Jó vagy rossz ötlet-e a kutyatartás panellakásban?

A kutyatartás valahol fantasztikus dolog, ezt nem is igazán részletezném, ugyanis ha valaki panellakásba szeretne kutyát venni és elolvassa ezt a cikket, akkor remélhetőleg úgy érzi, hogy a kutya egy lelkitárs, és tényleg szeretne maga mellé egy kisállatot, akiről gondoskodik.

A kutya nem a kertet szereti, hanem az embert

Jó néhányszor hallottam már azt, hogy a kutyának kell kert, mert csak ott érzi jól magát. Meg alapvetően a “panelkutyák” mind elhízottak, és aki panelba vesz kutyát, az csak az állatnak tesz rosszat. Nem szeretnék senkit megbántani, de akik ezen a véleményen vannak, általában 20 percet vannak kint a kertben a kutyával, ebből 10 perc az, amikor megetetik és megitatják őket. Aztán mondván, hogy jól végezték dolgukat, be is mennek a házba. A kutya pedig nem fog éveken keresztül, új és új dolgokat felfedezni, ugyanabban a kertbe.

A kutya azonban arra vágyik, hogy közel legyen a gazdájához amennyire csak lehet -legtöbbször láb alatt-. Erre pedig egy panellakás alkalmasabb, hiszen itt mikor a gazdi otthon van, akkor állandóan mellette van.

Az ember a kutyáját minden bizonnyal biztonságban akarja tudni. A kutya olyan, mint egy gyermek, a felnőtt ember felelősséggel tartozik érte, gondoskodnia kell róla, ha megbetegszik akkor orvoshoz kell vele menni. A kutyanevelés emellett mindennapi stresszel is jár.

Gondoljunk bele: Épp állunk be az autóval, a kutya kiszalad és nem jön vissza. Ekkor pedig lehet menni utána, aki kertesházban tart kutyát valószínűleg került már ilyen helyzetbe. Azonban ezt is meg kell tudni oldani, ha kell akkor kilométerekig rohanni a kutya után, majd kézben hazahozni, ha persze nem egy 80 kilós óriásról beszélünk.

Félhetünk attól is, hogy a kutyát ellopják, megmérgezik. Egy panelben lévő kutya, ezekkel szemben is védve van. Emellett egy panellakásban, kevésbé tűz a nap, nem éri a kutyákat az eső, vagy éppen a villámlás is kevésbé tűnik félelmetesnek, a gazdi lába mellett.

Egy panellakásban több a kompromisszum

Egy társasházi kutyának jólneveltnek kell lennie. Meg kell tanulnia az úgymond alapvető viselkedési normákat. Kiskorában rá kell szoktatni a fürdésre, engednie kell, hogy a talpait meg lehessen törölni. Szobatisztának kell lennie. Emellett értelemszerűen rá kell szoktatni a pórázra is, hiszen a panelban élő kutyákat, minden nap el kell vinni sétálni. Másrészt mindig lesz egy szomszéd, aki fél a kutyáktól, allergiás rá vagy inkább az emberekre. Emiatt mondjuk nem lehet egy lifttel menni, a kutyára már rá kell tenni a pórázt a lakásban, hogy véletlenül se harapjon meg senkit.

A kutya a felnőttek felelőssége, nem lehet csak a gyereknek kutyát venni..

A kutyusok élete változó tud lenni, vannak, amelyek csak 10 évig élnek, de vannak akik a 18 éves kort is megélik. 18 év alatt rengeteg minden változik, a gyermekek felnőnek, elköltöznek, egyetemre mennek. A kisgyereknek, aki sír mikor el kell mennie az iskolába és ott kell hagynia a kutyáját. Lehet, hogy 15-16 múlva a már idős állat, csak útban lesz, mert a gyerek épp rohan a gimnáziumba. A gyermeki lelkesedés elsöprő erejű tud lenni, de értelemszerűen egy 8-9 éves gyerek, nem képes még ellátni egy háziállatot. A kutyákat etetni és itatni kell. Ha szükséges akkor orvoshoz kell vinni, mindennap el kell vinni sétálni.

Csak akkor vigyél haza egy szőrös négylábút, ha a család minden tagja szeretné, és a gyereken kívül más is részt akar és tud is venni az ellátásában.

Milyen kutyát válasszunk?

Végül pedig fel kell tennünk a kérdést, hogy milyen kutyát érdemes választani. Panellakásban értelemszerűen előnyösebb kisebb testű kutyát választani. Mivel egy nagyobb kutyának több hely kell, és egy kisebb panellakásban a szó szoros értelmében el sem fér.

A kisebb testű kutyák közül a mopsz, és a bulldog lehet a legjobb választás. A mopszok nem bírják a magányt, szinte mindig az ember lába alatt akarnak lenni. Cserébe nagyon csendesek és könnyen is lehet őket nevelni. A bulldogok híresen lusták, és emellett horkolnak is, ami legfőképp a kisméretű orruk miatt van. Azonban a bulldogok elég makacs kutyák, emiatt már nagyon kicsi korában el kell kezdeni a nevelésüket, cserébe viszont nincs akkora mozgásigényük sem.

Annak, aki keveset tud otthon lenni, a pomerániai is jó választás tud lenni. A pomerániai kutyák két lábon járó puha szőrtengerek, akiknek elég nagy a mozgásigényük. Valamint tavasszal erősen hullajtják a szőrüket, ezt pedig takarítani kell. Másrészt ők nagyon szeretnek ugatni is, így itt is néhány hónapos kortól el kell kezdeni a nevelést, ha nem akarjuk, hogy rendetlen legyen.

Érdemes még megemlíteni a tacskót, akik szintén jók lehetnek panellakásba. A kis tömzsi lábak, és a kerek ártatlan szemek rengeteg boldogságot és vidám pillanatot hozhatnak egy ember életébe. A tacskók ráadásul nagyon kevés mozgással is megvannak, így sétáltatni sem kell őket sokat. Emellett, ha kiskorától gyermek mellett nő fel, akkor a kutya nagyon gyerekbarát is tud lenni.

Ha valaki nagyobb testű kutyára vágyik, akkor az agár is lehet jó döntés. Azonban őket nem feltétlenül sétáltatni kell, hanem futtatni. Az agarakat akár hosszú órákig is lehet futtatni, ha be vannak tanítva akkor képesek akár egy autót is követni, nem kell pórázon vinni őket. Cserébe ha kifutották magukat, amit szinte minden nap meg kell velük csinálni, akkor utána henyélnek egész nap, lehetőség szerint a kanapén. Emellett elég jól taníthatóak, viszont a nevelésük és a mindennapi mozgásuk is rengeteg időt igényel.

Egy kutyával, de bármilyen háziállattal megosztani az életedet nagy felelősség, és nem szabad elkapkodni a döntést. Alaposan járd körül a témát, reálisan mérd fel, hogy mit tudsz nyújtani egy kutyának hosszútávon, tényleg szeretnél-e kutyát és, hogy neki mindez megfelelő-e.