Mediterrán étrend a fogyásért
- Dátum: 2021.10.19., 06:16
- Balogh Emese
- képek:pexels.com
- diéta, egészség, emésztés, étrend, fehérje, fogyás, gyümölcs, hal, hüvelyes, koleszterin, koleszterinszint, magvak, Mediterrán diéta, olívaolaj, szárnyas, szénhidrát, tejtermék, vitamin, zöldség, zsírok, zsírsavak
A mediterrán diéta a fogyni vágyók egyik leggyakoribb választása. Kutatók is kimutatták, hogy ha hosszú távon szeretnénk fogyni, ez a diéta a leginkább alkalmas rá, mivel nem kell semmit megvonnunk magunktól, egyenletesen fogyasztunk zsírokat, szénhidrátot és fehérjét, így sokáig fenntartható, kifejezetten vitamindús és ha esetleg más fajta étrendre térünk át, akkor is kisebb a visszahízás esélye, vagyis a jojóeffektus.

A diéta alapja természetesen rengeteg zöldség és gyümölcs, de teljes kiőrlésű gabona is szerepel benne, a zsírokat olívaolaj és más magvak formájában, a fehérjét pedig főként halakból és szárnyasokból nyerjük ebben az étrendben. A zöldségek és gyümölcsök magas rosttartalmukkal járulnak hozzá az emésztés javításához. Az említett zsiradékokat, amikre a szervezetnek szüksége van, nem csak olívaolajból, de a halakból is nyerhetjük, valamint fehérjeforrásként a szárnyasok és halak mellett fogyasszunk bátran különböző hüvelyeseket, mint például a lencse változatait (barna és vörös) vagy zöldbabot.
Természetesen fogyasztható a diéta alatt tojás, tej, joghurt, kefír és különböző zsírszegény sajtok is, mint például feta. A tésztáknál ügyeljünk arra, hogy lehetőleg teljes kiőrlésű lisztből vagy durumlisztből készüljenek, de a rizs, bulgur vagy kuszkusz is kiváló alternatíva lehet.
A gyümölcsök közül leginkább ebbe a diéta illők a narancs, eper, málna, citrom, mandarin, grapefruit, szőlő és barack. Akár gyümölcssalátát is csinálhatunk nassolni, egy kis sajttal kifejezetten finom például a szőlő, de mézzel vagy joghurttal leöntve is egészséges desszert lehet.

Egyebek mellett a fogyás mértéke is ennél a diétánál a legnagyobb, mivel itt nem arra fektetik a hangsúlyt, hogy csak egyfajta tápanyagot ne fogyasszunk. Az Atkins-diétánál például nagyon kevés a szénhidrát, de a zsírok megvonásával történő diéta sem vezet feltétlenül jobb eredményre, mivel sok vitamin zsírban oldódik, azok nélkül pedig az emésztés és a tápanyag feldolgozásának hatékonysága is csökken.
A mediterrán diéta egy másik pozitív mellékhatása, hogy nagy mértékben csökkenti a rossz koleszterin szintjét a vérben. Ez azért fontos, mert a kor előrehaladtával az étrendünknek egyre nagyobb szerepe van az egészségünk megőrzésében, főleg a koleszterinszint normális határokon belül tartásában.
Ha tehát a déli étrendhez hasonlóan étkezünk, akkor van a legjobb esélyünk a súlyunk csökkentésére hosszú távon, valamint egészségünk is meg fogja köszönni. Persze, ha valaki mondjuk nem bírja a halat, nyugodtan fogyasszon szárnyasokat és hüvelyeseket fehérjeforrásként, de ha tehetjük, minél több hallal készült ételt válasszunk mindennapi fogásnak.
Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?
Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Citromhéj, az egészséges és természetes csodaszer
Mindenki ismeri a citromot, mint gyümölcsöt, a nyarak elengedhetetlen kelléke, pedig nem csak a limonádé miatt érdemes fogyasztani, hanem mert nagyon egészséges, még a héja is.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.