Menü

Ashwagandha, azaz az indiai csodaszer

A legtöbb ázsiai és keleti fűszer, valamint gyógynövény világszerte híres gyógyhatásairól. Hogy csak néhányat soroljunk fel, ilyen például a ginzeng, a kurkuma, a shiitake gomba, a garcinia vagy éppen a sokak által kedvelt zöld tea is. Most Ázsia délkeleti régiójának egyik legkedveltebb gyógynövényét fogjuk bemutatni, az ashwagandhat, vagy más néven álombogyót.

Az ashwagandha az ősi indiai gyógyászat egyik alapeleme, de itthon ismerhetik akár indiai ginzeng, téli cseresznye vagy álombogyó néven is. Évezredek óta ismerik és használják, főként stressz, szorongás és alvászavar kezelésére. Gyógyító hatását több benne található anyagnak is köszönheti. A szteroid-glikozidoknak stresszoldó és immunrendszert erősítő hatásai vannak, a witanolidok fertőtlenítő és gyulladásgátló tulajdonságúak, valamint a witaszomin étvány- és anyagcsere-fokozó hatással bír.

Az álombogyó, vagy ashwagandha 1-1,5 méteres növény, ágait szürkés szőröcskék borítják, levelei pedig hosszúkás, tojásdad alakúak. Termése vörös bogyó, virágai pedig négyes-hatos csoportokba tömörülnek. A fentebb említett gyógyhatás eléréséhez gyökerét használják csak fel, de akár a ginzenggel együtt is felhasználhatjuk tea formájában gyulladásgátlóként. Más altatókkal és szorongásoldó szerrel nem ajánlott a fogyasztása, valamint terhes és szoptatós nőknek sem javallott az álombogyó szedése.

A fentebb említett jótékony hatásai mellett javítja a pajzsmirigy és a mellékvesék működését, csökkenti a depressziót, normális értéken belül tartja a vércukorszintet, de még a rákos sejtek elleni küzdelemben is hatásosnak bizonyult néhány kutatás szerint. Ezen kívül megakadályozza a demencia kialakulását és javítja a memóriát, fokozza az immunrendszer működését, növeli az állóképességet és a libidó és az ízületek egészségét is óvja.

Bár a felsorolt egészségvédő tulajdonságai között szerepel az is, hogy stabilizálja a vércukorszintet, azonban meglévő vércukorszintcsökkentő gyógyszer mellett ne fogyasszuk.

Ha nem nyersen, vagy porítva fogyasztjuk, hanem kivonatként, akkor mindig napi adagot érdemes átgondolnunk és a diétánkhoz igazítanunk, mivel a kivonatok mindig erősebbek a nyers verziónál. A nyers gyökérből például napi 10 mg javasolt, porított gyökérből 100 mg, kivonatból pedig ennél sokkal kevesebb, ezt általában feltüntetik a készítmény csomagolásán.

Az ideális fehérjebevitel

Egyre gyakrabban találkozhatunk az áruházak polcain extra fehérjét tartalmazó termékekkel, azonban tényleg szükséges ezeknek fogyasztása az átlagemberek számára? Vizsgáljuk meg mi is a különbség egy átlag felnőtt és egy sportoló napi fehérjebevitele között.

Milyen a jó és a rossz koleszterin?

A dohányzás és a magas vérnyomás mellett a magas koleszterinszint is a szívbetegségek egyik fő kockázati tényezője, ám hallani jó és rossz koleszterinről. Milyen a jó és a rossz koleszterin?

Egészségesek az izotóniás italok?

Az izotóniás italokat (más néven sportitalokat) általában sportolók fogyasztják az edzések előtt, alatt, illetve a testmozgás végeztével. Vajon egészségesek ezek az italok? Miért van szükség ezekre?

A vas szerepe a szervezetben

A vas, mint ásványi anyag esszenciális része szervezetünk működésének, hiszen ez segít megfelelő mennyiségű oxigént juttatni a létfenntartáshoz szükséges szerveinkhez. Emiatt oda kell figyelnünk rá, hogy változatosan táplálkozzunk, és amennyiben vashiány tüneteit tapasztaljuk magunkon sürgősen orvoshoz forduljunk.

Sütemények a téli hidegben

Az igazán hideg januári estéken nincs jobb dolog annál, mint egy szelet isteni finom, illatos süteménnyel ücsörögni otthon. Szerintem már mindenkivel előfordult, hogy a hűvös téli estéken úgy éreztük, képtelenek vagyunk ellenállni a finomabbnál finomabb falatoknak. Az alábbi cikkben néhány téli sütemény receptet nézhetünk meg.