Menü

Arginin (L-arginin): Hatása és szedése

Az arginin egy fehérjealkotó aminosav. Több szerepe is van. Elősegíti például, hogy a felesleges nitrogén távozzon a szervezetünkből. De mi is valójában az arginin, mi a hatása és káros hatásai, vannak-e veszélyei – és hogyan kell szedni?

Arginin hatása
Az arginint (vagy L-arginin) 1886-ban fedezték fel egy csillagfürt nevű növényből. Nem esszenciális aminosav, ugyanis a szervezet képes előállítani glutaminsavból is, illetve a karbamidciklus során is keletkezik arginin. A karbamidciklus az élet egyik alapeleme, ezzel szabadul meg a szervezetünk a felesleges nitrogén 86%-tól vizelet formájában.
Ugyanakkor, ha a szervezetünket erőteljes stressz éri, mint például baleset, műtét, betegség, tartós pszichés stressz, vagy akár fizikai megterhelés (sport vagy testépítés) – illetve ha a szervezetben gyors fehérjeszintézis történik (terhesség vagy növekedés) akkor szükség van a külső pótlására. Ezért szemiesszenciális aminosavnak minősül.

Miben található arginin?
Az arginin része annak a 20+2 aminosavnak, amelyek a fehérjét alkotják – csakúgy, mint a glutamin és a BCAA. Éppen ezért azokban az ételekben található meg nagy koncentrációban, amelyek sok fehérjét tartalmaznak.

Ilyenek például:
hús
hal
szárnyasok
tejtermékek
mogyoró
mogyoróvaj
szója fehérje.
Az arginin szedése

Az arginint sok célra lehet használni. Érdemes kúraszerűen alkalmazni 2-3 hétig, majd 1-2 hét pihenőt tartani a szedésével. A legerőteljesebb hatást éhgyomorra gyakorolja.
Amennyiben szeretnéd kipróbálni az arginint, a Mega Arginine-t ajánljuk, amely 90 darab kapszulát tartalmaz. De ha jobban szereted a kapszulák helyett a folyadékot, akkor számodra az Arginine Liquid a megfelelő választás.

L-arginin káros hatásai
Az argininnek a javasolt napi beviteli értéket megtartva (25 gramm) biztonságos a szedése, mellékhatása nem ismert.
Amennyiben bármilyen betegséggel vagy problémával küzdesz, kérjük, a szedése előtt keresd fel az orvosodat, és kérd ki a véleményét.

Összefoglalás
Szemiesszenciális aminosav, de ha aktívan sportolsz, könnyen le tud csökkenni a termelődése, ezért érdemes pótolni.
Azok az ételek tartalmazzák főleg, amelyek fehérjében gazdagok – de érdemes táplálékkiegészítőket is használni e célból.
A javasolt napi beviteli érték megtartásával nincs ismert mellékhatása, biztonságos a szedése.

A sokoldalú rozmaring

A rozmaringot legtöbbünk a konyhából ismeri, azonban ez a növény igencsak sokszínűen felhasználható. Azon kívül, hogy isteni fűszerként funkcionál húsokhoz, gyógynövényként is nagyon régóta ismert, belsőleg és külsőleg is alkalmazható sokféle egészségügyi probléma esetén.

Melyik sófajta a legegészségesebb?

Bár fontos a szervezetünknek, nagy mennyiségben mégsem ajánlott a fogyasztása. Miért van ez így, és melyik fajta mire való, melyiket érdemes fogyasztani? Nézzük a legegészségesebb sófajtákat!

Mit kell tudni az inozitról?

Az inozit a B-vitaminok csoportjába tartozik, melynek szorongásoldó hatást tulajdonítanak, és egyes vélemények szerint kiváló altatószer is. Szerepe van az idegek ingerület-továbbításában és a zsírok szervezeten belüli transzportjában. Szöveteinkben, például a májban, a vesében glükózból (szénhidrátból) keletkezik. Nagy mennyiségben tárolja a gerincvelő, az az agyfolyadék, az agy, innen erős leterheltség mellett felhasználásra kerül.

Az acerola jótékony hatásai

Számos makro- és mikrotápanyag forrása, biológiailag aktív fitokemikáliákat tartalmaz, fitonutriensekkel és más antioxidánsokkal van tele, ami elegendő ok arra, hogy fogyasztása a napi rutin részévé váljon.
Ne feledjük: ez a gyümölcs harmadik a sorban a legtöbb természetes C-vitamint tartalmazó növények között.

Mit kell tudnunk a B9 vitaminról?

A B9-vitamin egyik formájaként ismert folsav az élelmiszerekben természetesen előforduló folát szintetikus változata. A folsav fontos a szervezet számára, mivel szabályozza az új, egészséges sejtek, köztük az oxigént szállító vörösvértestek létrehozását. A szervezet nem képes folsavat előállítani, ezért az egészséges táplálkozás vagy a B9-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítők szedése segíthet megelőzni a vérszegénység kialakulását. Általában az élet vitaminjaként emlegetik.