Menü

Ashwagandha, azaz az indiai csodaszer

A legtöbb ázsiai és keleti fűszer, valamint gyógynövény világszerte híres gyógyhatásairól. Hogy csak néhányat soroljunk fel, ilyen például a ginzeng, a kurkuma, a shiitake gomba, a garcinia vagy éppen a sokak által kedvelt zöld tea is. Most Ázsia délkeleti régiójának egyik legkedveltebb gyógynövényét fogjuk bemutatni, az ashwagandhat, vagy más néven álombogyót.

Az ashwagandha az ősi indiai gyógyászat egyik alapeleme, de itthon ismerhetik akár indiai ginzeng, téli cseresznye vagy álombogyó néven is. Évezredek óta ismerik és használják, főként stressz, szorongás és alvászavar kezelésére. Gyógyító hatását több benne található anyagnak is köszönheti. A szteroid-glikozidoknak stresszoldó és immunrendszert erősítő hatásai vannak, a witanolidok fertőtlenítő és gyulladásgátló tulajdonságúak, valamint a witaszomin étvány- és anyagcsere-fokozó hatással bír.

Az álombogyó, vagy ashwagandha 1-1,5 méteres növény, ágait szürkés szőröcskék borítják, levelei pedig hosszúkás, tojásdad alakúak. Termése vörös bogyó, virágai pedig négyes-hatos csoportokba tömörülnek. A fentebb említett gyógyhatás eléréséhez gyökerét használják csak fel, de akár a ginzenggel együtt is felhasználhatjuk tea formájában gyulladásgátlóként. Más altatókkal és szorongásoldó szerrel nem ajánlott a fogyasztása, valamint terhes és szoptatós nőknek sem javallott az álombogyó szedése.

A fentebb említett jótékony hatásai mellett javítja a pajzsmirigy és a mellékvesék működését, csökkenti a depressziót, normális értéken belül tartja a vércukorszintet, de még a rákos sejtek elleni küzdelemben is hatásosnak bizonyult néhány kutatás szerint. Ezen kívül megakadályozza a demencia kialakulását és javítja a memóriát, fokozza az immunrendszer működését, növeli az állóképességet és a libidó és az ízületek egészségét is óvja.

Bár a felsorolt egészségvédő tulajdonságai között szerepel az is, hogy stabilizálja a vércukorszintet, azonban meglévő vércukorszintcsökkentő gyógyszer mellett ne fogyasszuk.

Ha nem nyersen, vagy porítva fogyasztjuk, hanem kivonatként, akkor mindig napi adagot érdemes átgondolnunk és a diétánkhoz igazítanunk, mivel a kivonatok mindig erősebbek a nyers verziónál. A nyers gyökérből például napi 10 mg javasolt, porított gyökérből 100 mg, kivonatból pedig ennél sokkal kevesebb, ezt általában feltüntetik a készítmény csomagolásán.

Az instant levesek kultúrája és hatásai

Az instant levesek világszerte népszerűek a gyorsaságuk, olcsóságuk és egyszerűségük miatt – sokan mégis túl gyakran nyúlnak utánuk. Bár elsőre ártalmatlannak tűnnek, hosszú távon komoly egészségügyi problémákhoz vezethetnek. A kultikus státuszuk mögött sokszor tápanyaghiány, sótúladagolás és egyoldalú táplálkozás húzódik meg.

Veszélyes, ha lenyeli a gyerek a rágógumit?

Sok szülő megijed, amikor gyermeke véletlenül lenyel egy rágógumit – de vajon jogos-e az aggodalom? A szakértők szerint a legtöbb esetben nincs ok pánikra, de bizonyos körülmények között a rágógumi lenyelése komoly egészségügyi kockázatokat is jelenthet.

Tapas – a spanyolok egyik étkezési szokása

Ahány ország, annyi étkezési forma, annyiféle fűszerezés, vagy szokás. A spanyolok többek között a tapasra esküsznek, és milyen jól teszik.

Mikortól számít valaki alkoholistának?

Az alkoholfogyasztás társadalmilag elfogadott része sok kultúrának – egy pohár bor vacsora mellé, sör a barátokkal, pezsgő ünnepléskor. De mikortól válik ez a szokás problémává? Mikortól számít valaki alkoholistának?

Mit rejt egy energiaital? A koffein hatása a fiatal szervezetre

Egyre inkább köztudott, hogy az üdítők világa vonzza a kamaszokat. A 2024-es magyarországi korhatárosítás, amely nemrégiben lépett életbe megtiltotta az energiaitalok árusítását 18 év alattiaknak, bizonyos feltételek mellett. A döntést sokan felesleges szabályozásnak, mások bölcs lépésnek tartják. Azonban az biztos, hogy a koffeinen túl más adalékanyagok is veszélyt jelentenek. Ugyanis a serkentő löttyök tömkelege nem csak tömény erő dobozba zárva, hanem komplexebb termékek sokasága.