A másnaposság kémiája

Jól ismerjük milyen az a másnaposság, hiszen egy elnyújtott éjszakák eredménye legtöbbször ez. Fejfájás, kiszáradás, gyomorfájdalom, hasmenés, esetleg hányás, szédülés émelygés, szapora szívdobogás. Mindez egy kis alkoholtól, illetve nem is olyan kicsitől, bár ez szervezettől is függ és a fogyasztás gyakoriságától. De mi okozza pontosan ezt a gyomorrontásra emlékeztető tünetegyüttest? Erre sajnos nincs egyszerű válasz, hiszen az alkohol hatásmechanizmusál egyetemben ez is több változós egyenlet.

Az egyik legfontosabb kiváltó oka a másnaposságnak a dehidratáció, vagyis a kiszáradás. Az alkohol, vagyis az etanol a szervezetbe kerülve gátolja az ADH nevű hormon kiválasztódását. Az ADH, vagy antidiuretikus hormon feladata az, hogy vizet tartson vissza a szervezetben, vagyis ennek gátlása diuretikus hatást, azaz vizelettermelést eredményez. Ennek következménye a dehidratált állapot, amivel pedig együtt jár a fejfájás és a szájszárazság.

Ezt a hatást valamelyest csökkenthetjük azzal, ha szeszes ital fogyasztása közben, illetve lefekvéskor megfelelő mennyiségű vizet fogyasztunk, ám ezzel még nem kerültük ki a másnaposság kellemetlen mellékhatásait.

A másnaposság egy másik kiváltó oka az acetaldehid nevű anyag. Az alkoholt, vagyis etanolt elfogyasztva az a májba kerül, ahol az alkohol-dehidrogenáz enzim acetaldehidre bontja. Ez majd egy másik enzim, az acetaldehid-dehidrogenáz segítségével ecetsavvá alakul, ám a köztes forma, az acetaldehid erősen toxikus a szervezetre nézve. A toxikus hatás pedig a jól ismert másnapos tünetekben nyilvánul meg, ami a fejfájás, émelygés és hányás.

Szintén fontos részlet, hogy a fentebb is említett alkohol lebontás során az enzimek NAD+-ot használnak, ami nem más, mint egy koenzim, ami tulajdonképpen energiát biztosít az enzimeknek a működésükhöz. Ez azért fontos, mert a NAD+ részt vesz a sejtek energiatermelő folyamatában – az ATP termelésben – oly módon, hogy vízből, oxigénből és piruvátból nyernek ki energiát.

Azonban, ha az alkohol lebontása túl sok NAD+-ot emésztett fel, akkor nem tudnak a sejtek energiát termelni vízből, oxigénből és piruvátból, vagyis túl sok piruvát halmozódik fel. Ez tejsavvá alakul, ennek eredményeképp fokozódik a vér savassága, ami vesekárosodáshoz is vezethet hosszú távon, valamint a glükózháztartás is felborul, így leesik a vércukorszint. Ebből következik az émelygés és gyengeség.

Végül pedig meg kell említenünk az alkohol olyan hatását, ami bár nem feltétlen a másnaposságért felel, de hosszú távú követkeményei komoly veszélyt jelentkeznek: ez pedig a sejtkárosodás. Az alkohol lebontása során az a keletkezett acetaldehid, ha nagy mennyiségben jelen van, olyan helyekre is bekötődik, ahová normális esetben nem kötődne. Ilyen például a glutation fehérje vagy a DNS. A glutation fehérje antioxidáns tulajdonságú, így egyik feladata a sejtalkotók védelme a reaktív oxigéngyököktől. Ha acetaldehid köt hozzá, ezt a szerepét nem tudja ellátni. Ha DNS-hez köt az acetaldehid, akkor károsíthatja az örökítőanyagot, így pedig később akár daganat kialakulásához is vezethet.