Menü

Az irritábilis bél szindróma jelei

Jelenleg a világon minden ötödik felnőttet érint az irritábilis bél szindróma. Na de ha ennyire gyakori jelenség ez a betegség, miért nem tudunk róla többen? Erre az egyik válasz az, hogy nagyon könnyű összekeverni más hasonló, emésztőrendszert érintő betegségekkel. A másik válasz az, hogy sokan sajnos nem is tudják, hogy ez a betegség okozza a kellemetlen tüneteiket. Sokan nem is tulajdonítanak neki különösebb jelentőséget egészen addig, míg a tünetek egyre súlyosabbá nem válnak.

Az irritábilis bél szindróma leggyakoribb tünetei közé tartozik a hasi fájdalom, hasi görcs, hasmenés, székrekedés, puffadás, bélgázképződés és nyálkás széklet. Nem meglepő tehát, hogy sokan nem is sejtik, valójában ez a betegség áll a tünetek hátterében. Hiszen, ha nem túl erősek a tünetek és nem jelentkeznek túl gyakran, hajlamosak vagyunk legyinteni rá, hiszen biztosan csak megülte a gyomrunkat valami, rosszat ettünk, stresszes az életünk vagy keveset mozgunk. Sokan, ha észre is veszik a tüneteket, allergiára vagy ételintoleranciára gondolnak, hiszen nagyon hasonló tüneteket produkál ez a két betegség is, azonban, ha nem egy konkrét típusú élelmiszerhez köthetők a tünetek, érdemes elgondolkoznunk, talán irritábilis bél szindróma okozza-e nálunk is a panaszokat.

Persze az sem kizárt, hogy a tünetek több betegség együttes fennállását jelzik, de ezt mindenképpen háziorvos és szakorvos bevonásával kell kivizsgálni, semmi esetre se végezzünk öndiagnosztikát.

Az irritábilis bél szindróma kialakulásában hatalmas szerepet játszik a stressz, ami nem meglepő, hiszen az idegesség és stressz általában a gyomor- és bélrendszert gyengíti meg. Természetesen szerepet játszhat még benne a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód is, éppen ezért érdemes ezekre már fiatalon is nagy hangsúlyt fektetni.

A szakirodalom szerint a kiváltó okok közt szerepelhet idegrendszeri probléma, bélgyulladás, fertőzés vagy valamilyen bélflóraváltozás is, de az átlagosnál erősebb bélizomgörcsök hatására is kialakulhat a betegség. Az életkor előrehaladtával nő a kockázat is, valamint nők körében gyakrabban fordul elő ez a betegség. Kutatók kimutatták, hogy pszichológiai tényezőkkel is összefügg az IBS kialakulása, így a meditáció és a terápiák is hasznosak lehetnek, ha érintettek vagyunk vagy több kockázati tényező is fennáll.

Kezelése enyhébb tünetek esetén viszonylag egyszerű: stresszcsökkentés és megfelelő diéta. A diéta nagyrészt rostban gazdag ételekből áll, bőséges vitamin és ásványi anyag kiegészítéssel. Gyakran ajánlják, hogy érdemes többször keveset enni, valamint fontos a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel is. Igyekezzünk kerülni a szénsavas, alkoholos vagy koffeines italok.

Súlyosabb tünetek esetén mindenképpen forduljunk orvoshoz, aki, ha szükséges, fájdalomcsillapítót, hashajtót, hasfogót vagy akár antidepresszánsokat is felírhat a kezelés keretein belül. Alternatív kezelési módszerek is léteznek, ilyen például az akupunktúra, hipnózis, vagy épp a mindfulness technika rendszeres gyakorlása.

Capgras-szindróma, ha az ismerős ismeretlen

Van úgy, hogy megismerjük a körülöttünk lévőket, de azt gondoljuk, hogy mégsem ők azok, ilyenkor állhat a háttérben Capgras-szindróma.

GLP-1 és fogyás: hogyan segíthetnek a GLP-1 alapú készítmények a testsúlycsökkentésben?

Az elmúlt években egyre többet lehet hallani a GLP-1 alapú fogyásról, illetve azokról a gyógyszerekről, amelyek eredetileg a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére jelentek meg, de jelentős testsúlycsökkenést is előidézhetnek. A GLP-1 receptorokra ható készítmények az elhízás kezelésében is fontos szerepet kaptak, de alkalmazásuk minden esetben orvosi mérlegelést igényel.

Hogyan óvhatjuk meg a bőrünket ősszel?

A hűvösebb idő beköszöntével a bőr könnyebben kiszáradhat. A háttérben több, egymást erősítő hatás állhat, amelyek a fűtési szezon kezdetével még feltűnőbbé válnak.

Amikor nincs kinek elmondani – a magyarok kétharmada egyedül küzd a lelki nehézségekkel

Van, amikor nem történik semmi különös, mégis azt érezzük, hogy elfáradtunk. Túl sok a feladat, kevés az idő, állandóan ott motoszkál bennünk a pénzügyi bizonytalanság, a munkahelyi elvárás vagy éppen a családért érzett felelősség. Beszélnénk róla, de sokszor nincs kinek. Egy friss felmérés szerint a magyarok jelentős része éppen így éli meg a lelki nehézségeit.

Mit tehetünk a demencia ellen? A megelőzés már jóval idősebb kor előtt elkezdődhet

A demencia sok család számára már nem egy távoli, ismeretlen betegség. Elég csak egy idős hozzátartozóra gondolni, aki korábban mindenre emlékezett, pontosan tudta, mikor kinek van a születésnapja, vagy éppen ugyanazt a történetet mesélte el újra és újra – aztán egyszer csak bizonytalanná váltak ezek az emlékek. Ilyenkor az ember óhatatlanul elgondolkodik azon, vajon lehetett volna-e bármit tenni korábban, és mi az, amit mi magunk megtehetünk azért, hogy minél tovább megőrizzük szellemi frissességünket.