Menü

Mit csinálj, ha nem szeret a gyermeked iskolába járni?

Pedagógus vagyok és három gyerek anyukája, bizony a két nagyobb iskolásom leggyakoribb mondatai reggelente: „milyen nap van?” „ma van iskola?” „és lesz ma edzés?” Aztán közlik persze, hogy „utálom az iskolát, minek kell odajárni?”

Gyerekként bizony sokszor éreztünk így mi is, de az iskola az életünk része, bár lehet ezzel vitatkozni, mégiscsak az életre, a felnőttlére készít fel, alapműveltséget ad, szocializálódni tanít. Az iskola adhatja meg a megfelelő irányt a tudás és/vagy a szakma megszerzésének útján. Az iskola két fő funkciója: az oktatás és a nevelés.

De mi a helyzet akkor, ha a gyermekünk nem szeretne részt venni ebben a folyamatban?

Elsőként ki kell deríteni, mi lehet az oka! Minden bizonnyal okolható az iskolai stressz.

Sok diáknak küzdenie kell vele, s sajnos számtalan tünetet okozhat, mint például hasmenés, fejfájás, gyomorgörcs. A rossz közérzet okozója sajnos sokszor ez a fajta feszültség. Ha sokat aggódik valaki az iskola miatt, az sajnos a szervezetére is hatással lehet.

Ha a gyerek nem pihen eleget…

Az alvási problémák szintén tehetnek arról, ha a gyermekünk egész nap folyamán nyűgősnek és fáradtnak érzi magát. A fáradtság és a nyűgösség az iskolai napokat pokollá tudja tenni. Muszáj eleget aludni!

Ha üres a gyomor…

A reggeli nagyon fontos a gyerekek számára, enélkül szinte lehetetlen odafigyelni, koncentrálni a tanórákon. Üres gyomorral útnak indulni, vagy buszhoz rohanni nem szerencsés napkezdet egy felnőttnek sem de egy gyereknek pláne.

Hol kérhetünk segítséget?

Ha nem szereti gyermekünk az iskolát, az első lépés, hogy megtaláljuk az okát, ha kiderítjük a miértet. Talán valakivel konfliktusba került, esetleg valakik zaklatják, vagy nem jön ki az egyik tanárjával, netán problémája van az osztállyal, iskolaközösséggel, számtalan lehet az ok, mely kihat az iskolai életre. A gyerekekkel fontos beszélni erről, meghallgatni őket az iskoláról, esetleg a pedagógus, vagy iskolapszichológus segítségét kérni.

Legjobb, ha problémákra minél előbb megoldást találunk!

Segít, ha új barátokat szerezhet, ha tömegsportra járhat, csapattal edzhet, szakköröket látogathat, ezáltal sok új diáktársat ismerhet meg, s máris nem érzi magát olyan magányosnak! Találjuk meg a módját, hogy megmutassuk, gyermekünk mennyi mindenben jó!

Kedves diákok! Ha beilleszkedési vagy bármely más problémával küzdötök, keressétek bátran tanáraitokat, beszélgessetek erről szüleitekkel, keressétek fel az iskolapszichológust, ők jó néven veszik, ha tőlük kértek segítséget. Minden problémát meg lehet oldani együtt, közösen! Fogaddjátok el a segítséget! Hogy újra jó kedvvel és szívesen induljatok reggelente iskolába!

Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?

Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.