A mentális retardáció nyomában
- Dátum: 2022.07.10., 06:32
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- betegség, elme, fájdalom, lélek, mentális retardáció, psziché
A mentális retardáció tulajdonképpen nem klasszikus értelemben vett betegség, hanem inkább egy kóros állapot, amikor a szellemi képességek fejlődése elmarad, megreked egy bizonyos szinten.
Maga a megnevezés számos kórokból kifolyólag kialakult szellemi visszamaradottság gyűjtőfogalma, korábban az oligofrénia volt használatban szakmai körökben, a köznyelvben pedig gyengeelméjűségnek nevezik.
Minden falunak megvolt a maga "bolondja", a közösségek többnyire elfogadták ezeket és ellátták ezeket a fogyatékos embereket, akik megtalálták helyüket a hétköznapokban. Napjainkban azonban jelentősen megnőttek az egyénnel szembeni elvárások, a rohanó életforma mellett nem jut idő a fogyatékosok gondozására, irányítására már kisebb közösségekben sem.
Ezeket a feladatokat bentlakásos otthonok vették át, itt folyik a betegek lehetőség szerinti, szerencsés esetben minél teljesebb rehabilitációja. A cél minél nagyobb önállóság megszerzése, legalább részmunkaidős foglalkoztatás elérése, így az életminőség javítása is.
Kórokok, előfordulási gyakoriság
A mentális retardáció, mint említettük, gyűjtőfogalom, számos különböző okból kialakult szellemi visszamaradottságot foglal magába. Az esetek kb. kétharmadában az ok kideríthető, vagy legalábbis sejthető, minél súlyosabb fogyatékosságról van szó, annál valószínűbb, hogy az okokat is sikerül felderíteni. Jelenleg oki tényezőként kb. 800-1000-féle betegség, ártalom is felmerül, sok esetben ezek kombinációja észlelhető.
Főbb csoportok:
genetikai rendellenességek (kromoszóma-rendellenességek, közülük legismertebb a
Down-kór, anyagcsere-zavarok pl. fenilketonuria),
prenatális károsodások (méhen belüli hatások, pl. fertőzések, méhlepény-rendellenességek, Rh-inkompatibilitás, anyai betegségek, drogok, alkohol),
perinatalis károsodás (születés körüli károsodás, pl. koraszülés, hypoxia, sérülések),
csecsemő-, és kora gyermekkori betegségek,
hiányállapotok, mérgezések
pszicho-szociális tényezők (ingerszegény környezet, érzelmi elhanyagolás).
Ez utóbbiak szerepe különösen fontos, tekintve, hogy megelőzhetőek lennének. A gyermekotthonban felnövekvő gyermekek estében a tartós érzelmi kötődés hiánya nemcsak visszamaradott érzelmi életükben, szociális viselkedésükben, de intelligenciájuk gyengébb fejlődésében is megmutatkozik. Ezért lenne fontos minél családiasabb környezet kialakítása, illetve a mielőbbi örökbefogadhatóság támogatása.
A mentális retardáció előfordulási gyakorisága a lakosság körében körülbelül tíz százalék, de szerencsére ezek túlnyomó többsége enyhe fokú, esetleg csak részleges hiány, egyenetlenség.
Igazán súlyos állapotok kb. 1%-ban fordulnak elő a népesség körében. Az ő ellátásuk, gondozásuk, lehetőség szerinti fejlesztésük komoly terheket ró mind a családra, mind a társadalomra.
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.
Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.
Lelki egészség: ne csak testben, lélekben is fitten!

Október 10-e nem csak egy nap a naptárban, hanem a Lelki Egészség Világnapja, amikor kicsit megállhatunk, és átértékelhetjük, mennyire figyelünk a saját mentális jólétünkre.
Hogyan győzhetjük le a nyilvános beszédtől való félelmet?

A legtöbben nem vagyunk született szónokok. A prezentálás gondolata gyakran már önmagában is szorongást vált ki – remegő hang, kiszáradt torok és zakatoló szív jellemző ilyenkor. A magabiztos megszólalás nem veleszületett adottság, de gyakorlással és önismerettel fejleszthető képesség.
„Képek nélkül a gondolatainkban” – Mi az afantázia?

Amikor becsukjuk a szemünket, a legtöbben képesek vagyunk előhívni egy tájat, valakinek az arcát vagy akár a reggeli ételünket. Vannak azonban emberek, akik számára mindez teljesen elérhetetlen. Ők azok, akik afantáziával élnek. A jelenség a képzelet szinte teljes hiányát jelenti – ugyanakkor ez nem betegség, hanem az agy működésének egy természetes változata.