Menü

Fertőző-e a hűtlenség?

Egy ropogós 2022-es tanulmány arra a kérdésre kereste a választ, hogy vajon azok a személyek, akik tudomást szereztek a környezetükben zajló hűtlenségről, a későbbiekben hajlamosabbak-e ugyanezt elkövetni a saját romantikus kapcsolataikban. Lássuk!

A tudományos cikk szerzői feltételezték, hogy ha valaki tudomást szerez arról, hogy a környezetében hűtlen társas kapcsolat zajlik (egyes kutatások szerint ennek az esélye akár 70% is lehet, ami azért valljuk be, elég magas), az csökkentheti a vágyat, illetve az elköteleződést az elsődleges partner irányába, valamint megnöveli a vágyat a vonzóbb, más partnerek felé. Előterjesztik azt is, hogy valószínűleg, ha valaki ilyen kapcsolatokról tud, kényelmesebben érzi magát a saját hűtlen kapcsolatában is.

Ahhoz, hogy ezt igazolják, vagy esetlegesen cáfolják, három különböző kutatást terveztek meg heteroszexuális, monogám kapcsolatban élő párok részvételével.

Első tanulmány

Az első vizsgálatban izraeli egyetemi hallgatók vettek részt, akik legalább négy hónapja elkötelezett párkapcsolatban éltek. Egy videót kellett megnézniük. Az egyik változatban azt becsülték, hogy a kapcsolatok 86%-ában, míg a másikban csak a kapcsolatok 11%-ában fordul elő hűtlenség. Ezután megkérték őket, hogy írjanak egy szexuális töltetű történetet, ami egy, a jelenlegitől eltérő partnert foglal magában. Az eredmények elemzése után azt látták, hogy ez a fajta érzelmi manipuláció, vagyis hogy a hűtlenség milyen gyakran fordulhat elő a kapcsolatokban, nem befolyásolta a vágyat az új partnerek irányába.

A második, illetve a harmadik tanulmány azonban más eredményeket hozott.

Második tanulmány

Ez a kutatás szintén izraeli egyetemi hallgatók bevonásával történt, akik heteroszexuális kapcsolatban éltek már legalább 12 hónapja. A párok tagjai egy másik embertől származó vallomást olvastak, ami vagy hűtlenségről (a partnerük szenvedélyesen csókolózott egy munkatárssal, és ezt előlük eltitkolta) vagy az iskolai munkában való csalásról (másik hallgatóról lemásolt egy esszét) szólt. Ezt követően 16 fotót kellett megnézniük, amelyeken vonzó és nem vonzó személyek szerepeltek, és amilyen gyorsan csak tudtak, válaszolniuk kellett arra a kérdésre, hogy az illető vajon potenciális romantikus partner lehet-e számukra. Azok a résztvevők, akik korábban a romantikus hűtlenség vallomását olvasták, többször válaszoltak igennel, ami azt sugallja, hogy a potenciális új partnerek száma esetükben jóval magasabb lehet.

Harmadik tanulmány

A harmadik tanulmány résztvevői is izraeli egyetemi hallgatók voltak, akik legalább 4 hónapja éltek heteroszexuális kapcsolatban. Nekik egy felmérés eredményét kellett elolvasniuk, ami szerint a hűtlenség vagy az egyetemi csalások előfordulási valószínűsége 85%: Ezt követően egy interaktív üzenetküldési felületen keresztül a kutatási asszisztenssel dolgoztak együtt. Fel kellett tölteniük egy fotót saját magukról, majd ők is láttak egy fotót egy vonzó nőről/férfiról mint elképzelt beszélgetőtárs. Írniuk kellett a hobbijukról, az érdeklődési körükről, kedvenc ételeikről, és a beszélgetés végén a következő állítást kapták válaszul: „Határozottan felkeltetted az érdeklődésemet! Remélem, újra találkozunk, de ezúttal személyesen!” A résztvevők erre az utolsó kijelentésre adott válasza került analizálásra.

Végül megkérdezték tőlük azt is, hogy mi volt vonzó a „másik félben”, illetve hogy mennyire elkötelezettek a jelenlegi párkapcsolatukban.

Azok, akik a hűtlenség romantikus formájáról olvastak, sokkal kevésbé mutatkoztak elkötelezettnek a jelenlegi kapcsolataikban. A csalási formára (egyetemi munka során vagy a párkapcsolatban) tekintet nélkül kijelenthető, hogy a férfiak kevésbé voltak elkötelezettek. Továbbá a résztvevők, akik a romantikus hűtlenség előfordulási gyakoriságáról olvastak, és akik az interjúztató alanyt (a beszélgetőtársat) vonzóbbnak találták, hajlamosabbak voltak a beszélgetést egy romantikus, következő találkozásra invitáló üzenettel zárni.

Mi a következtetés?

A szerzők szerint, ha a hűtlenség tényének ki vagyunk téve, a kapcsolataink is sebezhetőbbek, mert elfogadhatóbbá teszi számunkra a magatartást. Kevésbé leszünk motiváltak megvédeni az aktuális párkapcsolatunkat, ami pedig nyílt utat biztosít a jövőbeli hűtlenség megjelenésének.

Azt fontos hangsúlyozni, hogy különböző emberekre új partnerként tekinteni, illetve a vágy, hogy egy vonzó emberrel újra találkozzunk, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az affér valaha meg is valósul.

Jövőbeli kutatások szükségesek még ahhoz, hogy tisztázzák, a hűtlenségnek való kitettség milyen formája szükséges ahhoz, hogy valakiben megjelenjen az akarat, hogy egy afférba belekezdjen.

Forrás: https://www.psychologytoday.com/intl/blog/dating-and-mating/202208/could-infidelity-be-contagious

Hogyan hat ránk az ősz? Így hangolódhatunk rá az évszakváltásra

Az ősz beköszöntével rövidülnek a nappalok, hűvösebbé válik az idő, és a nyári szabadságok után visszatérünk a megszokott rutinunkhoz. Hogyan alkalmazkodhatunk könnyebben a változásokhoz, és mire érdemes figyelni a hidegebb hónapok előtt?

Amikor véget ér egy barátság – Honnan tudhatjuk, hogy megváltozott a kapcsolat?

Az ismeretségek az évek során átalakulnak – vannak, amelyek szorosabbá válnak, míg mások háttérbe szorulnak. Az eltávolodás legtöbbször fokozatosan történik, így csak később vesszük észre, hogy egy korábban fontos kapcsolat már nem a régi.

Miért visel meg minket az ősz?

Ahogy rövidülnek a nappalok, egyre többen érzik úgy, hogy velük együtt az energiaszintjük és a jókedvük is csökken. Nehezebb reggel felkelni, kevésbé van kedvünk kimozdulni, és még azok a feladatok is fárasztóbbnak tűnhetnek, amelyek nyáron könnyedén mentek. Vajon tényleg csak az esős, hűvös idő tehet róla? Nem feltétlenül.

Így rombolják a bizalmat a megszegett ígéretek

A bizalom a kötődés egyik legfontosabb alapja, ezért különösen fájó, amikor a másik megszegi, amit megígért. Egyetlen csalódás még nem feltétlenül okoz komoly problémát, a sorozatos szószegés azonban idővel meggyengítheti a kapcsolatainkat.

Anhedónia, amikor már az sem okoz örömet, amit korábban szerettünk

Van az a pont, amikor képtelen valaki bárminek is örülni, hiába szerette azt mindaddig. Ennek hátterében anhedónia is állhat.