Menü

A munkahelyi stressz

Az egészen biztos, hogy az állapotot sokan ismerik. A munkahelyi stressz nemcsak egy szitokszó, hanem tényleges probléma, ugyanis hatással van a mentális és a fizikai egészségre, az egész szervezetünkre. A munkahelyi stressz nemcsak az alkalmazottakra jelent negatívumot, de a cégnek is hátrány, ha a dolgozói rendszeresen és folyamatosan túlhajszoltak és stresszesek, mert az kihat a munkavégzésre.

Számtalan cikk és kutatás foglalkozik a munkahelyi stresszel, amely a munkavállalók több, mint 80%-át érinti. Az életünk többféle okból kifolyólag lehet feszült és stresszes, de a munkahelyi stressz mind közül a leggyakoribb.

A nagyfokú munkahelyi idegeskedés kihat a magánéletre is, hiszen sokszor hazavisszük a munkát és az ezzel járó feszültséget.

A munkahelyi stressz leggyakoribb kiváltó okai lehetnek többek között a felgyülemlő határidős feladatok mennyisége, a nyomás, a túlzott elvárások, az alacsony bérezés, az előléptetés utáni folyamatos harc, az állandó megfelelési kényszer, a rossz menedzsment, a nem megfelelő kommunikáció.

A fent említett tényezők stresszt váltanak ki és ezáltal hatást gyakorolnak a fizikai és mentális egészségre, mely kihat a magánéletre is.

A túlzott és folyamatosan fennálló munkahelyi stressz kiégéshez vezethet, később pedig az állandó szorongás depresszióhoz, hiszen a kimerültség, a feszültség, az alváshiány, a mentális problémák előfutárai.

A stressz szervezetünkben kortizolt termel és adrenalint szabadít fel, felgyorsul a szívverés, ezzel védekezik a testünk a veszélyhelyzetben. Ez egy bizonyos mértékig normális, azonban egy idő után a kortizol szint magas lesz, ami a fent említett módokon kihat az életminőségre.

A stressz megfelelő kezelése nagyon fontos, ami alatt nem a túlzott kávéfogyasztást, dohányzást, alkoholizálást és nassolást kell érteni, hanem életmódbeli változtatásokat, rendszeres sport bevezetését, szabadidő hasznos eltöltését, meditációt, zenehallgatást, olvasást, családunkkal való minőségi időtöltést, lényeg, hogy mindenképp válasszuk szét a munkahelyi dolgokat és a magánéletet. Minden ember másként birkózik meg a stresszel, ezért érdemes több módszert is kipróbálni, hogy megtaláljuk a számunkra legmegfelelőbbet.

Ha úgy érezzük, hogy a mi életünkre is jellemzőek a fent említett problémák, melyek a stresszkezelési módszerekkel sem javulnak, akkor mindenképp keressünk fel mielőbb egy szakembert.

Overparenting, amikor a szülői szeretet túlzásba esik

Sokakban felmerül a kérdés, akik gyermeket nevelnek, hogy vajon elég, amit nyújtunk nekik, vagy éppen túl sokak vagyunk nekik?! Az overparenting egy túlzásba vitt gondoskodás.

A társasjáték terápiás ereje

A társasjátékok népszerűsége az utóbbi években hatalmasat nőtt – és nem véletlenül. A közös játék nemcsak szórakoztat, hanem kézzelfogható szociális és mentális előnyökkel is jár. Közelebb hozza az embereket egymáshoz, segít a stressz levezetésében, fejleszti a gondolkodást és támogatja a lelki jóllétet.

Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?

A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.

Hat jel, hogy magas EQ-val rendelkező vezetővel dolgozunk

A munkahelyi légkör egyik legmeghatározóbb tényezője az irányítók személyisége és viselkedése – nem feltétlenül csak a szakmai hozzáértés vagy a határozottság számít. Egészen más dimenzióban mozog az, aki igazán jól bánik a csapatával, felismeri a különbséget az „irányítok” és „inspirálok” között: ez nem más, mint a magas érzelmi intelligencia, vagyis a magas EQ.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).