Amit az élelmiszerpazarlás ellen tehetünk…
- Dátum: 2022.05.20., 17:45
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- éhezés, élelmiszer, élelmiszerhulladék, élelmiszerpazarlás, elfogyaszt, erőforrás, fejlett ország, felhalmoz, felhasznál, háztartás, hulladék, kárba megy, kidob, kuka, megromlik, megtermelés, statisztika., szemét, szemetes, túlfogyasztás, vásárol
A világ számos országában éheznek az emberek, másutt meg hatalmas mennyiségű élelmiszer végzi a kukában. Nagyon nagy mértékű probléma az élelmiszerpazarlás manapság. Mit tehetünk ellene?
Élelmiszerhulladéknak nevezünk minden olyan hulladékot, - legyen az főtt, nyers, feleslegesen megvásárolt, vagy megromlott - amely az elkészítés előtt, közben vagy után dobunk ki a szemétbe.
Élelmiszerpazarlásról akkor beszélünk, ha olyan étel végzi a kukában, amelynek hulladékká válása elkerülhető lett volna némi odafigyeléssel és tudatossággal.
Megfigyelhető, hogy a fejlett országokban, így hazánkban is az élelmiszerhulladék közel fele a háztartásokban keletkezik. Mi dobjuk ki. A jóllét miatt tonnányi élelmiszer végzi a szemétben, rengeteg ételt felhalmozunk, mely aztán kidobásra kerül.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint évente 1,3 milliárd tonna élelmiszer megy kárba (ebből Magyarországon évente kb. 1,8 millió tonna). A veszteség pedig tovább számolandó és mérhető az összes erőforrásban, (energia, víz), ami a megtermelésükhöz szükséges.
Mi áll az élelmiszerpazarlás hátterében?
Mindenképp elsődlegesen az, hogy hatalmas a választék, élelmiszerek széles skálája között válogathatunk, bármilyen élelmiszer megtalálható már a boltok polcain, bármely évszakban, ez a bőséges kínálat pedig túlfogyasztáshoz vezet, melyről írtunk már korábban.
Sokkal többet vásárolunk, mint amire szükségünk van, halmozunk és felhalmozunk, amely aztán megromlik és szemétként végzi.
Manapság egyre több húst, tejterméket, gyümölcsöt és zöldséget vásárolunk, amelyek gyorsabban romlanak, s ha nem használtuk fel őket, a kukába kerülnek. A pazarlás csökkentésével nemcsak a környezetünket védenénk, hanem az éhezést is felszámolhatnánk.
Gondoljunk csak bele, hogy a sok kidobott étellel, vagy azok árából hány millió embert lehetne jóllakatni!
Az európai és észak-amerikai országoknak majdnem kétszer annyi ennivalója van otthon, mint amennyit elfogyaszt és felhasznál, utána lehet nézni a szomorú statisztikáknak.
Az élelmiszerpazarlás ellen nem kell hirtelen nagy lépéseket tenni, már az is elég, ha végig gondoljuk az utóbbi hónapban mi magunk hányszor pazaroltunk és vásároltunk feleségesen. Hányszor dőltünk be az akcióknak, a marketingfogásoknak, hányszor ettük is meg, amivel feltöltöttük a bevásárlókocsinkat. Hány el nem fogyasztott étel végezte a szemetesben és hogyan lehetett volna ezt megelőzni.
Magány az ünnepek alatt: Ne a ChatGPT-vel töltse az ünnepeket
Az ünnepek időszaka sokak számára meghitt, családias hangulatú periódus, másoknak viszont fájón kiélezheti a magány érzését. És igen, bármennyire is cuki társaság tud lenni elsőre egy chatgpt, teljesen jogos a cikk címe: az ünnepek nem arról kell szóljanak, hogy valaki kizárólag egy mesterséges intelligenciával beszélgessen.
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.