Menü

Az aszalt gyümölcsök valóban egészségesek?

A kérdés megválaszolásához érdemes összegyűjtenünk e különleges finomságok legfőbb tulajdonságait, amelyek alapján nem lesz nehéz döntést hoznunk.

Az aszalás - mint természetes tartósítási eljárás - során a friss gyümölcsök víztartalmának jelentős csökkenését érjük el. Bár megfelelő tárolás mellett, adalékanyagok nélkül is hosszú ideig megőrzik ízüket, állagukat és tápértéküket, mégis találunk a boltok polcain kémiai anyagokat (pl. kén-dioxid, szorbinsav) tartalmazó fajtákat. Ezeknek az adalékoknak az előnye, hogy segítenek megőrizni a termék élénk színét és tartósságát, hátrányukként viszont az általuk kiváltott allergiás reakciókat és a B-vitaminok lebontását említhetjük.

Hogy elkerüljük ezeket a negatív tulajdonságokat, készítsük magunk az aszalványokat! Hazánkban a szezonális gyümölcsök bőséges választékát kínálja a nyár. Betakarításkor, ha egy pillanatra eszünkbe jutnak az év végi programok és nyersanyag igények, sokat spórolhatunk, de természetes vitamin- és ásványi anyag-forrást is teremthetünk ezzel a kis házimunkával.

Miért fogyasszuk?

Megőrzik az eredeti gyümölcs aromáját, valamint vitamin- (pl. karotin, B1, B2-vitamin, niacin, C-vitamin) és ásványi anyag- (pl. kalcium, kálium, vas, réz) tartalmának nagy részét. Koncentrált cukortartalmuknak köszönhetően fogyasztásuk az édességek iránti vágyunkat is kielégítheti, valamint kiváló helyettesítői lehetnek egyes desszertek cukoralkotójának. Igen magas a rosttartalmuk, ami miatt természetes gyógymódját képezhetik a székrekedésnek.

Telítettségérzetet biztosítanak.

Vízben megduzzasztva vagy megfőzve bővül a konyhai felhasználhatóságuk. Ehetjük magában melegen, kompótként, áttörve lekvár helyett, sütemény vagy húsételek töltelékeként, mártások összetevőjeként, vagy müzlikbe és salátákba keverve.
Legismertebb képviselőik: szilva, alma, körte, sárgabarack, meggy, áfonya, eper, szőlő (mazsola), füge, datolya, banán, ananász, mangó, papaya.

Hogyan aszaljunk?
Ha otthoni aszalásra adnánk a fejünket, tartsuk be az alábbi dolgokat!

Gyűjtsünk össze teljesen friss, ép és egészséges gyümölcsszemeket. Alaposan mossuk meg, csöpögtessük le és töröljük szinte szárazra A nagyobb gyümölcsöket szeleteljük fel a kívánt nagyságra (szükség esetén meg is hámozhatjuk őket), és ha van nagy magjuk vagy magházuk, azt távolítsuk el belőlük. Helyezzük egymás mellé szellősen az aszaló felületre. Végezhetjük a fonnyasztást sütőben, kemencében, aszalógépben, vagy nyáron szabad levegőn (napon) is. A lényeg, hogy alacsony hőmérsékleten (kb. 60 fokon, bár gyümölcsönként ez eltérő), hosszú ideig (kb. 6 órától több napig is eltarthat, a módszertől függően) történjen a művelet, amíg a gyümölcs elveszti víztartalmának kb. 80%-át. A napon való aszaláskor mozgassuk át többször a gyümölcsöket. A végtermék maradjon ruganyos, de megnyomva, már ne lehessen belőle folyadékot kipréselni.

Az elkészült aszalványokat száraz, szellős, hűvös helyen, dobozban érdemes tárolni. Ezek szavatossága akár egy év is lehet.

Kaktuszfüge – egy különleges gyümölcs a tüskék mögött

Szerencsére már sok polcon megtalálhatóak azok a gyümölcsök, amiket itthon nem termesztünk, így mi is megkóstolhatjuk más vidékek ízeit. Nézzük, mit kell tudni a kaktuszfügéről.

Ételek, amelyeket soha ne tarts a hűtőszekrény ajtajában

A hűtőszekrény ajtaja elsőre praktikus tárolóhelynek tűnik. Könnyen elérhető, jól pakolható, és a legtöbb készülékben külön polcokat, rekeszeket alakítottak ki neki. Nem mindegy azonban, hogy mit teszünk ide. Az ajtóban ugyanis általában magasabb és főleg ingadozóbb a hőmérséklet, mint a hűtő belső részeiben. Minden ajtónyitáskor melegebb levegő jut be, ezért bizonyos élelmiszereknek egyáltalán nem ez az ideális hely.

Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni

Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.

Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?

A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?

A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei

A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.