Menü

Ételadalék allergia

Volt idő, amikor a csapból is az E-számok és azok egészségkárosító hatása folyt, azonban ez valahogy napjainkra elcsendesedett. Azonban nem szabad megfeledkeznünk róla, hiszen szinte minden élelmiszeripari termék tartalmaz valamilyen adalékanyagot, amitől tartósabb, ízletesebb vagy épp gusztusosabb lesz az adott termék. Ezeket az adalékanyagokat jelölik az Európai Unióban E számokkal.

Persze vannak köztük teljesen hétköznapi adalékanyagok, mint például a C-vitamin, színezékek vagy más vitaminok, de legtöbbjük nem ilyen ártalmatlan. Akadnak köztük például antibiotikumok, ásványi savak és lúgok, szulfitok, benzoátok, szintetikus mázak és habosító anyagok is.

Egyre több embert érint az ételadalék allergia, mégis kevesen vannak vele tisztában, hogy valójában ez áll a problémáik mögött. A leggyakrabban bőrkiütések, gyomorégés, fejfájás és émelygés jelzi az allergiát, ám sokkal nehezebben diagnosztizálható, mint például a laktóz- vagy a gluténérzékenység.

Az ételadalék allergiát epicután teszttel, vagyis bőrre helyezett allergénnel történik, azonban az ilyen allergiát kiváltó allergének nem a szokásos IgE ellenanyagokat aktiválják, hanem a limfocitákat. A vizsgálat maga két leolvasásból áll, egy 20 és egy 40 percesből, ezen felül pedig a szakorvos dönthet arról, hogy 48 és 72 óra múlva újra szükséges-e a vizsgálat megismétlése. Az allergia tesztet magánlaborokban is elvégzik, de mindenképp érdemes konzultálni előtte a szakorvossal.

Az Unióban engedélyezett anyagok, amik az E-számok listáján szerepelnek, elvileg nem veszélyeztetik közvetlenül az egészségünket, hiszen minden termékben csak a megengedett mennyiség van jelen. Azonban, ha egy nap több ilyen terméket is fogyasztunk, könnyen túlléphetjük az ajánlott napi bevitelt ezekből az anyagokból, így pedig hosszú távon könnyen kialakulhat az allergia.

Az adalékanyagok által kiváltott allergia tünetei főként a bőrön jelentkeznek, egészen a kisebb, piros foltoktól kezdve a pattanásokon át a súlyosabb kiütésig szinte minden formában előfordulhatnak. Súlyos esetben akár csalánkiütés vagy ekcéma is jelentkezhet, valamint a gyomrot érintő tünetek is előfordulnak. Puffadás, gyomorsavtúltengés, gyomorfájdalom és hányinger is gyakori, valamint visszatérő izomfájdalom és fejfájás sem ritka.

Persze az adalékanyagok közül sem mind vált ki allergiát, de néhány anyag kifejezetten gyakran tehető felelőssé a tünetekért. Az egyik a nátrium-glutamát, amit ízfokozóként ismerhetünk, valamint a szulfitok. Természetesen az allergia vizsgálat és a szakorvos véleménye jelenti a végső diagnózist, azonban, ha adalékanyag allergiára gyanakodunk, érdemes lehet részletes naplót vezetni az elfogyasztott élelmiszerekről, így az orvosunk dolgát is megkönnyítjük.

A rendszeres méregtelenítés és a friss, bio gazdaságból való és háztáji élelmiszerek fogyasztása nagyban hozzájárulhat, hogy szervezetünk ne telítődjön az élelmiszeripar mesterséges anyagaival.

Allergia vagy megfázás – hogyan különböztessük meg?

Az elmúlt hetekben én is folyamatosan küzdök a tüsszögéssel, orrfolyással és a viszkető, könnyező szemekkel, így pontosan tudom, milyen nehéz eldönteni, vajon megfázásról van szó, vagy valamilyen allergiás reakcióról. A közönséges megfázás és a szezonális allergiák tünetei sok ponton hasonlítanak egymásra, ezért gyakran zavarba ejtő lehet a különbség felismerése.

Oldalt fekve alszol? – előnyök, hátrányok a testünkre nézve

Ahány ember, annyiféle alvási szokás, melegben, hidegben, hason, háton vagy oldalt fekve, mindenkinél más. Nézzük, mi a helyzet az oldalt fekvéssel.

Kullancsveszély Magyarországon – amit mindenkinek tudnia kell

A kullancsok Magyarországon is jelentős közegészségügyi kockázatot jelentenek. Elsősorban tavasztól késő őszig aktívak, de enyhe teleken akár egész évben találkozhatunk velük.

Allergiavizsgálatok érthetően: milyen teszt mit mutat és hogyan készüljünk fel?

Az allergia az immunrendszer kórosan fokozott válasza egyébként ártalmatlan anyagokra (allergénekre), például pollenre, háziporatkára, állati szőrre, penészspórára, élelmiszer-összetevőkre vagy gyógyszerekre.

Amikor a szív hangosabb a kelleténél – ártalmatlan szívzörejek gyermekkorban

Szülőként kevés ijesztőbb mondat létezik annál, mint amikor az orvos a vizsgálat végén megjegyzi: „hallok egy kis szívzörejt”. A szó önmagában fenyegetően hangzik, pedig a valóság sok esetben jóval megnyugtatóbb.