Menü

Ezért nagyon fontos elengedni a benned lévő haragot, dühöt és gyűlöletet

A harag, düh, gyűlölet igen erőteljes érzelmi megtapasztalások, amelyek minőségükből adódóan a tűz elemhez tartoznak. Az EGO parazsa ez, amelyre egy más személy vagy életesemény, ha olajat önt, akkor féktelen lángokká lobban.

Sokszor megfékezhetetlen és olyan belső primitív reakciókat indít be, amely közelebb áll az állati ösztönhöz, mint egy tudatos emberi megnyilvánuláshoz. Mindennek a titka az önkontroll. Ha valaki megbánt, akkor bocsássunk meg neki, ne tápláljuk magunkban a dühöt.

Hogyan maradjunk pozitívak, és egészségesek?

Ha egészségesek, és boldogok szeretnénk lenni, érdemes betartani néhány fontos dolgot:

● Táplálkozzunk egészségesen és kiegyensúlyozottan, mozogjunk eleget, legyünk optimisták, tele reménnyel.

● Fontos, hogy éljünk önmagunknak, legyünk rugalmasak és tudni kell engedni a változásnak.

● Őrizzük meg az egyensúlyt a kiadott energia, és a pihenés, feltöltődés között.

● Ne figyeljünk oda a negatív dolgokra, próbáljunk megszabadulni az ártó, rosszindulatú gondolatoktól, mert ettől függhet egészségi állapotunk a jövőben.

Hogyan csillapítható a harag?

A benned lévő tűz a legkönnyebben a vízzel oltható. Egy keleti hagyomány szerint a tűz elemet a mutató, míg a víz elemet a hüvelykujj képviseli. Ha haragos vagy akkor a hüvelykujjaddal fedd el a mutató ujjad körömházát és a módszer rendeltetése szerint ez jó haragcsillapító. Ha nem is vallod a keleti nézeteket pszichológiai szempontból amúgy is hasznos lehet, mert legalább egyféle kondicionált reflexként kialakítva ezt a kapcsot tudatosítod a negatív érzelmi megtapasztalásodat.

Igen a harag tudatosítása az első lépés.

Figyeld meg magad, szelíden és ítéletmentesen. Adj választ magadnak a következő kérdésekre:

Mi az, vagy ki az, ami dühbe gurít? Mit gondolsz, miért tudja kiváltani belőled ezt az érzést.

Szoktál magadra dühös lenni? Haragtartó vagy? Ha igen, mit gondolsz ki az, akire hat a harag, aki ellen érzed vagy saját magadra?

Mi az, amit tehetnél, és csak tőled függ, ami segítene elengedni a haragod?

Milyen lehetőségeid és eszközeid vannak arra, hogy kimond a haragod?

Ilyen és ehhez hasonló kérdések megválaszolása már sokszor önmagában segít. Tanuld meg úgy megfogalmazni mindazt, ami lelkedet nyomja, hogy a másik tudtára add mit érzel de ne vádaskodj és ítélkezz!

A megfelelő kommunikáció ez esetek nagyrészben segít a konfliktusok enyhítésében.

Bocsáss meg. Elsősorban önmagadnak aztán a másiknak mindazért, ha bántott téged gondolattal, szóval vagy cselekedettel. A megbocsájtásról bővebben a következő bejegyzéseinkben lesz szó.

A haragban lévő energiát hasznosítsd. Sportolj! Ez sokat segít.

Vegyél papírt és ceruzát és írd ki magadból a haragod aztán tépd össze és dobd el. Neked már erre nincs szükséged.

Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?

A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.

Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás

Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?

Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel

A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.

Dezorganizált kötődés: amikor egyszerre vágyunk a közelségre és félünk tőle

A dezorganizált kötődés az egyik legösszetettebb kötődési mintázat, amely jelentős hatással lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmi működésre. Jellemzője, hogy az érintett egyszerre vágyik a közelségre, biztonságra és szeretetre, ugyanakkor fél is az intimitástól, ezért viselkedése gyakran ellentmondásosnak tűnhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a dezorganizált kötődés nem személyiségjegy vagy végleges állapot, hanem egy olyan kötődési minta, amely megfelelő önismerettel és szakmai segítséggel idővel változhat.