásban! Mitől lehet veszélyes az advent?
Minden évben több tucat lakástűz ad munkát a tűzoltóknak ünnepekkor. A legtöbb tűz adventi koszorúkból és karácsonyfákból keletkezik, de hasonlóképpen veszélyesek az óvatlanul elhelyezett karácsonyi dekorációk is.
Civilizációs betegségeink
A civilizációs betegségek esetében nem a fertőző vagy krónikus betegségekre kell gondolni, mégis mondhatni járványszerűen terjedő egészségügyi problémák. Mitől és hogyan alakulnak ki a civilizációs betegségeink?
Ünnep egyedül, de nem magányosan!
Az ünnepekre minden körülmények között fel kell készülni. Azoknak is, akik tudják, hogy szeretteik körében fogják őket eltölteni, és azoknak is, akik egyedül.