Menü

A spektrumzavar jelei

A spektrum zavar kifejezés azt jelenti, hogy az autisták tünetei rendkívül változatos módon jelentkezhetnek. Ahány páciens, annyiféle megnyilvánulási forma. Bizonyos általánosságok azonban megfigyelhetők. A tünetek három fő területen jelentkezhetnek változatos formában és különböző mértékben, a szociális készségek a kölcsönös kommunikációs és a viselkedésszervezés területein.

Enyhe esetben az autisták viselkedése alig tér el egy nem autizmussal élőétől. A szülők felfedezhetnek furcsaságokat az autista gyermek viselkedésében, de nem olyan mértékben, amelyek aggodalomra adhatnának okot.

Az autizmus egy idegi-fejlődési rendellenesség, ami csökkent mértékű társadalmi kapcsolatokban, kommunikációs képességekben, abnormális viselkedési és érdeklődési mintázatokban nyilvánul meg.

Mivel nincs látható, típusos külső jele, az autizmus felismerése, leírása és a szakszerű ellátás gyakran későn indul meg. Az autizmus minden értelmi szint mellett előfordulhat, és gyakran társul más fogyatékossággal, fejlődési zavarral. Ennek megfelelően a klinikai kép igen sokféle lehet, az autizmus súlyossága, az értelmi színvonal, az egyéb képességek, illetve fogyatékosságok és a gyermek személyisége függvényében. Előfordulásuk fiúknál 4-5-ször gyakoribb, mint lányoknál, a tünetek 3-5 éves korban, tehát az óvodáskorban a legtípusosabbak, illetve legsúlyosabbak.

A gyermek viselkedési megnyilvánulásaiban megjelenő, a normáltól eltérő mintázatokat fontos időben felismerni, mert ennek alapján juthat el a gyermek a megfelelő szaksegítséghez. Különösen nehéz megítélni egy nem típusosan fejlődő gyermek esetében a normáltól eltérő tüneteket, panaszokat.

Előfordulhat, hogy az autista gyermekek szívesen és gyakran a megfelelő módon lép érintkezésbe, teremt kapcsolatot. Leginkább a változások bizonytalanítják el, rémisztik meg őket. Egyes eseteknél a változásokra sem feltétlenül reagálnak dührohammal, jellemzőbb, hogy többször újra és újra rákérdeznek a változásra, annak ellenére, hogy már hallották a választ. Szóban kérnek segítséget, ha nem kapnak azonnal választ, akkor felhívják magukra a figyelmet.

Enyhe tüneteket mutató gyermekek viselkedésében is megfigyelhető lehet, hogy nagyon leköti egy-egy játék, érdeklődési kör. Mindig ugyanazzal akar játszani, arról akar beszélni. Más játékkal magától nem játszik, ugyanakkor rávehető, nem tiltakozik ellene. Ilyenkor azonban tanácstalannak tűnik a játék során, nem tudja mit kezdjen vele. Gyakran elfogadja a társai, vagy felnőtt által javasolt játékmenetet és azt követi.

„Súlyosabb” eseteknél a beszédfejlődés megkéshet, előfordulhat, hogy a gyermek egyáltalán nem beszél. A gyermek nem hallgat a nevére. Játékaival nem játszik. A gyermekek közeledését elutasítja, esetleg félelmet fejez ki velük szemben. Úgy tűnhet, mintha indokolatlanul hisztizne. Ilyenkor, kiabál, megüt másokat, esetleg saját magát is bánthatja és nehéz megnyugtatni.

Visszhangszerűen ismétli, amit mondanak neki, vagy kérdeznek tőle. Nehéz vele kapcsolatot teremteni, úgy tűnik, mintha nem értené, amit mondanak neki. Nehéz irányítani. Furcsa, ismétlődő mozgásformákat mutat, ami esetleg nem illik a helyzethez.

Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák

Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.