Menü

A spektrumzavar jelei

A spektrum zavar kifejezés azt jelenti, hogy az autisták tünetei rendkívül változatos módon jelentkezhetnek. Ahány páciens, annyiféle megnyilvánulási forma. Bizonyos általánosságok azonban megfigyelhetők. A tünetek három fő területen jelentkezhetnek változatos formában és különböző mértékben, a szociális készségek a kölcsönös kommunikációs és a viselkedésszervezés területein.

Enyhe esetben az autisták viselkedése alig tér el egy nem autizmussal élőétől. A szülők felfedezhetnek furcsaságokat az autista gyermek viselkedésében, de nem olyan mértékben, amelyek aggodalomra adhatnának okot.

Az autizmus egy idegi-fejlődési rendellenesség, ami csökkent mértékű társadalmi kapcsolatokban, kommunikációs képességekben, abnormális viselkedési és érdeklődési mintázatokban nyilvánul meg.

Mivel nincs látható, típusos külső jele, az autizmus felismerése, leírása és a szakszerű ellátás gyakran későn indul meg. Az autizmus minden értelmi szint mellett előfordulhat, és gyakran társul más fogyatékossággal, fejlődési zavarral. Ennek megfelelően a klinikai kép igen sokféle lehet, az autizmus súlyossága, az értelmi színvonal, az egyéb képességek, illetve fogyatékosságok és a gyermek személyisége függvényében. Előfordulásuk fiúknál 4-5-ször gyakoribb, mint lányoknál, a tünetek 3-5 éves korban, tehát az óvodáskorban a legtípusosabbak, illetve legsúlyosabbak.

A gyermek viselkedési megnyilvánulásaiban megjelenő, a normáltól eltérő mintázatokat fontos időben felismerni, mert ennek alapján juthat el a gyermek a megfelelő szaksegítséghez. Különösen nehéz megítélni egy nem típusosan fejlődő gyermek esetében a normáltól eltérő tüneteket, panaszokat.

Előfordulhat, hogy az autista gyermekek szívesen és gyakran a megfelelő módon lép érintkezésbe, teremt kapcsolatot. Leginkább a változások bizonytalanítják el, rémisztik meg őket. Egyes eseteknél a változásokra sem feltétlenül reagálnak dührohammal, jellemzőbb, hogy többször újra és újra rákérdeznek a változásra, annak ellenére, hogy már hallották a választ. Szóban kérnek segítséget, ha nem kapnak azonnal választ, akkor felhívják magukra a figyelmet.

Enyhe tüneteket mutató gyermekek viselkedésében is megfigyelhető lehet, hogy nagyon leköti egy-egy játék, érdeklődési kör. Mindig ugyanazzal akar játszani, arról akar beszélni. Más játékkal magától nem játszik, ugyanakkor rávehető, nem tiltakozik ellene. Ilyenkor azonban tanácstalannak tűnik a játék során, nem tudja mit kezdjen vele. Gyakran elfogadja a társai, vagy felnőtt által javasolt játékmenetet és azt követi.

„Súlyosabb” eseteknél a beszédfejlődés megkéshet, előfordulhat, hogy a gyermek egyáltalán nem beszél. A gyermek nem hallgat a nevére. Játékaival nem játszik. A gyermekek közeledését elutasítja, esetleg félelmet fejez ki velük szemben. Úgy tűnhet, mintha indokolatlanul hisztizne. Ilyenkor, kiabál, megüt másokat, esetleg saját magát is bánthatja és nehéz megnyugtatni.

Visszhangszerűen ismétli, amit mondanak neki, vagy kérdeznek tőle. Nehéz vele kapcsolatot teremteni, úgy tűnik, mintha nem értené, amit mondanak neki. Nehéz irányítani. Furcsa, ismétlődő mozgásformákat mutat, ami esetleg nem illik a helyzethez.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?

Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.

Egy csepp, ami életet ad – személyes élményem az irányított véradásról

Ma különleges napom volt. Egy kisfiú történetével találkoztam az interneten: súlyos betegséggel küzd, és a kezelése során vérre van szüksége. Amikor megtudtam, hogy a vércsoportja megegyezik az enyémmel – 0 Rh+ -, nem volt kérdés, mit kell tennem – elmentem irányított véradásra, kifejezetten neki segíteni.