Menü

A mentális retardáció nyomában

A mentális retardáció tulajdonképpen nem klasszikus értelemben vett betegség, hanem inkább egy kóros állapot, amikor a szellemi képességek fejlődése elmarad, megreked egy bizonyos szinten.

Maga a megnevezés számos kórokból kifolyólag kialakult szellemi visszamaradottság gyűjtőfogalma, korábban az oligofrénia volt használatban szakmai körökben, a köznyelvben pedig gyengeelméjűségnek nevezik.

Minden falunak megvolt a maga "bolondja", a közösségek többnyire elfogadták ezeket és ellátták ezeket a fogyatékos embereket, akik megtalálták helyüket a hétköznapokban. Napjainkban azonban jelentősen megnőttek az egyénnel szembeni elvárások, a rohanó életforma mellett nem jut idő a fogyatékosok gondozására, irányítására már kisebb közösségekben sem.

Ezeket a feladatokat bentlakásos otthonok vették át, itt folyik a betegek lehetőség szerinti, szerencsés esetben minél teljesebb rehabilitációja. A cél minél nagyobb önállóság megszerzése, legalább részmunkaidős foglalkoztatás elérése, így az életminőség javítása is.
Kórokok, előfordulási gyakoriság
A mentális retardáció, mint említettük, gyűjtőfogalom, számos különböző okból kialakult szellemi visszamaradottságot foglal magába. Az esetek kb. kétharmadában az ok kideríthető, vagy legalábbis sejthető, minél súlyosabb fogyatékosságról van szó, annál valószínűbb, hogy az okokat is sikerül felderíteni. Jelenleg oki tényezőként kb. 800-1000-féle betegség, ártalom is felmerül, sok esetben ezek kombinációja észlelhető.
Főbb csoportok:
genetikai rendellenességek (kromoszóma-rendellenességek, közülük legismertebb a

Down-kór, anyagcsere-zavarok pl. fenilketonuria),
prenatális károsodások (méhen belüli hatások, pl. fertőzések, méhlepény-rendellenességek, Rh-inkompatibilitás, anyai betegségek, drogok, alkohol),
perinatalis károsodás (születés körüli károsodás, pl. koraszülés, hypoxia, sérülések),
csecsemő-, és kora gyermekkori betegségek,

hiányállapotok, mérgezések
pszicho-szociális tényezők (ingerszegény környezet, érzelmi elhanyagolás).
Ez utóbbiak szerepe különösen fontos, tekintve, hogy megelőzhetőek lennének. A gyermekotthonban felnövekvő gyermekek estében a tartós érzelmi kötődés hiánya nemcsak visszamaradott érzelmi életükben, szociális viselkedésükben, de intelligenciájuk gyengébb fejlődésében is megmutatkozik. Ezért lenne fontos minél családiasabb környezet kialakítása, illetve a mielőbbi örökbefogadhatóság támogatása.
A mentális retardáció előfordulási gyakorisága a lakosság körében körülbelül tíz százalék, de szerencsére ezek túlnyomó többsége enyhe fokú, esetleg csak részleges hiány, egyenetlenség.

Igazán súlyos állapotok kb. 1%-ban fordulnak elő a népesség körében. Az ő ellátásuk, gondozásuk, lehetőség szerinti fejlesztésük komoly terheket ró mind a családra, mind a társadalomra.

A kétszínűség valódi arca

A kétszínűség az egyik legkiábrándítóbb emberi tulajdonság. Nem azért, mert az emberek néha hibáznak, vagy mert nem mindig merik kimondani, amit gondolnak. Hanem azért, mert a kétszínű ember tudatosan mást mutat kifelé, mint amit valójában érez, gondol vagy tesz. Szemtől szemben mosolyog, kedveskedik, támogatásáról biztosít, majd a hátad mögött éppen az ellenkezőjét teszi.

Amikor a munkahelyed lassan felemészt

A munkahely ideális esetben nemcsak a megélhetésünket biztosítja, hanem a mindennapjaink fontos része is. Olyan hely, ahol értékesnek érezhetjük magunkat, ahol számít a véleményünk, és ahol a közös munka sikerélményt ad. A valóság azonban nem mindig ilyen. De honnan tudhatjuk, hogy egyszerűen csak nehezebb időszakot élünk át, vagy valóban mérgező munkahelyi környezetben dolgozunk?

Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki

Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?

Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van

Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?

Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz

Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.