Menü

A legjobb cukormentes desszertek 4 hozzávalóból

Fogyókúra, inzulinrezisztencia, cukorbetegség miatt sokaknak le kell mondaniuk az édességekről. Az üzletekben általában kilométereken át csábítanak a különböző édességek a polcokon, míg a diabetikus finomságokat nagyítóval kell keresgélni.

Ráadásul, ha igazán finom desszertre vágyunk és magunknak szeretnénk elkészíteni a cukormentes finomságot, az gyakran annyi hozzávalóból áll, hogy a recept láttán elmegy a kedvünk ez egésztől. Ezért gyűjtöttünk most össze négy olyan csodás sütemény, amihez mindössze 4 dologra lesz szükséged és a végén lelkiismeret furdalás nélkül nassolhatsz!

Cukormentes brownie

Hozzávalók:
• három közepes méretű banán
• fél csésze mogyoróvaj
• negyed csésze kakaópor
• fél csésze liszt

A mogyoróvajat addig melegítjük a mikróban, amíg folyékonnyá kezd válni. A banánt felkarikázzuk, követően összekeverjük a négy hozzávalót. Liszt helyett használhatsz növényi proteint is (ebből elég csak két kanál). Sportboltokban kapható, teljesen adalékmentes, természetes fehérjepor. Ha lehet, a rizsből készült változatot válaszd, a tejsavófehérje másként viselkedik, gumiszerűvé válhat a tésztád. A masszát egy tepsibe öntjük és magas hőfokon (240 C) addig sütjük, amíg teljesen át nem sül, ez kb 40 perc. Miután kihűlt, felvághatod. A süteményt néhány kockáját le is fagyaszthatod, így ha legközelebb rád tör az édesség utáni vágy, csak előkapod és pár perc múlva majszolhatod a saját készítésű cukormentes brownie-t.

Pekándió korongok

Hozzávalók:
• 18 dkg pekándió
• 2 teáskanál fahéj
• 2 evőkanál kókuszliszt (vagy kókuszreszelék darálva)
• 4 db datolya

Az összes hozzávalót késes aprítóba tesszük, és jól összedolgozzuk. Vizes kézzel golyókat formázunk belőle, amiket a tenyerünkkel vagy egy kis tányér segítségével korong alakúvá lapítunk. Sütőpapírral vagy folpack-kal letakart tálra helyezzük. Fogyasztás előtt fél órára hűtőbe kell tenni. Az egyik legegyszerűbb és legfinomabb desszert, ami ráadásul „minden mentes”.

Csodagolyók

Hozzávalók:
• 3 alma
• 2 közepes sárgarépa
• 20 dkg darált mandula/ cukormentes darált keksz
• kókuszreszelék vagy darált dió vagy darált mandula a golyók beleforgatásához

Az almát és a sárgarépát megtisztítjuk, lereszeljük. Hozzáadjuk a mandulát vagy a cukormentes darált kekszet. Ha utóbbit választjuk, akkor nem lesz gluténmentes a desszert, de ha csak a cukormentesség a szempont, akkor érdemes kipróbálni keksz hozzáadásával is. Az alapanyagokat jól összegyúrjuk és legalább egy órán át állni hagyjuk.

Vizes kézzel golyókat formálunk belőle és kókuszreszelékbe, darált dióba forgatjuk. Sütni nem kell, azonnal fogyasztható, hűtve igazán finom. Hűtőben tárolva napokig fogyasztható.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?