Menü

Ismerkedési zavarok nyomában

Az ismerkedés, párválasztás az egyik legbonyolultabb feladat az életben. Ismerkedési zavarok, amikor a párválasztás során az egyén képtelen az ellenkező nemmel kapcsolatot kezdeményezni.

Az ismerkedési zavar hátterében összetett problémák állhatnak, melyek egyénenként változnak, sőt, az ellenkező nemű egyed is generálhatja, provokálhatja. Az ismerkedési zavart okozó gondok kezeléséhez a háttérproblémák feltárásával vezet az út, melyben pszichológus tud leghatékonyabban segíteni.

Ismerkedési zavar több okból táplálkozhat:

önbizalomhiány, félszegség
empátia hiánya
kommunikációs probléma
félelem

Az ismerkedés olyan folyamat, amely az esetek többségében kudarccal végződik. Ez a kockázat főképpen akkor áll fenn, ha az ismerkedés direkt, ebből a célból jön létre. Ilyenkor a felek nem törekszenek finom érzelmi rezdülések detektálására, inkább az elsődleges nemi jegyek alapján a másik szexuális vonzóképességét mérik fel, pár perc alatt. Ez a képességünk azonban nem annyira egyértelmű, hogy minden kétséget kizárjon a másik félben.

Példaképpen említhető, hogy lehet valaki külsőleg rendkívül szexi az ismerkedés folyamán, de amikor intimitásra kerül sor, kiderül, hogy az illető illatát, szagát nem vagyunk képesek tolerálni, amely hosszú távon megmérgezheti a kapcsolatot. Más esetben minden stimmel a testiséggel kapcsolatban, de a felek más társadalmi hovatartozása, igényei, elvárásai merőben más irányba mutatnak. A direkt ismerkedés manapság az internetes fórumok kapcsán kiemelt jelentőséggel bír, főleg, hogy manapság az emberek szeretnek mindent készen kapni és lehetőleg minél kevesebb időt szánni a kockázattal járó dolgokra.

Az ismerkedő dolgát nagyban megkönnyíti a magabiztos fellépés, melyhez leginkább az önbizalom és az önismeret elengedhetetlen. Az önbizalom eléréséhez kudarctűrő képesség és rengeteg sikerélmény szükségeltetik. Ezek az átlagember életében elegendő mennyiségben állnak rendelkezésre, csupán felismerésükhöz kell némi segítség.

Az önismeret pedig leginkább ahhoz, hogy tudatában legyünk saját korlátainknak és elvárásainknak önmagunkkal szemben. Amennyiben például tudjuk önmagunkról, hogy mit nem szeretünk és mit igen, akkor nem fogunk olyan végzetes kompromisszumot kötni, amely már az elején előre vetíti a kapcsolat negatív végkimenetelét. Önismeretünk és egészséges önbizalmunk vértjében azt is észrevesszük, mely esetben vagyunk provokálva, manipulálva illetve mi az a hatás melyet a másik generál bennünk, legyen szó jó-, vagy rossz dologról egyaránt.

A kapcsolatteremtéshez szükséges empátia, azonban gyakorlással jó eséllyel fejleszthető, amiben pszichológus tud leginkább segíteni.

Természetesen, lehet biztosra is menni az ismerkedésben, de ebben az esetben időt kell szánnunk rá. Hosszas közös előéletnek, barátságnak, munkakapcsolatnak kell a háttérben meghúzódnia.

Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban

Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.

Mit csinál egy párkapcsolati coach?

A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.

Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?

A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.

Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás

Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?