Olívaolaj vagy étolaj?
- Dátum: 2022.04.01., 04:48
- Balogh Emese
- képek:pexels.com
- antibakteriális, antioxidáns, bőrápoló, csontritkulás, E-vitamin, étolaj, gyomorfekély, hidratáló, K-vitamin, kókuszolaj, koleszterin, olívaolaj, telítetlen zsírsav, telített zsírsav, zsírsav
Az étolaj mellett ma már minden boltban megtalálható az olívaolaj vagy kókuszolaj, sőt, egyéb magokból, gyümölcsökből és gabonafélékből sajtolt olajat is lehet kapni. Na de melyiket válasszuk? Melyik a legegészségesebb? Sokszor találjuk magunkat szemben ellentmondásos információval ebben a témában, így most összegyűjtöttük, mit érdemes tudni az egyes alternatívákról, különösképpen az olívaolajról.
Az egyes típusok közt az a fő különbség, hogy milyen mennyiségben és arányban tartalmaznak telített és telítetlen zsírsavakat. A kókuszolaj például 90%-ban tartalmaz telített zsírsavat és bár ezt kifejezetten egészségesnek tartják, a telített zsírok hatására termel a testünk koleszterint, ami, mint tudjuk, hosszú távon és nagy mennyiségben különböző szív- és érrendszeri problémákhoz vezet. Na de akkor mi alapján döntsünk?

Kutatók szerint nem feltétlen a zsírok telítettsége a lényeg, hanem hogy az adott olaj vagy zsír mekkora mennyiségben tartalmaz omega-3 és omega-6 zsírsavat, valamint egyéb esszenciális zsírsavakat és vitaminokat. Azt is gyakran mondják, hogy ne ár vagy márka alapján döntsünk, nézzük meg inkább a színét és állagát az olajnak. Korábbi felmérések szerint ráadásul az olívaolajok között a legjobb minősítést az egyik legolcsóbb termék kapta, így nem érdemes arra támaszkodni vagy az alapján dönteni, hogy mennyibe kerül egy termék vagy mennyire közkedvelt.
Az olívaolaj a szervezet számára esszenciális telítetlen zsírsavakat tartalmaz, mint például a linolsav, linolénsav és arachidonsav. Természetes antioxidánsokat is találunk benne, ilyen az E- és a K-vitamin. Az olívaolajat préseléssel állítják elő és szervezetünk számos részére kedvezően hat.
Elsősorban a fentebb említett telítetlen zsírsavaknak köszönhetően csökkenti a koleszterinszintet. Fogyasztása valójában hidegen a legjobb, mivel így hasznosul a legtöbb a benne található anyagokból.

Csontritkulás ellen is szokták javasolni a rendszer olívaolaj fogyasztást, illetve segíti az emésztést és enyhíti a gyomorrontás tüneteit, mint például a puffadás és gyomorégés.
Az olívaolajban található antioxidánsoknak köszönheti azt a tulajdonságát is, hogy véd a gyomorfekély és a gyomor más hasonló betegségeit okozó baktériumok ellen, de általános antibakteriális hatását is nemrég fedezték fel.
Nem csak belül, de kívül is támogatja testünket az olívaolaj. Rendkívül hatásos módszer a bőrszárazság ellen. A belőle készült szappan hidratálja és megnyugtatja a bőrt, sima és selymes lesz.
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?