Menü

Mik azok a fitoösztrogének és miért tesznek jót a hormonrendszernek?

Előfordul, hogy a hormonháztartásunk valamilyen okból kifolyólag felborul. Ez lehet valamilyen betegség, helytelen táplálkozás, túlzott mértékű stressz, vagy akár a változókori menopauza miatt is. A tünetek is nagyon változatosak, egészen az alvászavartól, a hajhulláson át a hangulatingadozásig előfordulhatnak, sokszor egymástól akár függetlennek is tűnhetnek.

Ha felborul a hormonrendszerünk, természetesen orvosi kivizsgálás javasolt. Általában egy endokrinológiai vérvizsgálatot végeznek, de különböző hormonrendszerre irányuló vizsgálatok is léteznek. Ettől függetlenül nem csak gyógyszeres kezelés létezik. Vannak olyan természetes, növényi hatóanyagok, amik segítenek újra stabilizálni a hormonháztartást és emellett csökkentik a változókorral járó panaszokat is.

A fitoösztrogének olyan növényi eredetű vegyületek, amik hasonlítanak a női nemi hormonhoz, így kapcsolódni tudnak azok receptoraihoz, az ösztrogénreceptorokhoz. Az emberi táplálkozásban is találhatók olyan növények, amik fitoösztrogént tartalmaznak. Ilyen például a szója, vagy a lenmag.

A fitoösztrogének egy összefoglaló név, ide tartoznak többek között az izoflavonoidok, a lignánok, amik a fentebb említett növényekben, a szójában és a lenmagban fordulnak elő. Érdekesség, hogy azokon a területeken, ahol hagyományosan sokat fogyasztanak ebből az élelmiszerből, kisebb az emlőrák és a béldaganat előfordulási esélye, valamint a szív-és érrendszeri megbetegedések esélyét is csökkenti, mint például az érelmeszesedés.

Fontos megemlíteni, hogy az egészséges bélflóra is nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a fitoösztrogének megfelelően felszívódjanak és kifejtsék hatásukat. Egy antibiotikumos kúra például szinte teljesen megakadályozza ezeknek a növényi összetevőknek a felszívódását, ráadásul a fitoösztrogének egyébként is gyorsan, akár 1-3 nap alatt kiürülnek a szervezetből.

Fitoösztrogén tartalmú növények:

lenmag
szója
maca
barátcserje
orvosi macskagyökér
vörös ginzeng
orbáncfű
komló

A szójában található izoflavonoidok gyulladáscsökkentő hatással bírnak, valamint javítják a vérkeringést és az alvást is. A lenmag fogyasztása rosttartalma miatt is egészséges, de más egészségügyi előnye is van. Akár lisztként feldolgozva is felhasználható, de nyersen, joghurtba, salátába vagy turmixba is kiváló.

A vörös ginzeng is fitoösztrogén forrás, ez pedig a hőhullámok, a fáradság és depresszív hangulat ellen hatásos leginkább, de alvászavarokra is ajánlják.

Egy másik jól ismert növény a komló. Ezt alvászavarok, nyugtalanság és szorongás esetén szokták javasolni, de nem csak magában, akár teakeverékek és étrendkiegészítők formájában is megtaláljuk a boltok polcain.

Miért érezhetjük magunkat kimerültnek tavasszal? – A szervezet alkalmazkodása az évszakváltáshoz

A tavasz sokak számára a megújulás időszaka: hosszabbak a nappalok, több a napfény, és a természet is újjáéled. Mégis gyakori tapasztalat, hogy március elején sokan inkább fáradtnak, nyugtalanabbnak vagy kimerültnek érzik magukat.

Allergia vagy megfázás – hogyan különböztessük meg?

Az elmúlt hetekben én is folyamatosan küzdök a tüsszögéssel, orrfolyással és a viszkető, könnyező szemekkel, így pontosan tudom, milyen nehéz eldönteni, vajon megfázásról van szó, vagy valamilyen allergiás reakcióról. A közönséges megfázás és a szezonális allergiák tünetei sok ponton hasonlítanak egymásra, ezért gyakran zavarba ejtő lehet a különbség felismerése.

Oldalt fekve alszol? – előnyök, hátrányok a testünkre nézve

Ahány ember, annyiféle alvási szokás, melegben, hidegben, hason, háton vagy oldalt fekve, mindenkinél más. Nézzük, mi a helyzet az oldalt fekvéssel.

Kullancsveszély Magyarországon – amit mindenkinek tudnia kell

A kullancsok Magyarországon is jelentős közegészségügyi kockázatot jelentenek. Elsősorban tavasztól késő őszig aktívak, de enyhe teleken akár egész évben találkozhatunk velük.

Allergiavizsgálatok érthetően: milyen teszt mit mutat és hogyan készüljünk fel?

Az allergia az immunrendszer kórosan fokozott válasza egyébként ártalmatlan anyagokra (allergénekre), például pollenre, háziporatkára, állati szőrre, penészspórára, élelmiszer-összetevőkre vagy gyógyszerekre.