Menü

Időmenedzsment – avagy hogyan legyünk hatékonyabbak a mindennapokban

A világ felgyorsult, de mi nem feltétlen tudjuk tartani a lépést. De akkor ki fogja elvégezni azt a rengeteg feladatot, ami ránk vár és hogyan? Halogatás, késés, frusztráció, stressz, ezek egyike sem segít a munkában, sőt, ezektől csak még inkább azt érezzük, hogy ránk férne egy pihenés. Hiszen azt is kell, nem igaz?

Rengeteg ember ragad bele az úgynevezett mókuskerékbe, csak gyűlnek a feladatok és a problémák, folyamatosan dolgoznak, mégsem érzik azt, hogy haladnának. Talán az időmenedzsment lehet a megoldás.

Az időmenedzsment lényege, hogy úgy kategorizálja és priorizálja a feladatokat, hogy azokat a leghatékonyabban és leggyorsabban tudjuk megoldani. Például nem feltétlen jó döntés egy több órás, komoly koncentrációt igénylő feladatot félbeszakítani egy ebéddel, hiszen így a megszakítás miatt több időbe fog telni az elvégzése, mivel újra koncentrált állapotba kell kerülnünk és felvenni a fonalat ott, ahol letettük.

A feladatok priorizálásához kapunk egy kis segítséget is, egészen pontosan az Eisenhower-mátrixot, ami két fogalom mentén rendszerezi a tennivalókat: ezek a fontos és a sürgős.

Ami fontos és sürgős, azt oldjuk meg először. Utána következik az, ami sürgős, de nem fontos. Ezt érdemes kiadnunk valakinek, ha van rá lehetőségünk, azonban, ha nincs, gyorsan végezzük el a fontos és sürgős feladatunk után. A harmadik kategória a fontos, de nem sürgős megoldandó dolgok. Ezeket időzítsük be, döntsük el, mikor csináljuk meg. Végül pedig a nem fontos és nem is sürgős feladatok halmaza, ezeket halasszuk el későbbre, lehetőleg a fontos, de nem sürgős feladataink utánra.

Ezzel máris lendítettünk egyet a napon, hiszen átlátjuk, mi minden vár ránk. Persze az időmenedzsment nem csak a feladatok priorizálásából áll. Segít az egyes munkafolyamatok hatékonyabbá tételében is.

Hallott már a 2 perces szabályról? Nagyon egyszerű és rendkívül nagy segítség a krónikus halogatóknak. Röviden a szabály lényege, hogy amint felmerül egy feladat, azonnal döntünk a sorsáról, még pedig a 2 perces szabályt alkalmazva. Ha egy feladat belefér 2 percbe, akkor azonnal oldjuk meg. Ha nem fér bele 2 percbe, akkor pedig az Eisenhower-mátrixhoz hasonlóan eldöntjük, hogy sürgős-e, fontos-e, ehhez mérten pedig vagy megoldjuk a lehető leghamarabb, kiadjuk másnak vagy elnapoljuk, beidőzítjük egy későbbi időpontra.

Érdemes a fentebb említett praktikákat kézzelfoghatóvá tenni például egy noteszben, naptárban vagy a telefonunkon vezetett tennivalók listán. Sokszor a rengeteg tennivaló valójában apróbb, gyorsan megoldható feladatok összessége és csak a kuszaságuk miatt tűnnek olyan soknak. Próbáljuk mindenekelőtt rendszerezni és rangsorolni a feladatainkat, ezután pedig a hozzájuk szükséges idő szerint betáblázni a napjainkba.

A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai

A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.

Ébredés utáni ügyetlenség: miért vagyunk reggel még kábák és bizonytalanok?

Sokan ismerik azt az érzést, amikor megszólal az ébresztőóra, kinyitjuk a szemünket, de valójában még messze nem érezzük magunkat ébernek. Nehezebben találjuk meg a telefonunkat, leverünk valamit az éjjeliszekrényről, bizonytalanabb a mozgásunk, lassabban gondolkodunk, és akár egy egyszerű reggeli feladat is szokatlanul bonyolultnak tűnhet.

Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad

A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.

Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?

Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.

Impulzusvásárlás: miért veszünk meg olyasmit is, amire valójában nincs szükségünk?

Bemész a boltba egyetlen dologért, aztán néhány perccel később már egy új bögrével, egy akciós édességgel és egy olyan ruhadarabbal állsz a pénztárnál, amelyről indulás előtt még azt sem tudtad, hogy létezik? Ha ismerős a helyzet, valószínűleg te is megtapasztaltad már az impulzusvásárlás erejét.