Menü

A munkahelyi stressz

Az egészen biztos, hogy az állapotot sokan ismerik. A munkahelyi stressz nemcsak egy szitokszó, hanem tényleges probléma, ugyanis hatással van a mentális és a fizikai egészségre, az egész szervezetünkre. A munkahelyi stressz nemcsak az alkalmazottakra jelent negatívumot, de a cégnek is hátrány, ha a dolgozói rendszeresen és folyamatosan túlhajszoltak és stresszesek, mert az kihat a munkavégzésre.

Számtalan cikk és kutatás foglalkozik a munkahelyi stresszel, amely a munkavállalók több, mint 80%-át érinti. Az életünk többféle okból kifolyólag lehet feszült és stresszes, de a munkahelyi stressz mind közül a leggyakoribb.

A nagyfokú munkahelyi idegeskedés kihat a magánéletre is, hiszen sokszor hazavisszük a munkát és az ezzel járó feszültséget.

A munkahelyi stressz leggyakoribb kiváltó okai lehetnek többek között a felgyülemlő határidős feladatok mennyisége, a nyomás, a túlzott elvárások, az alacsony bérezés, az előléptetés utáni folyamatos harc, az állandó megfelelési kényszer, a rossz menedzsment, a nem megfelelő kommunikáció.

A fent említett tényezők stresszt váltanak ki és ezáltal hatást gyakorolnak a fizikai és mentális egészségre, mely kihat a magánéletre is.

A túlzott és folyamatosan fennálló munkahelyi stressz kiégéshez vezethet, később pedig az állandó szorongás depresszióhoz, hiszen a kimerültség, a feszültség, az alváshiány, a mentális problémák előfutárai.

A stressz szervezetünkben kortizolt termel és adrenalint szabadít fel, felgyorsul a szívverés, ezzel védekezik a testünk a veszélyhelyzetben. Ez egy bizonyos mértékig normális, azonban egy idő után a kortizol szint magas lesz, ami a fent említett módokon kihat az életminőségre.

A stressz megfelelő kezelése nagyon fontos, ami alatt nem a túlzott kávéfogyasztást, dohányzást, alkoholizálást és nassolást kell érteni, hanem életmódbeli változtatásokat, rendszeres sport bevezetését, szabadidő hasznos eltöltését, meditációt, zenehallgatást, olvasást, családunkkal való minőségi időtöltést, lényeg, hogy mindenképp válasszuk szét a munkahelyi dolgokat és a magánéletet. Minden ember másként birkózik meg a stresszel, ezért érdemes több módszert is kipróbálni, hogy megtaláljuk a számunkra legmegfelelőbbet.

Ha úgy érezzük, hogy a mi életünkre is jellemzőek a fent említett problémák, melyek a stresszkezelési módszerekkel sem javulnak, akkor mindenképp keressünk fel mielőbb egy szakembert.

Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.

Így működik a néma segélykérés

Egy balatonboglári étteremben egy nő a bántalmazottak kézjelzésével kért segítséget a pincértől. A személyzet azonnal értesítette a rendőrséget, akik a nő volt párját bilincsben vitték el. A Sign for Help kézjel a családon belüli erőszak áldozatainak segít csendben jelezni, ha veszélyben vannak.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.

Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.