Menü

Túlélő ötletek a szuperérzékenység kezelésére

A szuperérzékenyek gyorsan ráhangolódnak a művészi szépségre, a kifinomult zenére, finom ízekre. Zajos, zűrös nap után csöndes, magányos elvonulásra vágynak.

Gazdag belső világuk van, sokszor intenzíven és érzésekkel telve álmodnak, kerülik a feszültséggel teli helyzeteket és rosszul viselik az élethelyzetek változásával járó stresszt. Összezavarja őket és nehezíti teljesítményüket mások rájuk koncentráló figyelme, gyűlölik az erőszkos, agresszív filmeket, tévéműsorokat. Mai, extraverziót előtérbe helyező világunkban önérvényesítést tekintve nehéz helyzetük van. Pedig lehetetlen lenne a világ fejődése érzékenységük, kifinomult megoldásaik nélkül. Többnyire kreatív, produktív, figyelmes, körültekintő, intellektuálisan magasan fejlett emberek. Aki a leírásban esetleg magára ismer, hasznosnak találhatja az alábbi ötleteket.

Aludj minél többet. Az erős idegrendszeri aktivitás hamar kifáradáshoz, nyomott hangulathoz, zavarodottság-érzéshez, koncentrációs nehézségekhez vezet. Az amúgy is csúcsra járatott szuperérzékeny idegek feszültségének legjobb csökkentője az alvás.
Egészséges ételeket egyél és figyelj a rendszeres étkezésre a nap folyamán. Az éhség megterhelő az idegeknek. Nyomott hangulatot, feszültséget és koncentrációs problémákat eredményez.
Tervezz be relaxációs, csöndes, elvonulós, feszültséglevezetős időszakot a személyes menetrendedbe minden napra. Ha lehet, menj ki a természetbe. Az otthonodban legyen legalább egy olyan helység vagy sarok, ahol csönd van, ahova visszavonulhatsz, ahonnan kizárhatod a külvilágot.
Este, alvás előtt legalább egy órával kapcsold ki a zenét, a tv-t, a telefont tedd „ne zavarjanak”-ra, szánj időt az elcsendesedésre, ha úgy érzed, jól esik. Napközben is kerüld azt, hogy a tévé, a rádió háttérzajnak szóljon. És kerüld azt is, hogy az örökösen tolakodó médiát kelljen befogadnod.
Naponta többször legalább pár percre figyelj a lélegzetedre, vegyél nagy, mély, lassú levegőket az orrodon át. A tudatos, intenzív légzés feszültséget old, ellát oxigénnel, intenzíven regenerál, gyógyít, erősít.

A külső-belső zaj lecsillapítására találjunk ki örömteli mantrákat, pl. “egészséges és boldog vagyok”. Próbálj minél több ilyen mantrát ismételni, örömet okoz.
Alkoss. Rajzolj, írj, fess, színezz, építs, varrj, ha megoldható kertészkedj. Ez akkor is beválik, ha úgy éreznéd, nem vagy jó ezekben. Belső világod kifejezésére bármilyen alkotómunka kiváló, és ezek a tevékenységek egyben kíváló feszültségoldók is.

Mondj dicsérő szavakat másoknak. A látható öröm, amit a dicséret hallatán az emberek átélnek, neked is várhatóan örömet okoz.

Otthonodban helyezz el szobaillatosítókat, engedj be sok friss levegőt, takaríts jó illatú tisztítószerekkel.
Húzd szét a függönyöket, eressz be sok fényt.
Autódat is fújd körbe kellemes illatokkal.
Hallgass lágy zenét.
Este gyújts méhviaszgyertyát, tisztítja a levegőt, sokáig ég és kellemes mézes illata van.

Ha vannak hangszereid, tedd őket karnyújtásnyira olyan helységekbe, ahol sokat vagy. Így könnyen előveszed bármikor.
Minden reggel ágyazz be. Ettől sokkal rendezettebb és békésebb látványt nyújt számodra a hálószobád, amikor bemész.
Esténként rakd rendbe a konyhát. Nagyon jó érzés reggel egy szép, harmonikus látványt nyújtó konyhába kimenni. A konyhában is igyekezz minél kevesebb eszközt örökké a pulton tartani, inkább csak annyi konyhaeszközt tarts meg, amennyi befér a szekrényekbe, fiókokba, a többit ajándékozd el.
Igyekezz korán ébredni és a reggeli csend békéjét kiélvezni. Akár a felkelő nap látványa is örömteli perceket okoz.
Reggelente tornázz, meditálj, jógázz egy kicsit, örömteli ébresztő rutin.
Felkeléskor igyál almaecetes meleg vizet, harmonikussá teszi az emésztésedet.
Legalább hetente egy-két alkalommal sétálj nagyot. Csökkenti a szorongást, a stresszt.

Ha nyugtalanságot érzel, igyekezz tudatosítani az érzéseidet, azok okát, ez vezethet az adott problémák megoldásához. Légy magaddal együttérző, kérdezd meg magadtól, mire van most leginkább szükséged.

Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe

Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.

Az ajándékozás szeretetnyelve – amikor a törődés kézzelfoghatóvá válik

Az ajándékozás szeretetnyelve Gary Chapman pszichológus elméletének egyik legismertebb eleme, amely szerint az emberek öt különböző módon fejezik ki és értelmezik a szeretetet. Az ajándékozás azoknak az embereknek a sajátos szeretetnyelve, akik akkor érzik magukat igazán megbecsültnek, ha a szeretet kézzelfogható formában jut el hozzájuk. Bár a „szeretetnyelv” fogalma egyszerűnek tűnik, az ajándékozás jelentése jóval mélyebb annál, mint sokan gondolnák.

Miért érzi magát kimerültnek a huszonéves generáció?

Mai fiatalként furcsa kettősségben élünk, ugyanis egyszerre érezhetjük magunkat lendületesnek és megmagyarázhatatlanul fáradtnak. Mintha túl korán kellett volna felvennünk a „felnőtt” üzemmódot. Akár tetszik, akár nem, ez a hangulat nagyon is valós. A jelenség mögött pedig nem egyetlen ok áll, hanem egy egész korosztály társadalmi hangulata.

Amikor az alkotás gyógyít

A kreatív alkotás nemcsak kikapcsol, hanem hatékonyan oldja a stresszt is: néhány perc festés, horgolás vagy rajzolás segít kiszakadni a rohanásból és visszatalálni a belső nyugalomhoz.

A tudatalatti lelki ereje

A tudatalatti fogalma hosszú ideje foglalkoztatja az embereket, hiszen egy nehezen megfogható, mégis rendkívül erős belső tartományról beszélünk. Bár működését gyakran misztikus jelenségekhez kötik, valójában nagyon is valós pszichológiai folyamatok sorozata. A tudatalatti olyan, mint egy csendben dolgozó háttérrendszer: állandóan figyel, értelmez, raktároz, és akkor is befolyásolja döntéseinket, amikor azt hisszük, teljesen tudatosan cselekszünk. Ebben rejlik valódi ereje. Nem harsány, nem irányít közvetlenül, mégis meghatározza életünk alapvető irányát.