A másnaposság kémiája
- Dátum: 2022.03.03., 04:29
- Balogh Emese
- képek: pexels.com
- acetaldehid, ADH, alkohol, antidiuretikus hormon, dehidráció, diuretikus, DNS, émelygés, etanol, etilalkohol, fejfájás, glutation, hányás, kiszáradás, másnap, másnaposság, NAD+, szájszárazság
Jól ismerjük milyen az a másnaposság, hiszen egy elnyújtott éjszakák eredménye legtöbbször ez. Fejfájás, kiszáradás, gyomorfájdalom, hasmenés, esetleg hányás, szédülés émelygés, szapora szívdobogás. Mindez egy kis alkoholtól, illetve nem is olyan kicsitől, bár ez szervezettől is függ és a fogyasztás gyakoriságától. De mi okozza pontosan ezt a gyomorrontásra emlékeztető tünetegyüttest? Erre sajnos nincs egyszerű válasz, hiszen az alkohol hatásmechanizmusál egyetemben ez is több változós egyenlet.
Az egyik legfontosabb kiváltó oka a másnaposságnak a dehidratáció, vagyis a kiszáradás. Az alkohol, vagyis az etanol a szervezetbe kerülve gátolja az ADH nevű hormon kiválasztódását. Az ADH, vagy antidiuretikus hormon feladata az, hogy vizet tartson vissza a szervezetben, vagyis ennek gátlása diuretikus hatást, azaz vizelettermelést eredményez. Ennek következménye a dehidratált állapot, amivel pedig együtt jár a fejfájás és a szájszárazság.
Ezt a hatást valamelyest csökkenthetjük azzal, ha szeszes ital fogyasztása közben, illetve lefekvéskor megfelelő mennyiségű vizet fogyasztunk, ám ezzel még nem kerültük ki a másnaposság kellemetlen mellékhatásait.
A másnaposság egy másik kiváltó oka az acetaldehid nevű anyag. Az alkoholt, vagyis etanolt elfogyasztva az a májba kerül, ahol az alkohol-dehidrogenáz enzim acetaldehidre bontja. Ez majd egy másik enzim, az acetaldehid-dehidrogenáz segítségével ecetsavvá alakul, ám a köztes forma, az acetaldehid erősen toxikus a szervezetre nézve. A toxikus hatás pedig a jól ismert másnapos tünetekben nyilvánul meg, ami a fejfájás, émelygés és hányás.
Szintén fontos részlet, hogy a fentebb is említett alkohol lebontás során az enzimek NAD+-ot használnak, ami nem más, mint egy koenzim, ami tulajdonképpen energiát biztosít az enzimeknek a működésükhöz. Ez azért fontos, mert a NAD+ részt vesz a sejtek energiatermelő folyamatában – az ATP termelésben – oly módon, hogy vízből, oxigénből és piruvátból nyernek ki energiát.
Azonban, ha az alkohol lebontása túl sok NAD+-ot emésztett fel, akkor nem tudnak a sejtek energiát termelni vízből, oxigénből és piruvátból, vagyis túl sok piruvát halmozódik fel. Ez tejsavvá alakul, ennek eredményeképp fokozódik a vér savassága, ami vesekárosodáshoz is vezethet hosszú távon, valamint a glükózháztartás is felborul, így leesik a vércukorszint. Ebből következik az émelygés és gyengeség.
Végül pedig meg kell említenünk az alkohol olyan hatását, ami bár nem feltétlen a másnaposságért felel, de hosszú távú követkeményei komoly veszélyt jelentkeznek: ez pedig a sejtkárosodás. Az alkohol lebontása során az a keletkezett acetaldehid, ha nagy mennyiségben jelen van, olyan helyekre is bekötődik, ahová normális esetben nem kötődne. Ilyen például a glutation fehérje vagy a DNS. A glutation fehérje antioxidáns tulajdonságú, így egyik feladata a sejtalkotók védelme a reaktív oxigéngyököktől. Ha acetaldehid köt hozzá, ezt a szerepét nem tudja ellátni. Ha DNS-hez köt az acetaldehid, akkor károsíthatja az örökítőanyagot, így pedig később akár daganat kialakulásához is vezethet.
Fogaink védelme a nyári időszakban

A vakáció izgalma elterelheti a figyelmet olyan alapvető dolgokról, mint a fogmosás. Utazások alkalmával, legyen az hosszabb vagy rövidebb, olyannyira meg tudunk feledkezni a szájápolásról, hogy előfordulhat, hogy otthon marad a fogkefe vagy a fogkrém. Ráadásul nyaraláskor hajlamosak vagyunk a megszokottól eltérően, gyakrabban fogyasztani cukros ételeket és italokat. Az alábbi cikkben arról tudhatunk meg többet, hogy mit tehetünk fogaink védelme érdekében a nyári időszakban.
Óvatosnak kell lenni a gyümölcsfogyasztással?

A gyümölcsök a kiegyensúlyozott étrend alapvető részei, hiszen rengeteg vitamint, ásványi anyagot, rostot és antioxidánst tartalmaznak. Azonban sokan nem tudják, hogy a túlzott gyümölcsfogyasztás is járhat kockázatokkal, főként bizonyos egészségi állapotok vagy étrendi célok mellett.
Mikor van szükség pajzsmirigy ultrahangra?

Pajzsmirigy ultrahangra akkor van szükség, ha felmerül a pajzsmirigybetegség gyanúja, vagy ha már ismert pajzsmirigyproblémák követésére, ellenőrzésére van szükség. Milyen esetekben javasolt az ultrahangvizsgálat?
Mit kell tudni a sérvről?

A sérv (hernia) akkor alakul ki, amikor valamely belső szerv kórosan előtüremkedik abból az üregből, ahol normál esetben elhelyezkedik (például hasüreg vagy mellüreg). Ez akkor fordulhat elő, ha a hasfal vagy más hasonló szerkezet veleszületett vagy szerzett gyengesége miatt (például műtéti heg), egy nyílás meggyengül és kitágul. Ezen keresztül a belső tartalom a hasfalon vagy más hasonló struktúrán keresztül kijut, a sérvkapun át, és a sérvtömlőként viselkedő hártya előtt tolódik ki, így a hasüregen kívülre kerül.
Veszélyes, ha lenyeli a gyerek a rágógumit?

Sok szülő megijed, amikor gyermeke véletlenül lenyel egy rágógumit – de vajon jogos-e az aggodalom? A szakértők szerint a legtöbb esetben nincs ok pánikra, de bizonyos körülmények között a rágógumi lenyelése komoly egészségügyi kockázatokat is jelenthet.