Menü
  • Táplálkozás
  • Arginin (L-arginin): Hatása és szedése

Arginin (L-arginin): Hatása és szedése

Az arginin egy fehérjealkotó aminosav. Több szerepe is van. Elősegíti például, hogy a felesleges nitrogén távozzon a szervezetünkből. De mi is valójában az arginin, mi a hatása és káros hatásai, vannak-e veszélyei – és hogyan kell szedni?

Arginin hatása
Az arginint (vagy L-arginin) 1886-ban fedezték fel egy csillagfürt nevű növényből. Nem esszenciális aminosav, ugyanis a szervezet képes előállítani glutaminsavból is, illetve a karbamidciklus során is keletkezik arginin. A karbamidciklus az élet egyik alapeleme, ezzel szabadul meg a szervezetünk a felesleges nitrogén 86%-tól vizelet formájában.
Ugyanakkor, ha a szervezetünket erőteljes stressz éri, mint például baleset, műtét, betegség, tartós pszichés stressz, vagy akár fizikai megterhelés (sport vagy testépítés) – illetve ha a szervezetben gyors fehérjeszintézis történik (terhesség vagy növekedés) akkor szükség van a külső pótlására. Ezért szemiesszenciális aminosavnak minősül.

Miben található arginin?
Az arginin része annak a 20+2 aminosavnak, amelyek a fehérjét alkotják – csakúgy, mint a glutamin és a BCAA. Éppen ezért azokban az ételekben található meg nagy koncentrációban, amelyek sok fehérjét tartalmaznak.

Ilyenek például:
hús
hal
szárnyasok
tejtermékek
mogyoró
mogyoróvaj
szója fehérje.
Az arginin szedése

Az arginint sok célra lehet használni. Érdemes kúraszerűen alkalmazni 2-3 hétig, majd 1-2 hét pihenőt tartani a szedésével. A legerőteljesebb hatást éhgyomorra gyakorolja.
Amennyiben szeretnéd kipróbálni az arginint, a Mega Arginine-t ajánljuk, amely 90 darab kapszulát tartalmaz. De ha jobban szereted a kapszulák helyett a folyadékot, akkor számodra az Arginine Liquid a megfelelő választás.

L-arginin káros hatásai
Az argininnek a javasolt napi beviteli értéket megtartva (25 gramm) biztonságos a szedése, mellékhatása nem ismert.
Amennyiben bármilyen betegséggel vagy problémával küzdesz, kérjük, a szedése előtt keresd fel az orvosodat, és kérd ki a véleményét.

Összefoglalás
Szemiesszenciális aminosav, de ha aktívan sportolsz, könnyen le tud csökkenni a termelődése, ezért érdemes pótolni.
Azok az ételek tartalmazzák főleg, amelyek fehérjében gazdagok – de érdemes táplálékkiegészítőket is használni e célból.
A javasolt napi beviteli érték megtartásával nincs ismert mellékhatása, biztonságos a szedése.

  • A rovat további cikkei

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.

Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend

A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.

Noni – a trópusok különleges gyümölcse

A fejlődő világgal az is együtt jár, hogy a hazai boltok polcairól is leemelhetjük akár egy trópusi ország gyümölcseit valamilyen formában is. A noni is ide tartozik, lessük meg, mi is ez.