Amit az élelmiszerpazarlás ellen tehetünk…
- Dátum: 2022.05.20., 17:45
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- éhezés, élelmiszer, élelmiszerhulladék, élelmiszerpazarlás, elfogyaszt, erőforrás, fejlett ország, felhalmoz, felhasznál, háztartás, hulladék, kárba megy, kidob, kuka, megromlik, megtermelés, statisztika., szemét, szemetes, túlfogyasztás, vásárol
A világ számos országában éheznek az emberek, másutt meg hatalmas mennyiségű élelmiszer végzi a kukában. Nagyon nagy mértékű probléma az élelmiszerpazarlás manapság. Mit tehetünk ellene?
Élelmiszerhulladéknak nevezünk minden olyan hulladékot, - legyen az főtt, nyers, feleslegesen megvásárolt, vagy megromlott - amely az elkészítés előtt, közben vagy után dobunk ki a szemétbe.
Élelmiszerpazarlásról akkor beszélünk, ha olyan étel végzi a kukában, amelynek hulladékká válása elkerülhető lett volna némi odafigyeléssel és tudatossággal.
Megfigyelhető, hogy a fejlett országokban, így hazánkban is az élelmiszerhulladék közel fele a háztartásokban keletkezik. Mi dobjuk ki. A jóllét miatt tonnányi élelmiszer végzi a szemétben, rengeteg ételt felhalmozunk, mely aztán kidobásra kerül.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint évente 1,3 milliárd tonna élelmiszer megy kárba (ebből Magyarországon évente kb. 1,8 millió tonna). A veszteség pedig tovább számolandó és mérhető az összes erőforrásban, (energia, víz), ami a megtermelésükhöz szükséges.
Mi áll az élelmiszerpazarlás hátterében?
Mindenképp elsődlegesen az, hogy hatalmas a választék, élelmiszerek széles skálája között válogathatunk, bármilyen élelmiszer megtalálható már a boltok polcain, bármely évszakban, ez a bőséges kínálat pedig túlfogyasztáshoz vezet, melyről írtunk már korábban.
Sokkal többet vásárolunk, mint amire szükségünk van, halmozunk és felhalmozunk, amely aztán megromlik és szemétként végzi.
Manapság egyre több húst, tejterméket, gyümölcsöt és zöldséget vásárolunk, amelyek gyorsabban romlanak, s ha nem használtuk fel őket, a kukába kerülnek. A pazarlás csökkentésével nemcsak a környezetünket védenénk, hanem az éhezést is felszámolhatnánk.
Gondoljunk csak bele, hogy a sok kidobott étellel, vagy azok árából hány millió embert lehetne jóllakatni!
Az európai és észak-amerikai országoknak majdnem kétszer annyi ennivalója van otthon, mint amennyit elfogyaszt és felhasznál, utána lehet nézni a szomorú statisztikáknak.
Az élelmiszerpazarlás ellen nem kell hirtelen nagy lépéseket tenni, már az is elég, ha végig gondoljuk az utóbbi hónapban mi magunk hányszor pazaroltunk és vásároltunk feleségesen. Hányszor dőltünk be az akcióknak, a marketingfogásoknak, hányszor ettük is meg, amivel feltöltöttük a bevásárlókocsinkat. Hány el nem fogyasztott étel végezte a szemetesben és hogyan lehetett volna ezt megelőzni.
Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít
Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”
Az ünnepi asztal csapdái
Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.
Kiegyensúlyozottság a karácsony előtti hetekben
Az év végi hajtás sokszor úgy ránt magával, mintha versenyt futnánk egy láthatatlan stopperrel. Pedig ezen időszaknak nem a rohanásról kellene szólni, hanem arról a csendes, mégis erős harmóniáról, amit mindenki meg tud teremteni magának, ha ráhangolódik az ünnepi időszakra. A kérdés az, hogyan tudunk közben egyensúlyban maradni önmagunkkal és a környezetünkkel.
Karácsonyi ajándékok az utolsó pillanatban – amikor az idő ellenünk dolgozik
Ismerős helyzet? December közepe van, az adventi naptár már majdnem üres, a város fényei ragyognak, de az ajándéklista még mindig hiányos. Az utolsó pillanatos karácsonyi ajándékvásárlás sokak számára stresszes.
Mi tesz minket egy munkahelyi közösség egyedi részévé?
A céges közösségek működését alapvetően az egyéni különbségek alakítják. Az igazi erőt az adja, amikor különböző szemléletek, energiák és háttérből hozott tapasztalatok állnak össze olyan hálózattá, amelyben mindenkinek megvan a helye. A kérdés mégis az, hogy mitől válunk valóban hasznossá és értékessé egy szakmai környezetben?