Menü
  • Baba-mama-család
  • Mi az az alapozó terápia és mely gyerekeknek javasolt?

Mi az az alapozó terápia és mely gyerekeknek javasolt?

Pár éve még én sem tudtam volna megválaszolni a kérdést, hogy mi is az az alapozó terápia, de ma már szülőként tudom, hogy egy komplex, mozgásfejlesztésen alapuló, idegrendszert fejlesztő mozgásterápiáról van szó, mely segíti a gyerekek fejlődését. Az én fiam óvodásként, az iskolára készülve járt erre a terápiára, s bevallom, látványosan sokat fejlődött abban az egy-másfél évben.

Szakembertől megtudtam, hogy minden mozgásfajtához egy, vagy több agyi terület érése kapcsolódik és amennyiben ez a fejlődés megszakad, vagy egy-egy elem kimarad, esetleg nem megfelelő sorrendben épül egymásra, akkor az idegrendszer egyes területei nem megfelelően fejlődnek, ami beszéd- és mozgásügyességi problémákkal, iskoláskorban pedig tanulási nehézségekkel jelentkezhet. Az alapozó terápia ezen a problémán hivatott játékos formában segíteni.

Az Alapozó Terápia tulajdonképpen egy olyan fejlesztés, mely lehetővé teszi a gyermek számára, hogy újrajárja a fejlődésben kimaradt lépcsőfokokat. A terápia a mozgáskoordinációt fejlesztő gyakorlatokat kognitív fejlesztéssel ötvözi.

Mint említettem az én fiam az iskolára való felkészülés gyanánt látogatta a tornát, hiszen ez a mozgás segíti a térbeli-és időbeli tájékozódást, javítja a mozgáskoordinációt, támogatja a koncentráció kialakulását, fejleszti a ritmusérzéket, észlelést és érzékelést, megdolgoztatja a jobb és a bal agyféltekét, ezek a fejlesztő gyakorlatok pedig kulcsfontosságúak a későbbi írás-olvasás tanulás szempontjából.

A foglalkozások játékos formában fejlesztik a kézdominanciát (jobb- vagy balkezesség) és a finom motorikát, illetve fejleszti az anyanyelvi készséget megkésett, hibás beszédfejlődés esetén.

A mozgásfejlesztési gyakorlatsorok hatnak a beszéd működéséért felelős területekre.

Az alapozó terápia 5 éves kortól ajánlott, de felső tagozatos gyerekeknél is sikerrel alkalmazható. A foglalkozásokon számos mozgásfejlesztő eszközt használnak, a trambulintól kezdve a labdákon, karikákon, köteleken és babzsákon át az akadálypályákig, melyeket a gyerekek élvezettel és egyre ügyesebben használnak.

A terápia nagyon hatásos többek között megkésett beszédfejlődés esetén, figyelemzavaros gyerekeknél, fejlődésben elmaradt ovisoknál.

A módszer alkalmazása előtt szükséges a gyermekek vizsgálata, melynek során a szakember megbeszéli a szülőkkel a problémás területeket, tüneteket. A terápia, fejlesztés időtartama átlagosan két év, ez a gyermek fejlődésétől és kiindulási szintjétől függően 1-2 év is lehet. A módszert fejlesztésre kizárólag azok a gyermekekkel hivatásszerűen foglalkozó szakemberek alkalmazhatják.

  • A rovat további cikkei

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.

A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?

Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.