Menü

Korunk új szupermolekulája: a GABA (gamma-amino-vajsav)

Hazánkban is mélyreható kutatások folynak egy nem túl rég felfedezett molekulával, a gamma-amino-vajsavval (GABA, gamma-aminobutyric acid) kapcsolatosan. E főként csírázáskor képződő vegyületnek egyre komolyabb szakmai jelentősége van.

Az „akaraterő” vegyülete az agyban
Tudjuk, hogy – mint neurotranszmitter – az agyban is termelődik, és a cselekedetre ösztönző (acetilkolin részvételével zajló) folyamatokban a szabályozó szerepét tölti be, illetve a függőségeink legyőzésének egyik kulcsszereplője az agyunkban (az erős érzelmi vagy addiktív befolyásoló hatással szembeni ellenállást támogató vegyület).

Milyen hatása lehet a GABA bevitelének élelmiszerek révén?

A GABA tehát képes szabályozni a Langerhans-sejtek funkcióit, a cukoregyensúly fenntartását és az autoimmunitást. Fontos megjegyezni, hogy a GABA szájon keresztül történő alkalmazása – a táplálékon keresztül – hat a béta-sejtekre. Bevitele biztonságos az emberre, mivel a periférikus GABA-receptorokon keresztül fejti ki hatását. Nem befolyásolja a központi idegrendszer funkcióit, mivel a vér-agy gátat - jelenlegi tudásunk alapján - nem tudja átlépni. A megfigyelések szerint a szervezet kiegyensúlyozó hatása révén azonban a GABA bevitele a perifériás rendszereken keresztül is segítheti a nyugodtságot és a jó alvást.

A legfontosabb kérdés: GABA-források
A GABA többféle csírában is képződik, a GAD (glutaminsav dehidrogenáz) enzim hatására, így a barnarizs-, szója-, búza- és babcsírákban is termelődik. A legalkalmasabb erre a célra a barnarizs-csíra, mivel ebben a legaktívabb az enzim, illetve a tanulmányokban is a barnarizs-csírával kapcsolatos kutatások dominálnak, a vérnyomás-, és vércukorszint-szabályozó folyamatok tekintetében.

Szupermolekula, de nem csodaszer

A rendelkezésünkre álló hazai tapasztalatok alátámasztják a GABA tartalmú élelmiszerek egyensúlyt létrehozó hatását, vélhetően a korábban említett mechanizmusok szerint. Természetesen még további megfigyelések és kutatási eredmények szükségesek a pontos összefüggések feltárásához, de a jelenlegi eredmények a GABA különleges tulajdonságaira, egyedi hatásmechanizmusaira hívják fel a figyelmet. Ma már tudható, hogy támogatja a kiegyensúlyozott működést, valamint pozitív hatással van a vércukorszint- és inzulin-mechanizmusokra. Több helyen hasznosítják ma már a súlycsökkentő diétákban is e vegyületet külföldön, illetve hazánkban is elindult a forgalomba hozatala, természetes csírák révén.

A GABA nyilván nem csodaszer, de talán az egyik olyan „szupermolekula” lehet a jövőben, amely révén sikeresen küzdhetünk a civilizációs ártalmakkal (elhízás, cukorbetegség, stresszel összefüggő kórképek, stb) szemben.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.