Menü

Hogy mulasszuk el a csuklást?

„Biztosan emleget valaki” – szokták mondani, ha valaki csuklik. Nem egy kellemes érzés valljuk be, engem kifejezetten zavar, mikor csuklani kezdek. Bár egy teljesen normális jelenség, mégis zavaró és kellemetlen folyamat, melynek során a rekeszizom egyszer vagy többször akaratlanul összerándul. Amilyen hétköznapi állapot is a csuklás, éppen olyan kellemetlen. Hogy lehet vajon a leggyorsabban elmulasztani?

A csuklás (orvosi nevén singultus) a rekeszizom önkéntelen összerándulása, rendszerint percenként néhányszor ismétlődik. A csuklás egy jellegzetes mozdulattal és/vagy hanggal járó, teljesen hétköznapi jelenség, melynél a rekeszizom időnként összerándul. A csuklás általában mindössze néhány percig tart, de más esetben akár órákig is szenvedhetünk tőle.

Az esetek nagy részében nem kell komoly egészségügyi problémát keresni, ekkor a kiváltó okok között a szénsavas üdítők, alkoholos italok, jóllakottság-túlevés szerepelhet, esetleg túlságosan fűszeres ételek fogyasztása.

Krónikus esetben a csuklás idegrendszeri zavarra, anyagcserezavarra, gyógyszerérzékenységre utalhat és ekkor orvoshoz kell fordulni további vizsgálatokra.

Számos népi gyógymód ismert a csuklás megszüntetésére. Ezek nagy része megnyugtatással vagy figyelemeltereléssel próbálja orvosolni a problémát. Ha általános csuklásról beszélünk, javasolnék néhány tippet, ami segíthet elmulasztani, én elég sokat próbáltam, némelyik beválik, némelyik nem, de mindenképp érdemes tenni ezekkel egy próbát.

Jeges víz.

A jeges víz szinte "sokkolja" a szervezetünket, ezáltal pedig a csuklás is megszűnhet. Próbálják ki!

Hatásos lehet szintén a csuklás ellen, ha "fejjel lefelé" iszunk egy pohár vizet. Üljünk le, hajoljunk előre, és a fejünket is hajtsuk le s igyunk - valahogy így ebben a pózban - egy pohár vizet. Ki kell próbálni.

A lélegzet visszatartása a legismertebb módszer csuklás ellen, általában segít, de olykor nem, mindenesetre egy próbát megér. Vegyünk egy mély lélegzetet és tartsuk vissza addig, ameddig csak tudjuk, majd lassan fújjuk ki a levegőt, ez hat a rekeszizomra, s a csuklás megszűnik.

A citromos víz kortyolgatása is a lélegzetvisszatartáshoz hasonlóan népszerű módszer, a citrom savanyú íze erős hatással van a csuklást kiváltó ingerre. Igyunk egy pohár citromos vizet! Ártani nem fog.

A kedvencem amikor azt mondják, ijesszük meg az illetőt. Azt nem, tudom mennyire hatékony, én mindenesetre azért ehelyett inkább a fent említett trükköket ajánlom.

Szarkopénia – az izomtömeg csökkenése

Az életkor előrehaladtával és a kevesebb mozgással kellemetlen tüneteket tapasztalhatunk izmainknál, ennek lehet oka a szarkopénia is.

A vitaminok árnyoldala

Sokan úgy gondolják, hogy a vitaminokból minél több jut a szervezetbe, annál jobb. Különösen az őszi-téli időszakban kerülnek elő a vitaminos dobozok, kapszulák és pezsgőtabletták, hiszen ilyenkor sokan szeretnék megerősíteni az immunrendszerüket. A jó szándék azonban könnyen visszájára fordulhat. Bizonyos vitaminokból ugyanis a túlzott bevitel nem egyszerűen felesleges, hanem akár komoly egészségkárosodást is okozhat.

A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni

Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.

Az inzula aktiválódása, az agy rejtett központja, amely összeköti a testet és az érzelmeket

Az emberi agy egyik különösen érdekes, mégis kevésbé ismert területe az inzula (insula), más néven szigetkéreg. Ez az agykéreg mélyén elhelyezkedő struktúra meghatározó szerepet játszik az érzelmek, a testi érzékelés, az öntudat és a társas kapcsolatok feldolgozásában. Aktiválódása számos hétköznapi élményhez kapcsolódik, a szorongástól és a félelemtől kezdve az empátián át az érzelmi tudatosságig.

NEAT-faktor, hallottál már róla?

Akkor is mozgunk, ha nem sportolunk, vagy edzünk, de kiszámol ezekkel valójában?