Mi az a nevető jóga?
- Dátum: 2022.04.27., 17:22
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- aktív részvétel, depresszió, egészség, élettani, hatás, időtlen, irányított, jótékony, kacagás, kalória, kutatás, meditáció, módszer, mosoly, nevet, nevetésterápia., nevető jóga, oktató, önfeledt, öngerjesztett, pozitív élettani hatás, pszichés, pszichológia, stressz, szakember, szakterület, szervezet, tanfolyam, tér, testedzés, vidám
„Az a nap, amelyik nevetés nélkül telik el, elvesztegetett idő.”
A nevető jóga állítólag nagyon egészséges, tulajdonképpen félórányi irányított nevetés, ami egy testedzéssel is felérhet, a közérzetre pedig nagyon jó hatással van!
Egy mosoly nélküli nap egy elveszett nap. A nevetés természetes megnyugtatás és bizonyos szempontból egyfajta meditáció. A nevetéssel belépünk egy időtlen dimenzióba, ahol elfelejthetjük gondjainkat. A nevetés annyira terápiás jellegű, hogy még a pszichológiában is megvan a maga megnevezett szakterülete: nevetésterápia.
Az önfeledt nevetésnek nagy szerepe van a lelki egészség megőrzésében, ugyanis kutatások szerint csökkenti a stresszt és jótékony hatással van a szervezetre, de ezt talán magunk is érezzük és tapasztaljuk, azonban mi a helyzet az irányított nevetéssel? Milyen hatásai vannak?
A szakemberek szerint az irányított, öngerjesztett nevetés (milyen furcsa ezt így elképzelni) szintén kiváltja ezeket a pozitív hatásokat. Maga az elképzelés már a 90-es években megszületett, és mára „hahota jóga” vagy más néven „nevető jóga” néven vált ismertté a világon.
A nevető jógának komoly pszichés és élettani hatásai vannak, melyeket vizsgálva a szakértől arra jutottak, hogy a nevető jóga pozitívan hat a szervezetünkre. A módszer lényege, hogy a résztvevők nevetést kiváltó gyakorlatokat ötvöznek a jóga ismert légzőgyakorlataival, így téve, pedig az öngerjesztett nevetés könnyen átfordul valódi kacagásba.
A társaság teremtő ereje pedig ezt segíti, hiszen ezt közösségben, szervezetten végezve, valóban átfordul igazi, önfeledt mókába. A hahota jóga egészségre és pszichés jóllétre gyakorolt hatásairól számtalan tanulmányt lehet olvasni, aki kicsit is elmélyedne a témában, érdemes felkutatni az ezzel foglalkozó szakembereket, oktatókat, tanfolyamokat, közösségeket.
A kutatók szerint a nevető jóga jótékonyan hat a lelki állapotra, a szív-és légzőrendszerre, egy ilyen alkalmon való aktív részvétel pedig megfelel egy enyhe fizikai testmozgásnak is. Természetesen nem összehasonlítható egy óra kocogással, vagy biciklizéssel, de nem is ez a cél.
Az elmúlt évek eredményei igazolják, hogy mindössze már egy foglalkozás is javította a hangulatot és csökkentette a stresszt és depressziót, ez pedig mindenképp arra ösztönöz, hogy az ember tegyen egy próbát, ha másért nem, hát kíváncsiságból.
Mindenkinek sok önfeledt nevetést és vidám pillanatot kívánok akár nevető jógával, akár anélkül!
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.
Így működik a néma segélykérés

Egy balatonboglári étteremben egy nő a bántalmazottak kézjelzésével kért segítséget a pincértől. A személyzet azonnal értesítette a rendőrséget, akik a nő volt párját bilincsben vitték el. A Sign for Help kézjel a családon belüli erőszak áldozatainak segít csendben jelezni, ha veszélyben vannak.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.
Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.