Menü

Búzacsíra – hogyan neveljük otthon

A boltok polcain is találkozhatunk a búzacsírával, sokszor egészen borsos áron, nem véletlenül, hiszen tele van tápanyagokkal, antioxidánsokkal, vitaminokkal, ásványi anyagokkal, rostokkal és fehérjével. Egy kész egészségbombáról van szó, hiszen felsorolni is nehéz, mennyi értékes hatóanyag található benne. De hisz csak csíra, nem igaz?

Otthon is könnyen nevelhetünk magunknak búzacsírát, mindössze néhány bio búzamagra lesz szükségünk. Ha még nem csíráztattunk növényt, akkor sem lesz nehéz dolgunk. A legjobb módszer, ha a magokat egy üvegtálba tesszük, leöntjük vízzel és lefedjük egy gézlappal. Naponta locsoljuk, de ügyeljük rá, hogy álljanak a magok túlzottan a vízben és lehetőleg világos helyen csináljuk. A csírák nagyjából 1 héten belül leszedhető állapotban lesznek, ha elegendő fényt és vizet kapnak. Ha nem jutnak elég fényhez, később érik el ezt az állapotot.

A búzacsírából nyugodtan fogyasszunk akár minden nap. Kiváló kiegészítője lehet salátának, de akár joghurthoz is adhatjuk, összekeverhetjük magokkal, de főételek ’díszítésére’ is kiválóan alkalmas. A leszüretelt búzacsíra hűtőben pár napig eltartható, de ha kiszárítjuk és ledaráljuk, akár müzlibe vagy szószokba is belekeverhetjük.

Legfontosabb hatóanyagai az antioxidánsok, melyek köztudottan semlegesítik a szervezetünkben a szabadgyököket, amik károsítják a sejteket és gyorsítják az öregedést és növelik a gyulladások kialakulásának kockázatát. Ezen kívül nagy mennyiségben tartalmaz vasat és káliumot, ami miatt szívvédő tulajdonsággal bír, illetve a koleszterinszintünkre is jó hatással van, mivel csökkenti a káros, vagyis LDL koleszterin mennyiségét a vérben.

Immunerősítő tulajdonsága sem elhanyagolható, ezt pedig a benne található szelénnek, klorofillnak és omega-3 zsírsavnak köszönhető. Bővelkedik E- és A-vitaminban is, valamint folsavtartalma miatt pedig várandós nőknek is ajánlják, mivel ez csökkenti a születési rendellenességek kialakulásának esélyét.

Az emésztésre is jó hatással van, mivel fokozza az anyagcserét, magas rosttartalma révén pedig hozzájárul a bél tisztításához és a méreganyagok eltávolításához. Annak ellenére, hogy élénkítő hatású, megnyugtatja az idegrendszert és csökkenti a stresszt, valamint az izomgörcsökre is jó hatással van.

A búzacsíra fogyasztásánál mindenképp fontos figyelembe venni, hogy glutént tartalmaz, így az erre érzékenyeknek sajnos kerülniük kell a fogyasztását.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?