A málna, mint csodagyümölcs

Ez a nyári bogyós gyümölcs nemcsak finom, de az egészségedre is pozitív hatással van. Sőt, még meg is szépít!

JAVÍTJA A LÁTÁST

Napi 2-3 maréknyi málna segít megelőzni a súlyos látásromlást, a makuladegeneráció (vagyis szemfenéki meszesedés, ami az időskori látásromlás egyik vezető oka) egyik legismertebb természetes ellenszere. Akár sütihez, akár egy pohár smoothie-hoz, akár gyümölcssalátához választod alapanyagnak, a szemeid mindenképp meghálálják!

SEGÍT MEGELŐZNI A DAGANATOS BETEGSÉGEKET

Ha rendszeresen fogyasztasz málnát, akkor kevesebb az esély rákos betegségek kialakulására. A gyümölcsnek ugyanis magas az ellagsav tartalma, ami segít a testednek megszabadulni a szabad gyököktől. Ezenkívül rengeteg antioxidánst is tartalmaz, amik szintén segítenek megakadályozni a daganatok létrejöttét.

A málna (Rubus idaeus) a rózsafélék (Rosaceae) családján belül a Rubus nemzettség tagja. Hívják még boldogasszony csipkéjének vagy német neve (Himbeere) alapján himpérnek is. A nemesített változatot éppúgy málnának hívjuk, mint az erdőkben növő vad formát.

A növény 1-2 méter magas, szőrös, tüskés szárú, csaknem függőlegesen növő hajtásokkal rendelkező, nálunk is őshonos félcserje. Vesszői két évig élnek, a második évben kihajtanak, elágaznak, majd virágot hajtanak, termést érlelnek, végül ősszel elszáradnak. A cserje 8-10 évig terem bőven, aztán érdemes fiatal vesszőkből új bokrot telepíteni. Ha nem metszik és gondozzák, gyorsan kusza bokorrengeteggé terjedve szaporodik, ideális talajon csaknem kiirthatatlanná válik.

Termései éretten általában élénk enyhén lilás piros színűek, de vannak fehér, sárga, sötétlilás, sőt fekete színűre érő változatai is. A vad forma gyümölcse gömbölyded, 1 cm átmérőjű, a nemesített málnák gyümölcse 1-2 cm-es, hosszúkás, belül üreges bogyó alakú, valójában összetett csonthéjas termés. Júniustól szeptemberig fokozatosan érik, éretten hamar lepotyog. Az összetett termést rögzítő "virágalkatrészt", amiről a málna éretten szedéskor könnyen leválik vacokkúpnak hívják.

A termesztett változatok érése május-júliusra esik, de vannak kétszer termők is.

A hideg és mérsékelt éghajlatú területen 2000 méteres tengerfölötti magasságig megél. Vadon közép-európai elterjedésű növény, erdők tisztásain, irtásain, bükkösök szélén nő. Termesztésekor is a tápanyagokban dús, laza szerkezetű és jó vízellátottságú talajokon érzi jól magát, mivel a talajfelszínhez közel növő gyökérzete érzékeny a kiszáradásra. A párás, félárnyékos helyeket szereti. Hazánkban a Börzsönyben és környékén nagy mennyiségben termesztenek bogyós gyümölcsöket, köztük sok málnát.

Fajtaváltozatait a piacon nemigen tudjuk megkülönböztetni. A legjobb, ha megkóstolhatjuk, kellően érett, zamatos-e a gyümölcs, nincs-e penészre utaló vagy egyéb mellékíze.

A penész jellegzetes íze mellett egy másik kellemetlen, de ártalmatlan ízhatást is érezhetünk a málnán, ami az azt kedvelő poloska nedveitől származik.