Menü

Mit tegyünk villámláskor?

Mindenki látott már villámlást, tapasztalta már, hogy milyen, mikor a szabad ég alatt, vagy netán vízben eléri egy nagy vihar. Egy villámlás áramerőssége elérheti a 20-30.000 ampert, és bárhová lecsaphat. Magyarországon statisztikák szerint évente kb. 20-40 ember halálát okozza villámcsapás. Fontos lenne, hogy mindenki tudja melyek a teendők villámlás esetén.

Földünkön naponta nagyjából 45 ezer zivatar és 8 millió villám fordul elő. Az évi hárommilliárd villámcsapás nagyjából háromezer ember életét oltja ki, házakat gyújt fel, és erdőtüzeket okoz. Mit tegyünk, ha villámlik? Ez a fő kérdés és téma mai cikkünkben.

Elsőként, ha lehetséges, azonnal húzódjunk be egy zárt épületbe vagy üljünk autóba. Az autóban mindenképp húzzuk fel az ablakokat és csukjuk be az ajtókat is.

Ha épületben ér minket a vihar, ne álljunk az ablakok elé, sem a falak közelébe. A vihar idején ne nyissuk meg a csapokat, ne fürödjünk, ne zuhanyozzunk, és azonnal húzzuk ki az elektromos berendezések csatlakozóit a konnektorokból! Így elkerülhető a vihar, villámlás okozta esetleges tűzeset, lakástűz.

Viharban tilos a vezetékes telefont használni, amíg villámlik és dörög, a mobiltelefont viszont szabad.

Ha sajnos tóban vagy egy folyóban ér minket a vihar és villámlás, azonnal ki kell jönni a vízből mindenkinek, az ugyanis vonzza a villámokat és az áramot is vezeti.

A hiedelemmel ellentétben ne álljunk be a fák alá sem, különösen akkor, ha a fa egy szál magában magasodik egy sík terepen, mert akkor oda fog csapni a villám. Ha barlangba húzódunk be, a falaktól és a bejárattól legalább 1,5 m-es távolságban legyünk.

Villámlás idején mindenképp kerüljük a fémből és betonból készült tárgyakat, objektumokat, a nyílt terepen pedig szigorúan tilos a földre feküdni villámlás esetén!

Helyette - ha sehová sem tudunk behúzódni - guggolva várjuk ki a vihar végét és próbáljunk meg minél kisebbre összegömbölyödni - zárjuk össze a lábainkat, és hajtsuk rá a fejünket- ezt tanácsolják a szakemberek. Minél inkább "kimagaslunk" a talaj szintjéről, annál inkább vonzzuk a villámlást.

Mi az a 30-30 szabály?

A 30-30 szabály annyit jelent, hogy két villámlás között többnyire 30 másodperc telik el és dörög, akkor a zivatarfelhő 10 km-en belül van, és veszélyt jelenthet a túrázó számára. Viszont a kockázat valószínűleg elmúlt, ha több mint 30 perc telt el az utolsó dörgés/villámlás között.

Közvetlen villámcsapás leggyakrabban olyan személyeket ér, akik olyan helyeken tartózkodnak, mint hegytető, hegygerinc, sík-szabad terep, nagyobb vízfelület, sajnos ilyenkor az ember magához vonzza a villámot, mely gyakran halálos kimenetelű.

Megelőzésképp elmondhatjuk, hogy legjobb módszer megelőzni a villámlást és már a fekete fellegek megjelenésekor vonuljunk biztonságos helyre. Ez sokszor életet menthet! Legyünk körültekintőek!

A nyári szünet lehetőségei: pihenés vagy tanulás?

Június közepén elcsendesülnek az iskolák folyosói, elbúcsúznak a diákok, és kezdetét veszi a vakáció. Sokan ilyenkor csak a pihenésre és a kikapcsolódásra gondolnak, mások azonban abban látják a lehetőséget, hogy hasznosan, akár tanulással is eltöltsék ezt a közel két és fél hónapot.

Amit a slow living-ről tudni érdemes

Érezted már, hogy annyira akarsz teljesíteni az életed minden területén, hogy nem bírod tovább? Akkor slow living életforma segíthet, hogy jobban érezd magad!

A család, mint biztos háttér

A család az első közösség, ahová tartozunk. Itt tanuljuk meg az alapvető értékeket, a szeretetet, a támogatást, és azt, hogy mit jelent felelősséget vállalni. Egy támogató családi háttér rengeteget számít az élet más területein is, például a tanulásban vagy a sportban.

Felelősségteljes vezetés nyáron is!

A felelősségteljes vezetés nem csupán a közlekedési szabályok betartását jelenti – ennél sokkal többről van szó. Pécsről tartottam hazafelé a gyerekekkel ma délután, amikor megfogalmazódott bennem ez a cikk.

Az állásinterjú mint próbatétel

Az állásinterjú, sőt már a munkakeresés is sokakban feszültséget, szorongást generáló élethelyzet. Miért olyan stresszes szituáció ez a legtöbbünk számára? Miért befolyásolhatja – ha akár csak rövid ideig is – önértékelésünket egy sikertelen felvételi beszélgetés élménye? Ebben az írásban az állásinterjúkkal kapcsolatos negatív és stresszes gondolatokról tudhatunk meg többet.