Menü

Ezért érdemes színesen táplálkozni

A zöld méregtelenít, a sárga fiatalít, a piros és a lila véd a ráktól. A zöldségek és gyümölcsök színe elárulja testünknek, hogy milyen tápanyagokat tartalmaznak. A színek is tápanyagok, az egészséges táplálkozás alappillérei.

Narancssárga (béta-karotin) – „Fiatalon tart“

A narancssárga zöldségek és gyümölcsök béta-karotint, vagyis az A-vitamin provitaminját tartalmazzák. Ennek köszönhetik narancssárga színüket. A szervezetben lévő megfelelő mennyiségű karotin megvédi sejtjeinket a szabad gyökök roncsoló hatásától és a káros UV-sugárzástól. Segíti továbbá a szép barnulást, valamint lassítja a bőröregedést. Érdemes tehát gondoskodni arról, hogy elég karotin tartalmú ételt fogyasszunk, mert nagyrészt ennek az anyagnak köszönhetjük szépségünket, fiatalságunkat.

A legfontosabb forrásai: Sárgarépa, a sütőtök, a mangó, narancs, sárgabarack, őszibarack, sárgadinnye.

Piros (likopin, betain) – „Véd a rák ellen”

A piros ételek a likopin nevű szintén fontos antioxidáns anyagnak köszönhetik élénk színüket. A mélyvörös zöldségek festékanyaga, pedig a betain, amely tumorellenes hatású, és segíti a vörösvérsejtek regenerálását és szaporodását. A vörös ételek, mint például a cékla is, a vérszegénység ellenszerei.

A legfontosabb forrásai: Paradicsom, pirospaprika, cékla, vérnarancs, csipkebogyó, meggy, ribizli.

Zöld (klorofill) – „A legjobb méregtelenítő”

A zöld színű zöldségek és gyümölcsök a legjobb méregtelenítők magas víz, klorofill és rosttartalmuk révén. A klorofill a zöld növényekben fotoszintézis útján keletkező pigment anyag, ez adja a levelek zöld színét is. A klorofill tisztítja a vért, hozzájárul a máj hatékony működéséhez és javítja a vérképet.

A legfontosabb forrásai: Brokkoli, spenót, zöldbab, kivi, saláta, uborka, zöldborsó, alga, zöld búzafű.

Fehér (fehérje) – „Növekedés és gyógyulás”

A fehér tápanyag szempontjából a fehérjét jelenti. Testünk számára nélkülözhetetlen a fehérje. Nélkülük nincs növekedés, nincs gyógyulás. A fehérjék aminosavakból épülnek fel, melyből húszféle létezik. Az állati eredetű élelmiszerek (hús, hal, sajt, tojás, tej) tartalmazzák mind a húsz aminosavat, ezek a teljes értékű fehérjék. A növényi eredetű élelmiszerekben nem mindig találhatóak meg teljes létszámban, de ha megfelelően kombináljuk őket, vegetáriánusként is hozzájuthatunk mindhez.

A legfontosabb forrásai: Fehér húsok (csirke, pulyka), halak, tej, sajt, joghurt, tofu, hüvelyesek, gabonák, csonthéjasok

Lila (antocianin) – „A legerősebb antioxidáns”

A sötétlila gyümölcsöket az antocián nevű anyag színezi őket lilára, mely egy antioxidáns flavonoid. A flavonoidok létfontosságú anyagok, mivel megvédik a C-vitamint a megsemmisüléstől, és segítik a véráramba szállított tápanyagok eljutását a sejtekhez. Erősítik, és rugalmassá teszik az érfalat, így gátolva az érelmeszesedés kialakulását. Az antocián egyúttal egy erős antioxidáns is, ezáltal segíti a szervezetet a káros UV sugarak által létrehozott szabadgyökök elleni védekezésben, valamint véd a ráktól is, valamint bizonyítottan látásjavító hatású.

Legfontosabb forrásai: Szilva, áfonya, szeder, lila szőlő, lilakáposzta, padlizsán, fekete ribizli.

A zöldségek és gyümölcsök változatos színe nem csak szemet gyönyörködtető, hanem a természet jelzőrendszere is egyben.

Miként alakult az anyák napja világszerte

Bár sokan úgy gondolják, hogy az anyák napját világszerte ugyanazon a napon ünneplik, valójában országonként eltérő időpontok alakultak ki. Ennek hátterében történelmi, vallási és kulturális különbségek állnak. De hogyan lett egy ünnepből ennyire sokféle hagyomány?

Egyensúly a víz alatt

Egy önfenntartó akvárium nemcsak látványos dísze lehet az otthonunknak, hanem egy kis darab élő természet is, amely képes hosszú távon egyensúlyban működni. Megfelelő kialakítással és tudatos tervezéssel olyan rendszert hozhatunk létre, amely minimális gondozás mellett is egészséges marad.

Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes

Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.

Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?

Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.

A fermentálás újra hódít

Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.