Menü

Arginin (L-arginin): Hatása és szedése

Az arginin egy fehérjealkotó aminosav. Több szerepe is van. Elősegíti például, hogy a felesleges nitrogén távozzon a szervezetünkből. De mi is valójában az arginin, mi a hatása és káros hatásai, vannak-e veszélyei – és hogyan kell szedni?

Arginin hatása
Az arginint (vagy L-arginin) 1886-ban fedezték fel egy csillagfürt nevű növényből. Nem esszenciális aminosav, ugyanis a szervezet képes előállítani glutaminsavból is, illetve a karbamidciklus során is keletkezik arginin. A karbamidciklus az élet egyik alapeleme, ezzel szabadul meg a szervezetünk a felesleges nitrogén 86%-tól vizelet formájában.
Ugyanakkor, ha a szervezetünket erőteljes stressz éri, mint például baleset, műtét, betegség, tartós pszichés stressz, vagy akár fizikai megterhelés (sport vagy testépítés) – illetve ha a szervezetben gyors fehérjeszintézis történik (terhesség vagy növekedés) akkor szükség van a külső pótlására. Ezért szemiesszenciális aminosavnak minősül.

Miben található arginin?
Az arginin része annak a 20+2 aminosavnak, amelyek a fehérjét alkotják – csakúgy, mint a glutamin és a BCAA. Éppen ezért azokban az ételekben található meg nagy koncentrációban, amelyek sok fehérjét tartalmaznak.

Ilyenek például:
hús
hal
szárnyasok
tejtermékek
mogyoró
mogyoróvaj
szója fehérje.
Az arginin szedése

Az arginint sok célra lehet használni. Érdemes kúraszerűen alkalmazni 2-3 hétig, majd 1-2 hét pihenőt tartani a szedésével. A legerőteljesebb hatást éhgyomorra gyakorolja.
Amennyiben szeretnéd kipróbálni az arginint, a Mega Arginine-t ajánljuk, amely 90 darab kapszulát tartalmaz. De ha jobban szereted a kapszulák helyett a folyadékot, akkor számodra az Arginine Liquid a megfelelő választás.

L-arginin káros hatásai
Az argininnek a javasolt napi beviteli értéket megtartva (25 gramm) biztonságos a szedése, mellékhatása nem ismert.
Amennyiben bármilyen betegséggel vagy problémával küzdesz, kérjük, a szedése előtt keresd fel az orvosodat, és kérd ki a véleményét.

Összefoglalás
Szemiesszenciális aminosav, de ha aktívan sportolsz, könnyen le tud csökkenni a termelődése, ezért érdemes pótolni.
Azok az ételek tartalmazzák főleg, amelyek fehérjében gazdagok – de érdemes táplálékkiegészítőket is használni e célból.
A javasolt napi beviteli érték megtartásával nincs ismert mellékhatása, biztonságos a szedése.

Borsófehérje – természetes növényi fehérjeforrás a mindennapokban

A borsófehérje az egyik legnépszerűbb növényi eredetű fehérjeforrás, amely az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kap az egészségtudatos táplálkozásban. Elsősorban sárgaborsóból készül, amelyből különböző feldolgozási eljárásokkal magas fehérjetartalmú koncentrátumot vagy izolátumot állítanak elő. A borsófehérje különösen kedvelt azok körében, akik szeretnék csökkenteni az állati eredetű élelmiszerek fogyasztását, vegetáriánus vagy vegán étrendet követnek, illetve egyszerűen csak változatosabb fehérjeforrásokat keresnek.

Chia mag, nagy erő egy kis golyóban

A chia mag az utóbbi években vált igazán ismertté Európában, pedig története több ezer évre nyúlik vissza.

Így állítható meg a túlevés ördögi köre

A hirtelen ránk törő, csillapíthatatlan falási roham könnyen túlevéshez vezethet. A háttérben többféle ok állhat, az alváshiánytól és a rendszertelen napirendtől egészen a stresszig.

Melengető kortyok, élesebb fókusz: a kakaó valódi értékei

A kakaó nemcsak egy közkedvelt ital fő alkotóeleme, hanem számos olyan vegyületet is tartalmaz, amelyek kedvezően hatnak a szervezetre. Az őszi napokon egy csésze gőzölgő ital kellemesen átmelegíthet, miközben hasznos tápanyagokkal is kiegészíthetjük az étrendünket.

Kálium – mégis miért is kell?

Oké, ismerjük, mint anyagot, hallottunk a periódusos táblázatnál róla, de ennél azért sokkal fontosabb anyag a kálium.