Menü

Magas sarkú cipők: valóban károsak?

Magabiztosságot ad, elegáns, karcsúsít, nőies viselet, szexis, ad egy stílusos megjelenést, nyújtja a lábat, a ruhatárunk része, de valójában nem egészséges viselet rendszeresen, hosszútávon. Mi a baj a magas sarkú cipőkkel, mire figyeljünk, ha el akarjuk kerülni a mozgásszervi betegségeket?

Kutatások szerint lakosság közel 70%-a mozgásszervi beteg, s ebben nagy szerepe van a nők esetében a magassarkú cipőknek. Sajnos tudomásul kell venni a szomorú tényt: a magas sarkú cipők okozta mozgásszervi panaszok listája igen hosszú. Többek közt lábujjfájdalom, bokafájdalom, bütykök, kalapácsujjak, térdfájás, krónikus fejfájás, járási nehézségek, hátfájás, gerinc problémák, fájdalmak, bőrkeményedések, sérv, idegbecsípődés írható e nőies cipők számlájára. hogyan előzhetőek meg ezeknek a betegségeknek a kialakulása? Ne hordjunk többé magassarkút?

Nos a körömcipők viselése nem tilos, azonban nem javasolt a rendszeres használatuk, ugyanis számos betegség összefüggésbe hozható a kecses lábbelikkel. Csak is akkor hordjunk magas sarkú cipőt, ha szükséges, tartogassuk alkalmakra, s ekkor is törekedjünk az alacsonyabb sarokméretű cipők kiválasztására.

Ha nem követeli meg az alkalom, hordjunk lapos talpú cipőt, hogy a lábak, az achilles ín normálisan funkcionálhassanak, ne alakuljon ki bütyök, sem kalapácsujj, óvjuk a térdünket és elkerüljük a vádli izomzatának rövidülését, továbbá megóvjuk bokánkat a kificamodástól.

Hiába kedvelt kiegészítő, veszélyes és káros az egészségre nézve, hiszen azzal, hogy megemeli a sarkakat, átalakítja testünk gravitációs központját, megváltozik a testtartás.

Utána olvastam: a lábfejet 26 fő csont, 33 ízület, 107 ízületi szalag, és 19 izom, valamint ín alkotja, melyek feladata, hogy egyensúlyban tartson bennünket a talajon bármilyen mozgás közben, s mivel naponta sokszor 8-10 ezer lépést megteszünk (vagy még többet), sétálunk, gyaloglunk, lépcsőzünk, futunk, így egyáltalán nem mindegy, hogy ezt a komoly megterhelést milyen cipőben tesszük.

Egy régi mondás jutott most eszembe, mely szerint két dologból muszáj a legjobbat venni: ágymatracból és cipőből, hiszen vagy az egyikben vagyunk, vagy a másikban. Van benne igazság.

Hölgyeim én is nő vagyok, szívesen viselek olykor magassarkút, de gondolkozzunk el: egyáltalán nem véletlen az, hogy a nőknél négyszer gyakoribbak a lábbetegségek, mint a férfiaknál!

Sokat számít a lábproblémák megelőzésében az ideális testsúly elérése és megtartása, a változatos étkezés, a különféle olajok, krémek és segítenek a kényelmet szolgáló talpbetétek, szilikonos kiegészítők, talppárnák, zselés sarokvédők, sarokékek, de a problémát azzal lehet megelőzni, ha korlátozzuk bizonyos alkalmakra a magassarkú cipők viselését. A saját egészségünk érdekében.

Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák

Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.