Az irritábilis bél szindróma jelei
- Dátum: 2022.07.22., 12:36
- Balogh Emese
- képek:pexels.com
- akupunktúra, bél, bélflóra, bélgyulladás, bélrendszer, diéta, emésztés, fájdalomcsillapító, fertőzés, gyomor, hasmenés, IBS, idegrendszer, irritábilis bél szindróma, izomgörcs, puffadás, stressz, székrekedés
Jelenleg a világon minden ötödik felnőttet érint az irritábilis bél szindróma. Na de ha ennyire gyakori jelenség ez a betegség, miért nem tudunk róla többen? Erre az egyik válasz az, hogy nagyon könnyű összekeverni más hasonló, emésztőrendszert érintő betegségekkel. A másik válasz az, hogy sokan sajnos nem is tudják, hogy ez a betegség okozza a kellemetlen tüneteiket. Sokan nem is tulajdonítanak neki különösebb jelentőséget egészen addig, míg a tünetek egyre súlyosabbá nem válnak.
Az irritábilis bél szindróma leggyakoribb tünetei közé tartozik a hasi fájdalom, hasi görcs, hasmenés, székrekedés, puffadás, bélgázképződés és nyálkás széklet. Nem meglepő tehát, hogy sokan nem is sejtik, valójában ez a betegség áll a tünetek hátterében. Hiszen, ha nem túl erősek a tünetek és nem jelentkeznek túl gyakran, hajlamosak vagyunk legyinteni rá, hiszen biztosan csak megülte a gyomrunkat valami, rosszat ettünk, stresszes az életünk vagy keveset mozgunk. Sokan, ha észre is veszik a tüneteket, allergiára vagy ételintoleranciára gondolnak, hiszen nagyon hasonló tüneteket produkál ez a két betegség is, azonban, ha nem egy konkrét típusú élelmiszerhez köthetők a tünetek, érdemes elgondolkoznunk, talán irritábilis bél szindróma okozza-e nálunk is a panaszokat.

Persze az sem kizárt, hogy a tünetek több betegség együttes fennállását jelzik, de ezt mindenképpen háziorvos és szakorvos bevonásával kell kivizsgálni, semmi esetre se végezzünk öndiagnosztikát.
Az irritábilis bél szindróma kialakulásában hatalmas szerepet játszik a stressz, ami nem meglepő, hiszen az idegesség és stressz általában a gyomor- és bélrendszert gyengíti meg. Természetesen szerepet játszhat még benne a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód is, éppen ezért érdemes ezekre már fiatalon is nagy hangsúlyt fektetni.
A szakirodalom szerint a kiváltó okok közt szerepelhet idegrendszeri probléma, bélgyulladás, fertőzés vagy valamilyen bélflóraváltozás is, de az átlagosnál erősebb bélizomgörcsök hatására is kialakulhat a betegség. Az életkor előrehaladtával nő a kockázat is, valamint nők körében gyakrabban fordul elő ez a betegség. Kutatók kimutatták, hogy pszichológiai tényezőkkel is összefügg az IBS kialakulása, így a meditáció és a terápiák is hasznosak lehetnek, ha érintettek vagyunk vagy több kockázati tényező is fennáll.

Kezelése enyhébb tünetek esetén viszonylag egyszerű: stresszcsökkentés és megfelelő diéta. A diéta nagyrészt rostban gazdag ételekből áll, bőséges vitamin és ásványi anyag kiegészítéssel. Gyakran ajánlják, hogy érdemes többször keveset enni, valamint fontos a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel is. Igyekezzünk kerülni a szénsavas, alkoholos vagy koffeines italok.
Súlyosabb tünetek esetén mindenképpen forduljunk orvoshoz, aki, ha szükséges, fájdalomcsillapítót, hashajtót, hasfogót vagy akár antidepresszánsokat is felírhat a kezelés keretein belül. Alternatív kezelési módszerek is léteznek, ilyen például az akupunktúra, hipnózis, vagy épp a mindfulness technika rendszeres gyakorlása.
Auditív feldolgozási zavar, amikor a hallás rendben van, mégsem értjük
Sokan kérdeznek vissza, ha nem értik mit mondunk, de nem biztos, hogy a füllel van a gond, hanem inkább egy feldolgozási zavar okozza.
Mi az a Niann-terápia?
A bőrünk feszessége korunk előrehaladtával egyre romlik, ennek is lehet a következménye a narancsbőr. A Niann-terápia egy remek megoldás lehet erre.
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.