Menü

Miért hizlal az alkohol?

Köztudott, hogy a „sörhas” mögött a túlzott alkohol kalóriák állnak. De ha részletesebben megnézzük, láthatjuk, hogy nem csak a kalóriák okozzák az alkohol hizlaló hatását! Az alábbi cikkben megmutatjuk, pontosan miért hizlal az alkohol.

1. A zsír után az alkohol tartalmazza a legtöbb kalóriát

Az alkohol tápértéke igen alacsony, kalóriaértéke viszont annál magasabb. 1 gramm alkohol ugyanis 7,1 kcal energiát ad (1 gramm zsír 9,3-at, a szénhidrát pedig 4,1 kcal/g).

Ez azt jelenti, hogy egy pohár bor energiaértéke (kb. 140 kalória) megközelítőleg 5 kávéskanál vajnak vagy egy kisebb tölcséres fagyinak felel meg, a cukrosabb koktélokról nem is beszélve, ami kalóriaértékben és hizlaló hatásban is rátesz még egy lapáttal.

2. Az alkohol csökkenti a szervezet zsírégető képességét

Egy amerikai orvosi szaklapban (American Journal of Clinical Nutrition) megjelent tanulmány szerint, két vodka-limonádé egy órán belül már 73%-kal csökkenti a zsír-anyagcserét. Az alkohol ténylegesen blokkolja a szervezet azon képességét, hogy az elraktározott zsírt energiaforrásként tudja felhasználni.

Az alkohol - az elfogyasztott étel mennyiségétől függően - viszonylag gyorsan eljut az agyba és a májba, ahol feldolgozásra kerül. A máj az alkohol egy részét ecetsavvá alakítja, a szervezet pedig zsír helyett az ecetsavat használja elsődleges energiaforrásként.

A máj átlagosan óránként 0,1 gramm alkohol lebontására képes testsúly- kilogrammonként, amely körülbelül megfelel a 0,1%o-es véralkoholszintnek. Ez gyakorlatba átültetve azt jelenti, hogy egy átlagos fél literes sör elfogyasztása esetén egy kb. 60 kilogramm súlyú személy mája kb. 3-3,5 órán keresztül végzi a méregtelenítést, így egy adott mennyiség túllépése esetén megerőltethető lehet a máj számára a folyamat, pláne, ha gyakran túllépjük ezt a határt.

3. Az alkohol növeli az étvágyat

Az alkohol egy erőteljes étvágy-növelő. (Amit az éttermek rendesen ki is használnak!) De kutatások is kimutatták, hogy határozott összefüggés van az elfogyasztott étel és ital mennyisége között; az emberek többet esznek, ha evés előtt, s közben alkoholt is fogyasztanak.

Az alkohol ugyanis - cukortartalma miatt - gyorsan megemeli a vércukorszintet, amely nagyobb inzulintermelést eredményez (hiszen több inzulinra lesz szükség a nagyobb mennyiségű cukor kezeléséhez).

Ezt követően - mivel az inzulin az összes cukrot kivonta a vérből (ez a feladata) - a vércukorszint leesik, melynek következménye erős éhségérzet, arról nem is beszélve, hogy a maradék vércukor zsírrá alakul, ami az éhség mellett megint csak a zsírpárnákat gyarapítja.

4. Az alkohol dehidratálja a testet

Az alkohol elvonja a vizet a szervezettől, s szomjúságérzetet okoz. Fogyás tekintetében ezzel egyrészt az a gond, hogy nagyon sokan a szomjúságot keverik az éhséggel, s víz helyett kajához nyúlnak. Másrészt, már enyhe vízhiány is lassítja az anyagcserét, így ha az alkohol után nem iszunk elég folyadékot (vizet!), plusz még többet is eszünk, nem éppen a diétát erősítjük.

A fogyáshoz, az anyagcsere megfelelő működéséhez pedig elegendő folyadékra van szükség.

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Téli közlekedés: közös felelősség az utakon

A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.