Menü

Ismerkedési zavarok nyomában

Az ismerkedés, párválasztás az egyik legbonyolultabb feladat az életben. Ismerkedési zavarok, amikor a párválasztás során az egyén képtelen az ellenkező nemmel kapcsolatot kezdeményezni.

Az ismerkedési zavar hátterében összetett problémák állhatnak, melyek egyénenként változnak, sőt, az ellenkező nemű egyed is generálhatja, provokálhatja. Az ismerkedési zavart okozó gondok kezeléséhez a háttérproblémák feltárásával vezet az út, melyben pszichológus tud leghatékonyabban segíteni.

Ismerkedési zavar több okból táplálkozhat:

önbizalomhiány, félszegség
empátia hiánya
kommunikációs probléma
félelem

Az ismerkedés olyan folyamat, amely az esetek többségében kudarccal végződik. Ez a kockázat főképpen akkor áll fenn, ha az ismerkedés direkt, ebből a célból jön létre. Ilyenkor a felek nem törekszenek finom érzelmi rezdülések detektálására, inkább az elsődleges nemi jegyek alapján a másik szexuális vonzóképességét mérik fel, pár perc alatt. Ez a képességünk azonban nem annyira egyértelmű, hogy minden kétséget kizárjon a másik félben.

Példaképpen említhető, hogy lehet valaki külsőleg rendkívül szexi az ismerkedés folyamán, de amikor intimitásra kerül sor, kiderül, hogy az illető illatát, szagát nem vagyunk képesek tolerálni, amely hosszú távon megmérgezheti a kapcsolatot. Más esetben minden stimmel a testiséggel kapcsolatban, de a felek más társadalmi hovatartozása, igényei, elvárásai merőben más irányba mutatnak. A direkt ismerkedés manapság az internetes fórumok kapcsán kiemelt jelentőséggel bír, főleg, hogy manapság az emberek szeretnek mindent készen kapni és lehetőleg minél kevesebb időt szánni a kockázattal járó dolgokra.

Az ismerkedő dolgát nagyban megkönnyíti a magabiztos fellépés, melyhez leginkább az önbizalom és az önismeret elengedhetetlen. Az önbizalom eléréséhez kudarctűrő képesség és rengeteg sikerélmény szükségeltetik. Ezek az átlagember életében elegendő mennyiségben állnak rendelkezésre, csupán felismerésükhöz kell némi segítség.

Az önismeret pedig leginkább ahhoz, hogy tudatában legyünk saját korlátainknak és elvárásainknak önmagunkkal szemben. Amennyiben például tudjuk önmagunkról, hogy mit nem szeretünk és mit igen, akkor nem fogunk olyan végzetes kompromisszumot kötni, amely már az elején előre vetíti a kapcsolat negatív végkimenetelét. Önismeretünk és egészséges önbizalmunk vértjében azt is észrevesszük, mely esetben vagyunk provokálva, manipulálva illetve mi az a hatás melyet a másik generál bennünk, legyen szó jó-, vagy rossz dologról egyaránt.

A kapcsolatteremtéshez szükséges empátia, azonban gyakorlással jó eséllyel fejleszthető, amiben pszichológus tud leginkább segíteni.

Természetesen, lehet biztosra is menni az ismerkedésben, de ebben az esetben időt kell szánnunk rá. Hosszas közös előéletnek, barátságnak, munkakapcsolatnak kell a háttérben meghúzódnia.

Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki

Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?

Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van

Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?

Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz

Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.

Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?

A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.

Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?

A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.