Menü

Testvérek közötti konfliktus

A testvérek számos alkalommal szövetségesek és bűntársak, máskor ellenségek, a közöttük lévő konfliktusok kezelése nem könnyű feladat a szülők, nagyszülők számára.

A testvérek közötti konfliktusok teljesen normális és elkerülhetetlen részei a gyerekek fejlődésének, de akkor válik építő jellegűvé, ha tudjuk kezelni ezeket az összecsapásokat. Van olyan szülő, aki szerint nem kell mindig közbelépni, oldják meg a gyerekek egymás közt, mások azonnal közbelépnek. Mi a helyes megoldás?

A hozzáértők azt mondják, nem kell azonnal eldobni mindent és szaladni a testvérekhez egy-egy vita miatt, ugyanis kell ennyi teret és önállóságot adni a gyerekeknek, hogy maguk keressenek kompromisszumos megoldásokat, azonban ha verekedésig fajul a helyzet, akkor természetesen nem szabad ölbe tett kézzel nézni.

A fizikai vagy verbális agresszió esetén a felnőttnek közbe kell lépnie. A kérdés sokszor az: hogyan?

Nos, ha agresszióig fakad a helyzet, akkor az elkülönítés az elsődleges, például a szoba 1-1 sarkába, ahol átgondolhatják tetteiket, s addig a feszültség, az indulat is csökkenhet. Nem lehet mindent azonnal megoldani, olykor idő szükséges hozzá, lehet, hogy néhány óra elteltével higgadtabban lehet beszélni velük a történtekről, s ők is nyugodtabban tudnak egymással kommunikálni, mint indulatosan, felhevülten. A helyzetet mindenképp elemezni kell együtt.

Kérjük meg őket, hogy mondják el, szerintük miből lett a vita, ők mit sérelmeznek, miért alakult ki veszekedés, ez azért jó, mert így egymás nézőpontjait is megismerhetik, és rájöhetnek: létezhet két egymással ellentétes vélemény is.

Szülőként nem egyszer kell igazságot tenni, ilyenkor pártatlannak kell maradni, s kerülni a negatív összehasonlításokat. Hatékony konfliktuskezelésnél kerülni kell a „mert te mindig”, a „te kezdted”, vagy a „neked kellene okosabbnak lenni” jellegű mondatokat, ezzel nem lehet eredményt elérni, csak tovább ásni a szakadékot.

Főiskolán azt tanultam ebből a tantárgyból, hogy ezek helyett a kijelentések helyett (akár felnőttként a saját konfliktusainkban is) inkább azt kell elmondani, hogy nekünk miért rossz érzés, bennünk hogyan csapódik le az adott szituáció. Ahelyett, hogy azt mondanánk „mert te mindig”, „mert te sosem” inkább azt fejezzük ki, hogy „nekem rosszul esik, amikor ez történik” „én rosszul érzem magam amiatt, hogy így alakult”.

Ezek hatékonyabb megoldások, mint a vádaskodás, netán a káromkodás, vagdalkozás, veszekedés.

Konfliktuskezelés esetén nagyon hatékony, ha megoldási alternatívákat kínálunk a kompromisszumkötés sikeressége érdekében, ha viszont úgy érezzük, hogy a gyerekek túlléptek egy határt, akkor segítő szakembert kell keresni, aki megtanít a hatékony konfliktuskezelésre. Szakemberhez fordulni azért is érdemes, mert előfordulhat, hogy a gyerek valamilyen pszichés probléma miatt viselkedik másként, például kistestvér születése, haláleset, vagy válás miatt változik a magatartása, ekkor feltétlen ajánlatos pszichológushoz fordulni.

A Montessori alapelvek

Maria Montessori, olasz orvosnő és pedagógus, a róla elnevezett pedagógiai-pszichológiai nevelési módszerek kidolgozója, mely teljesen forradalmasította a XX. századi gyereknevelést.

Tréfa vagy bántalmazás? Netes kihívások és azok hatásai

Tojás tört a kislánya fején, bántalmazásért elítélték a TikTok-mamit. Megalázta a gyerekét, és ezt még meg is osztotta – a történet fent van pár napja a világhálón. A tojásos kihívás is felvet kérdéseket: mi számít tréfának és mi gyerekbántalmazásnak?

Mit jelent a rendkívüli felvételi eljárás a középiskolákban?

A rendkívüli felvételi eljárás a középiskolákban egy speciális, a normál felvételi eljárást követő lehetőség arra, hogy a tanulók bejuthassanak egy középiskolába, ha valamiért az általános felvételi időszak alatt nem nyertek felvételt, vagy még maradtak betöltetlen helyek egyes iskolákban.

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.

Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.