Menü

Milyen hatással van az alkoholfogyasztás a mentális egészségre?

Ez számos összetett tényezőtől függ, például attól, hogy ki mennyit iszik és milyen természetes lelkiállapotban van, továbbá bizonyos rövid és hosszú távú hatásokat is figyelembe kell venni.

Az alkohol pszichoaktív anyag, amely hatással van az agyi idegsejtekre, amelyek közvetlenül befolyásolják cselekedeteinket és hangulatunkat. Rövid távon a mértékletes és alkalmi ivás nyugtatólag hat. Sokan azért szeretnek inni, mert örömet okoz, és fokozhatja a társas összejövetelek élményét.

Ahogy azonban egyre többet iszol, az alkohol bódító hatása átveszi az irányítást. A jó hangulat gyorsan elmúlhat és szomorú vagy depressziós lehetsz. Hosszú távon az ivás tartósan befolyásolhatja a mentális egészségedet.

Egyesek a stressz vagy a szorongás levezetésére isznak, és az alkoholt az érzelmeik eltompítására használják. Idővel elkezdhetnek erősebben inni, és több alkoholra van szükségük a kívánt hatás eléréséhez. A túlzott alkoholfogyasztás azonban súlyosbíthatja a stresszt és a szorongást, és további mentális egészségügyi problémákat okozhat.

Rengeteg mentális problémával küzdő ember szed gyógyszert, hogy stabilizálja hangulatát és viselkedését. Az alkohol kölcsönhatásba léphet ezekkel és más gyógyszerekkel, ezért az ilyen gyógyszereket szedőknek általában nem ajánlott alkoholt fogyasztani. Hasonlóképpen az amfetamint vagy opioidokat használóknak és a tiltott drogokat szedőknek is kerülniük kell a túlzott alkoholfogyasztás. Az alkohol és a kábítószer kölcsönhatása – akár törvényes, akár nem – megváltoztathatja vagy súlyosbíthatja mindkettő hatását, és akár halálhoz is vezethet.

Az „öngyógyítás” és a hangulatváltoztatás céljából történő ivás sosem jó ötlet. Ha nehezen birkózol meg egy mentális egészségügyi problémával, a legjobb, ha szakember segítségét kéred – segélyvonalak és egyéb források is a rendelkezésedre állnak. Hasonlóképpen, ha aggályaid vannak saját vagy mások alkoholfogyasztásával és annak a mentális egészségre gyakorolt hatásával kapcsolatban, egy egészségügyi szakember segíteni tud meghatározni a kockázati szintedet és a legmegfelelőbb beavatkozásokat vagy kezeléseket tudja számodra ajánlani.

Külön szükséges foglalkozni az úgynevezett másodlagosan alkoholizálókkal: ekkor ugyanis az alkoholfogyasztás a feszültség és a szorongás oldását szolgálja. Kétségtelen, hogy az arra fogékony embereknél – szorongó személyiségűek, szociális fóbiában, pánikbetegségben szenvedők – az italnak van egyfajta gyors szorongásoldó hatása. De a problémára tartósan nem hoz megoldást, az alkohol szervezetből történő kiürülésével a panaszok visszatérnek, a káros hatások azonban ugyanúgy érvényesülnek.

A család, mint biztos háttér

A család az első közösség, ahová tartozunk. Itt tanuljuk meg az alapvető értékeket, a szeretetet, a támogatást, és azt, hogy mit jelent felelősséget vállalni. Egy támogató családi háttér rengeteget számít az élet más területein is, például a tanulásban vagy a sportban.

Az állásinterjú mint próbatétel

Az állásinterjú, sőt már a munkakeresés is sokakban feszültséget, szorongást generáló élethelyzet. Miért olyan stresszes szituáció ez a legtöbbünk számára? Miért befolyásolhatja – ha akár csak rövid ideig is – önértékelésünket egy sikertelen felvételi beszélgetés élménye? Ebben az írásban az állásinterjúkkal kapcsolatos negatív és stresszes gondolatokról tudhatunk meg többet.

Burnout szindróma: a kiégés tünetei, megelőzése és kezelése

A burnout szindróma, azaz kiégés a modern társadalom egyik leggyakoribb és legveszélyesebb problémája. A tünetegyüttes, amely mind a fizikai, mind mentális és érzelmi egészségünket fenyegeti.

ADHD vagy csak túl sok inger? Hol húzódik a határ?

Ha az ADHD, vagyis a figyelemhiányos-hiperaktivitási zavar kerül szóba, a legtöbb embernek rögtön egy rendkívül aktív, fókuszálni képtelen, örökmozgó, viselkedési zavaros kisfiú jut az eszébe – nagyon sokáig ilyen kép élt ugyanis a fejekben. Azonban a probléma lányokat és nőket is érinthet, csak a gyerekek nem mindig ugyanazokat a tüneteket mutatják és a jellemzők sok személyre ráhúzhatóak.

A demencia első figyelmeztető jelei

Demenciáról – vagyis értelmi hanyatlásról – akkor beszélünk, ha az intellektuális képességek csökkennek. A panaszok a kiváltó októl függően egyénenként eltérőek lehetnek. Mint sok más betegség esetében, itt is kulcsfontosságú a korai diagnózis. Az időben elkezdett kezelés ugyanis képes lassítani a kognitív hanyatlás előrehaladását.