Menü

Mi az az alapozó terápia és mely gyerekeknek javasolt?

Pár éve még én sem tudtam volna megválaszolni a kérdést, hogy mi is az az alapozó terápia, de ma már szülőként tudom, hogy egy komplex, mozgásfejlesztésen alapuló, idegrendszert fejlesztő mozgásterápiáról van szó, mely segíti a gyerekek fejlődését. Az én fiam óvodásként, az iskolára készülve járt erre a terápiára, s bevallom, látványosan sokat fejlődött abban az egy-másfél évben.

Szakembertől megtudtam, hogy minden mozgásfajtához egy, vagy több agyi terület érése kapcsolódik és amennyiben ez a fejlődés megszakad, vagy egy-egy elem kimarad, esetleg nem megfelelő sorrendben épül egymásra, akkor az idegrendszer egyes területei nem megfelelően fejlődnek, ami beszéd- és mozgásügyességi problémákkal, iskoláskorban pedig tanulási nehézségekkel jelentkezhet. Az alapozó terápia ezen a problémán hivatott játékos formában segíteni.

Az Alapozó Terápia tulajdonképpen egy olyan fejlesztés, mely lehetővé teszi a gyermek számára, hogy újrajárja a fejlődésben kimaradt lépcsőfokokat. A terápia a mozgáskoordinációt fejlesztő gyakorlatokat kognitív fejlesztéssel ötvözi.

Mint említettem az én fiam az iskolára való felkészülés gyanánt látogatta a tornát, hiszen ez a mozgás segíti a térbeli-és időbeli tájékozódást, javítja a mozgáskoordinációt, támogatja a koncentráció kialakulását, fejleszti a ritmusérzéket, észlelést és érzékelést, megdolgoztatja a jobb és a bal agyféltekét, ezek a fejlesztő gyakorlatok pedig kulcsfontosságúak a későbbi írás-olvasás tanulás szempontjából.

A foglalkozások játékos formában fejlesztik a kézdominanciát (jobb- vagy balkezesség) és a finom motorikát, illetve fejleszti az anyanyelvi készséget megkésett, hibás beszédfejlődés esetén.

A mozgásfejlesztési gyakorlatsorok hatnak a beszéd működéséért felelős területekre.

Az alapozó terápia 5 éves kortól ajánlott, de felső tagozatos gyerekeknél is sikerrel alkalmazható. A foglalkozásokon számos mozgásfejlesztő eszközt használnak, a trambulintól kezdve a labdákon, karikákon, köteleken és babzsákon át az akadálypályákig, melyeket a gyerekek élvezettel és egyre ügyesebben használnak.

A terápia nagyon hatásos többek között megkésett beszédfejlődés esetén, figyelemzavaros gyerekeknél, fejlődésben elmaradt ovisoknál.

A módszer alkalmazása előtt szükséges a gyermekek vizsgálata, melynek során a szakember megbeszéli a szülőkkel a problémás területeket, tüneteket. A terápia, fejlesztés időtartama átlagosan két év, ez a gyermek fejlődésétől és kiindulási szintjétől függően 1-2 év is lehet. A módszert fejlesztésre kizárólag azok a gyermekekkel hivatásszerűen foglalkozó szakemberek alkalmazhatják.

Tanítsuk önállóságra: kell-e a gyereknek házimunkát végeznie?

Sok szülőben felmerül a kérdés: vajon használunk vagy ártunk gyermekünknek azzal, ha bevonjuk a háztartási feladatokba? A mai világban, amikor az iskoláskorú gyerekek jelentős terhelés alatt állnak, rengeteg a tanulnivaló és kevés az igazán felszabadult szabadidő, érthető a dilemma.

Amikor a telefon fontosabb lesz a gyereknél – A szülői phubbing rejtett veszélyei

A modern szülői lét egyik legkevésbé látványos, mégis legkárosabb jelensége a szülői phubbing. A kifejezés az angol phone és snubbing szavak összevonásából született, és azt a helyzetet írja le, amikor a szülő fizikailag jelen van a gyermeke mellett, figyelme azonban a telefonjára irányul.

A nonverbális nevelési trükkök, amikkel segítheted a mindennapokat

Ahány ember, annyiféleképpen neveljük a gyermekeinket. Az elvek mindenkinél mások, de egy dologban mind egyezünk, az pedig a testünk kommunikációja.

Skarlát, a vörös gyermekbetegség

Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.