Menü

Arginin (L-arginin): Hatása és szedése

Az arginin egy fehérjealkotó aminosav. Több szerepe is van. Elősegíti például, hogy a felesleges nitrogén távozzon a szervezetünkből. De mi is valójában az arginin, mi a hatása és káros hatásai, vannak-e veszélyei – és hogyan kell szedni?

Arginin hatása
Az arginint (vagy L-arginin) 1886-ban fedezték fel egy csillagfürt nevű növényből. Nem esszenciális aminosav, ugyanis a szervezet képes előállítani glutaminsavból is, illetve a karbamidciklus során is keletkezik arginin. A karbamidciklus az élet egyik alapeleme, ezzel szabadul meg a szervezetünk a felesleges nitrogén 86%-tól vizelet formájában.
Ugyanakkor, ha a szervezetünket erőteljes stressz éri, mint például baleset, műtét, betegség, tartós pszichés stressz, vagy akár fizikai megterhelés (sport vagy testépítés) – illetve ha a szervezetben gyors fehérjeszintézis történik (terhesség vagy növekedés) akkor szükség van a külső pótlására. Ezért szemiesszenciális aminosavnak minősül.

Miben található arginin?
Az arginin része annak a 20+2 aminosavnak, amelyek a fehérjét alkotják – csakúgy, mint a glutamin és a BCAA. Éppen ezért azokban az ételekben található meg nagy koncentrációban, amelyek sok fehérjét tartalmaznak.

Ilyenek például:
hús
hal
szárnyasok
tejtermékek
mogyoró
mogyoróvaj
szója fehérje.
Az arginin szedése

Az arginint sok célra lehet használni. Érdemes kúraszerűen alkalmazni 2-3 hétig, majd 1-2 hét pihenőt tartani a szedésével. A legerőteljesebb hatást éhgyomorra gyakorolja.
Amennyiben szeretnéd kipróbálni az arginint, a Mega Arginine-t ajánljuk, amely 90 darab kapszulát tartalmaz. De ha jobban szereted a kapszulák helyett a folyadékot, akkor számodra az Arginine Liquid a megfelelő választás.

L-arginin káros hatásai
Az argininnek a javasolt napi beviteli értéket megtartva (25 gramm) biztonságos a szedése, mellékhatása nem ismert.
Amennyiben bármilyen betegséggel vagy problémával küzdesz, kérjük, a szedése előtt keresd fel az orvosodat, és kérd ki a véleményét.

Összefoglalás
Szemiesszenciális aminosav, de ha aktívan sportolsz, könnyen le tud csökkenni a termelődése, ezért érdemes pótolni.
Azok az ételek tartalmazzák főleg, amelyek fehérjében gazdagok – de érdemes táplálékkiegészítőket is használni e célból.
A javasolt napi beviteli érték megtartásával nincs ismert mellékhatása, biztonságos a szedése.

Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni

Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.

Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?

A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?

A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei

A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.

Bodzabogyó, a lila kincs

A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.