Hogyan ismerjük fel a hiánybetegséget

A vitaminhiány manapság nem ritka jelenség, hiszen élelmiszereink nagy része feldolgozott, kevés időt töltünk a szabadban, mozgásszegény életmódot folytatunk, a boltokban kapható vitaminokat és táplálékiegészítőket pedig nem mindenkinek van lehetősége szedni, illetve ezek közül sok eleve nem is tartalmazza azt a mennyiséget, amire szervezetünknek szüksége lenne.

Odafigyeléssel viszont könnyen megállapítható, melyik vitaminból van jelen kevesebb a szervezetben a szükségesnél, így pedig célzottan pótolhatjuk azt. Na de miből tudhatjuk pontosan, hogy melyik vitaminra van szüksége testünknek? Mutatjuk sorban a leggyakoribb eseteket.

Az A-vitamin különleges olyan szempontból, hogy a testünk szükségletét mindössze egyharmad részben fedezi a táplálékkal elfogyasztott kész vitamin, vagyis a retinol, amit főként májból, tojásból és vajból bont le a szervezetünk. A maradék kétharmad elővitamin formájában kell, hogy bejusson, ami pedig a béta-karotin. Az A-vitamin a májban raktározódik és elsősorban szemünk és a hámréteg egészségéért felel. Az A-vitamin hiánya a látás romlásával és a fertőzésekkel szembeni ellenállóképességünk gyengülésével jár. Főleg idősebb korban gyakori, mivel ilyenkor jellemző a vitaminszegény étrend. Fogyasszunk A-vitaminban gazdag ételeket vagy valamilyen étrendkiegészítőt, illetve ne feledkezzünk meg arról, hogy ez egy zsírban oldódó vitamin, így megfelelő mennyiségű zsiradék is kell, hogy legyen a szervezetben a megfelelő hasznosulás érdekében. C-vitaminnal fogyasztva hatékonyabb a felszívódás.

A D-vitamin szintén egy zsírban oldódó vitamin, valamint abból a szempontból szintén különleges, hogy bár vitaminnak hívjuk, valójában egy hormonról van szó. A D-vitamin akkor képződik, amikor bőrünket UVB sugarak érik, így télen jellemzőbben alakul ki hiánybetegség. Feladata a vér kalcium- és foszforszintjének szabályozása, illetve a csontok ásványi anyag-tartalmának fenntartása, így hiánya olyan tüneteket okoz, mint például a csontritkulás, levertség, demotiváltság, depresszió. Télen mindenképpen érdemes D-vitamint szedni, nyáron pedig igyekezzünk sokat tartózkodni a szabadban.

Az E-vitamin a harmadik a négy zsíroldékony vitamin közül, hatásait pedig főként sejtszinten fejti ki. Hiánya főként zsírfelszívódási zavarok esetén lép fel, mivel változatos étrend esetén a legtöbb esetben elegendő E-vitamin jut a szervezetbe. Hiánya olyan tünetekkel jár, mint az immunrendszer gyengülése, demencia korai kialakulása és felgyorsult öregedés. A legfontosabb E-vitamin források a növényi olajok, illetve gabonacsírák és magok.

A K-vitamin az utolsó zsírban oldódó vitamin a sorban. Szerepe a véralvadási fehérjék és faktorok képződésében, illetve a bélrendszer és emésztés egészségében van. Testünk számára a K-vitamin 80 %-át a bélbaktériumok szintetizálják, így hiánya bél- és májbetegségekben mutatkozik meg, illetve gyakran társul D-vitamin hiánnyal is, ami a csontok egészségében játszik szerepet. Egészséges bélrendszer esetében szinte kizárt a K-vitamin hiányának kialakulása.

A vízben oldódó vitaminok, mint a C-, B1-, B2-, B3-. B5-, B6-, B7-, B9- és B12-vitamin nap szükségletének kielégítése azért kiemelten fontos, mert ezek sokkal gyorsabban ürülnek ki a szervezetből. Hiányuk általában akkor lép fel, ha nem viszünk be belőlük eleget a szervezetbe táplálék formájában. Közülük az egyetlen, amit a szervezet képes hosszabb ideig tárolni, az a B12-vitamin, viszont a többit mindig felhasználja a szervezet, a felesleget pedig kiüríti. Hiányuk általában olyan tünetekkel jár, mint a levertség, fáradtság, fejfájás, álmatlanság, depresszió, gyomorpanaszok és gyengeség.