Menü

Korunk új szupermolekulája: a GABA (gamma-amino-vajsav)

Hazánkban is mélyreható kutatások folynak egy nem túl rég felfedezett molekulával, a gamma-amino-vajsavval (GABA, gamma-aminobutyric acid) kapcsolatosan. E főként csírázáskor képződő vegyületnek egyre komolyabb szakmai jelentősége van.

Az „akaraterő” vegyülete az agyban
Tudjuk, hogy – mint neurotranszmitter – az agyban is termelődik, és a cselekedetre ösztönző (acetilkolin részvételével zajló) folyamatokban a szabályozó szerepét tölti be, illetve a függőségeink legyőzésének egyik kulcsszereplője az agyunkban (az erős érzelmi vagy addiktív befolyásoló hatással szembeni ellenállást támogató vegyület).

Milyen hatása lehet a GABA bevitelének élelmiszerek révén?

A GABA tehát képes szabályozni a Langerhans-sejtek funkcióit, a cukoregyensúly fenntartását és az autoimmunitást. Fontos megjegyezni, hogy a GABA szájon keresztül történő alkalmazása – a táplálékon keresztül – hat a béta-sejtekre. Bevitele biztonságos az emberre, mivel a periférikus GABA-receptorokon keresztül fejti ki hatását. Nem befolyásolja a központi idegrendszer funkcióit, mivel a vér-agy gátat - jelenlegi tudásunk alapján - nem tudja átlépni. A megfigyelések szerint a szervezet kiegyensúlyozó hatása révén azonban a GABA bevitele a perifériás rendszereken keresztül is segítheti a nyugodtságot és a jó alvást.

A legfontosabb kérdés: GABA-források
A GABA többféle csírában is képződik, a GAD (glutaminsav dehidrogenáz) enzim hatására, így a barnarizs-, szója-, búza- és babcsírákban is termelődik. A legalkalmasabb erre a célra a barnarizs-csíra, mivel ebben a legaktívabb az enzim, illetve a tanulmányokban is a barnarizs-csírával kapcsolatos kutatások dominálnak, a vérnyomás-, és vércukorszint-szabályozó folyamatok tekintetében.

Szupermolekula, de nem csodaszer

A rendelkezésünkre álló hazai tapasztalatok alátámasztják a GABA tartalmú élelmiszerek egyensúlyt létrehozó hatását, vélhetően a korábban említett mechanizmusok szerint. Természetesen még további megfigyelések és kutatási eredmények szükségesek a pontos összefüggések feltárásához, de a jelenlegi eredmények a GABA különleges tulajdonságaira, egyedi hatásmechanizmusaira hívják fel a figyelmet. Ma már tudható, hogy támogatja a kiegyensúlyozott működést, valamint pozitív hatással van a vércukorszint- és inzulin-mechanizmusokra. Több helyen hasznosítják ma már a súlycsökkentő diétákban is e vegyületet külföldön, illetve hazánkban is elindult a forgalomba hozatala, természetes csírák révén.

A GABA nyilván nem csodaszer, de talán az egyik olyan „szupermolekula” lehet a jövőben, amely révén sikeresen küzdhetünk a civilizációs ártalmakkal (elhízás, cukorbetegség, stresszel összefüggő kórképek, stb) szemben.

Mezítláb a strandon? Így óvd meg a lábadat a kellemetlen fertőzésektől

A nyári strandszezon a felhőtlen kikapcsolódásról, a hűsítő fürdőzésről és a napsütés élvezetéről szól. A mezítlábas séták azonban nemcsak szabadságérzetet, hanem bizonyos egészségügyi kockázatokat is rejthetnek.

Pigmentfoltok – miért alakulnak ki, és mit tehetünk ellenük?

Sokan tapasztalják, hogy az évek múlásával kisebb-nagyobb barna foltok jelennek meg az arcukon vagy például a kezükön, főként napfénynek kitett bőrfelületeken. Ezeket a foltokat összefoglaló néven pigmentfoltoknak nevezzük.

Vitaminok nőknek és férfiaknak – Mire van igazán szüksége a szervezetünknek?

A vitaminok és ásványi anyagok nélkülözhetetlenek az egészség megőrzéséhez, de nem mindenki igénye egyforma. Az életkor, az életmód, a hormonális változások és még a nemünk is befolyásolja, hogy mely tápanyagokra van nagyobb szükségünk.

Az illatok terápiás ereje – amikor az illatok a testet és a lelket is gyógyítják

Az illatok életünk szerves részét képezik. Egyetlen aroma képes felidézni egy régi emléket, megnyugtatni a zaklatott lelket vagy éppen energiával feltölteni bennünket. Nem véletlen, hogy az illatok gyógyító hatását már több ezer éve alkalmazzák különböző kultúrákban.

A demencia korai jelei – 10 figyelmeztető tünet, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni

A demencia kialakulása általában nem egyik napról a másikra történik. A tünetek sok esetben lassan, fokozatosan jelennek meg, ezért a kezdeti jelek könnyen összetéveszthetők a természetes öregedéssel vagy a mindennapi stressz hatásaival. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú.