Menü

A másnaposság kémiája

Jól ismerjük milyen az a másnaposság, hiszen egy elnyújtott éjszakák eredménye legtöbbször ez. Fejfájás, kiszáradás, gyomorfájdalom, hasmenés, esetleg hányás, szédülés émelygés, szapora szívdobogás. Mindez egy kis alkoholtól, illetve nem is olyan kicsitől, bár ez szervezettől is függ és a fogyasztás gyakoriságától. De mi okozza pontosan ezt a gyomorrontásra emlékeztető tünetegyüttest? Erre sajnos nincs egyszerű válasz, hiszen az alkohol hatásmechanizmusál egyetemben ez is több változós egyenlet.

Az egyik legfontosabb kiváltó oka a másnaposságnak a dehidratáció, vagyis a kiszáradás. Az alkohol, vagyis az etanol a szervezetbe kerülve gátolja az ADH nevű hormon kiválasztódását. Az ADH, vagy antidiuretikus hormon feladata az, hogy vizet tartson vissza a szervezetben, vagyis ennek gátlása diuretikus hatást, azaz vizelettermelést eredményez. Ennek következménye a dehidratált állapot, amivel pedig együtt jár a fejfájás és a szájszárazság.

Ezt a hatást valamelyest csökkenthetjük azzal, ha szeszes ital fogyasztása közben, illetve lefekvéskor megfelelő mennyiségű vizet fogyasztunk, ám ezzel még nem kerültük ki a másnaposság kellemetlen mellékhatásait.

A másnaposság egy másik kiváltó oka az acetaldehid nevű anyag. Az alkoholt, vagyis etanolt elfogyasztva az a májba kerül, ahol az alkohol-dehidrogenáz enzim acetaldehidre bontja. Ez majd egy másik enzim, az acetaldehid-dehidrogenáz segítségével ecetsavvá alakul, ám a köztes forma, az acetaldehid erősen toxikus a szervezetre nézve. A toxikus hatás pedig a jól ismert másnapos tünetekben nyilvánul meg, ami a fejfájás, émelygés és hányás.

Szintén fontos részlet, hogy a fentebb is említett alkohol lebontás során az enzimek NAD+-ot használnak, ami nem más, mint egy koenzim, ami tulajdonképpen energiát biztosít az enzimeknek a működésükhöz. Ez azért fontos, mert a NAD+ részt vesz a sejtek energiatermelő folyamatában – az ATP termelésben – oly módon, hogy vízből, oxigénből és piruvátból nyernek ki energiát.

Azonban, ha az alkohol lebontása túl sok NAD+-ot emésztett fel, akkor nem tudnak a sejtek energiát termelni vízből, oxigénből és piruvátból, vagyis túl sok piruvát halmozódik fel. Ez tejsavvá alakul, ennek eredményeképp fokozódik a vér savassága, ami vesekárosodáshoz is vezethet hosszú távon, valamint a glükózháztartás is felborul, így leesik a vércukorszint. Ebből következik az émelygés és gyengeség.

Végül pedig meg kell említenünk az alkohol olyan hatását, ami bár nem feltétlen a másnaposságért felel, de hosszú távú követkeményei komoly veszélyt jelentkeznek: ez pedig a sejtkárosodás. Az alkohol lebontása során az a keletkezett acetaldehid, ha nagy mennyiségben jelen van, olyan helyekre is bekötődik, ahová normális esetben nem kötődne. Ilyen például a glutation fehérje vagy a DNS. A glutation fehérje antioxidáns tulajdonságú, így egyik feladata a sejtalkotók védelme a reaktív oxigéngyököktől. Ha acetaldehid köt hozzá, ezt a szerepét nem tudja ellátni. Ha DNS-hez köt az acetaldehid, akkor károsíthatja az örökítőanyagot, így pedig később akár daganat kialakulásához is vezethet.

Mi az a reflexológia és miért jó ez nekünk?

Azt a szót mindenki ismeri, hogy reflex, ami egy válasz egy adott ingerre, de mit kezd ezzel maga a reflexológia?

Ferritin: mit árul el a szervezet vasraktárairól?

A minap anyukám laborleletét elemezgettük, melyben a ferritin érték nem volt rendben, ami egy létfontosságú fehérje, a szervezet vasraktározásáért felel. Bár a legtöbben csak egy laborlelet egyik soraként találkoznak vele, az értéke rendkívül sokat elárul az egészségi állapotról. A ferritin segít megérteni, hogy elegendő vas áll-e rendelkezésre a szervezetben, vagy éppen hiány, esetleg túlterhelés áll fenn.

Nem mindegy, mivel vesszük be a gyógyszert

A legtöbben tisztában vannak vele, hogy gyógyszerszedés mellett az alkohol fogyasztása kifejezetten ellenjavallt. Az etanol nemcsak a máj metabolikus terhelését fokozza, hanem számos hatóanyag farmakokinetikáját is módosítja, különösen antibiotikumok esetében. Arról azonban már kevesebb szó esik, hogy más, hétköznapinak számító italok – például kávé, tej vagy gyümölcslé – szintén érdemben befolyásolhatják a gyógyszerek felszívódását.

Térdszalag-szakadás gyógyulása természetes módszerekkel: mit tehetsz otthon a gyorsabb felépülésért?

A térdszalag-szakadás az egyik leggyakoribb sportsérülés, különösen futóknál, labdajátékokban és intenzív edzést végzőknél. A térd stabilitását biztosító szalagok sérülése komoly fájdalommal és mozgáskorlátozottsággal járhat, ezért fontos a megfelelő kezelés és a gyógyulási folyamat támogatása. Bár a súlyos szakadásnál gyakran műtéti beavatkozás szükséges, enyhébb esetekben a természetes módszerek és rehabilitációs technikák jelentősen elősegíthetik a regenerációt.

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.