Menü

Mi értelme az életünknek? – Értelemkeresés fiatal felnőttkorban

Életünk során minket is folyamatosan végigkísér valamikor kisebb, valamikor nagyobb figyelmet követelve a kérdés: Mi értelme van az életnek? A serdülőkor és a fiatal felnőttkor tipikus olyan szakasza az életünknek, amikor a ki vagyok én, és mit fogok csinálni kérdés központi témává válik bennünk.

Az élet értelmének keresésébe beletartozik, hogy megértjük kik vagyunk, miért vagyunk a földön, milyen céljaink vannak és elsajátítjuk azt az érzést, hogy van értelme az életünknek. Beletartozik az is, hogy megkeressük a helyünket a „nagy egészben”, legyen ez a természet, a munkahely, az iskola vagy az egész társadalom. Azonban az értelem nem feltétlenül jelenti azt, hogy az életünket jelentőségteljesnek, értékesnek és célorientáltnak érezzük.

Az alapvető lényeg abban rejlik, hogy meg tudjuk határozni kik vagyunk és hogyan vesszük ki a részünk „a nagy egészből” – legyen az a természet, társadalom, vallás, munka, vagy egy személyes cél –. Ha értelmesen éljük az életünket, több pozitív érzelmet élünk át, nagyobb az életenergiánk, magasabb az önértékelésünk, és kevesebb egészséget veszélyeztető szokást alakítunk ki. Az élet értelmének keresése másrészt egy folyamat is, amely arra vonatkozik, hogy hogyan válhat értelmessé és önmagunk számára örömtelivé az életünk. Próbálgatjuk magunkat hol, hogyan, mivel és kivel válhatunk teljessé. Ez nem más, mint a partner, a hivatás, a lakóhely, a vallás és más értékrendjeink kiválasztása és kipróbálása. A folyamatnak pedig része a kudarc és a változás is.

A fiatal felnőttkor legtöbbször egy teljesen új szakasz

A fiatal felnőttkor a 20-as évek elejétől annak közepéig, vagy végéig tart. Ez az új életszakasz azért alakult ki, mert az iparosodott országokban a körülmények változása miatt tovább tart a fiatalok magánéleti és a szakmai keresgélése, így a felnőtt szerepek (például a szülővé válás, a házasságkötés) iránt való elköteleződés is kitolódik.

Aki már a 20-as évei legvégén, vagy a 30-as évei legelején van, biztosan fel tudja idézni, hogy hogyan teltek az egyetemi vagy a munkahelyen eltöltött első évei, vagy esetleg az amikor különvált a szüleitől. Ezt az időszakot pedig a nagyfokú szabadság, valamint az önállóságra való vágy, és emellé a nagymértékű szorongás is jellemzi. Az ember életében ez az időszak sokszor egyfajta megtorpanás, itt már leginkább dolgozni kell, felelősséget vállalni a tettekért, intézni és legalább valamilyen mértékben segíteni a háztartást, azonban még a felnőttkor összes terhe nem nyomja a vállunkat, ezáltal lehetőség van akár utazásra, több szórakozásra és legtöbbször a család segítségére is lehet számítani.

A készülődő felnőttkor tehát az identitásváltás és a különböző életutak, irányok feltárásának korszaka. A fő kérdés ilyenkor az: Kik vagyunk és hogyan tudunk értelmes életet élni, avagy mi az életünk értelme? Az út- és identitáskeresés pedig szükséges ahhoz, hogy értelmet keressünk a világban, mert ennek hiányában önmagunkat sem tudjuk megérteni.

A fiatalkornak, de még a felnőttkornak is része az élet értelmének keresése. Maga az útkeresés pedig szintén hatással van a személyiségünkre, azonban az, hogy ez egy nyitottabb vagy zárkózottabb személyiséget eredményez az összes többi befolyásoló tényezőtől is függ. Azonban minél hamarabb tudjuk magunkról, kik vagyunk, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy úgy érezzük, értelmes életet élünk. Az, hogy egy ember mikor és hogyan éli meg a különböző változásokat rengeteg mindentől függ, itt nincsenek konkrét évszámok. Ritka esetekben pedig egészen szélsőséges példákat is hoz az élet.

Az értelem keresése valójában önismeret

Az élet értelmének keresése együtt jár azzal, hogy felül kell vizsgálni azt a jelentésrendszert és értékrendszert, amelyet a szülőktől kaptunk. A fiatalkornak pedig az a lényege, hogy kialakítsa kik vagyunk és meghatározzák azokat az értékeket és meggyőződéseket, amelyeknek az életünk nagy részét szenteljük (amely aztán szintén változhat az évek alatt). Ez a keresés pedig pozitív módon fogható fel, hiszen lehetőséget nyújt az élettapasztalatok gyűjtésére és az önismeret mélyülésére még a végleges döntések meghozatala előtt.

Összességében bármikor is végezzük, az élet értelmének keresése egy önismereti út, amelyet mindenki elvégez az élete folyamán. Ez az út pedig legtöbbször egyet jelent az önállósodással, valamint azzal, hogy a belső tulajdonságaink is változnak. Bár különbözünk abban, hogy mikor és abban is, hogy miben találjuk meg az élet értelmét, az biztos, hogy az értelmes élet keresése és főleg kialakítása testileg-lelkileg pozitív hatással van ránk.

A munkahelyi változások érzelmi oldala

Egy elbocsátás, egy átszervezés, egy sikertelen előléptetés vagy akár egy jól működő csapat felbomlása is komoly érzelmi megterheléssel járhat. Ezek feldolgozása tudatosságot igényel, a megfelelő támogatás pedig sokat segíthet abban, hogy egy nehéz időszak után ismét stabilitást teremtsünk magunk körül.

Miért nem eszik a gyerek? Az étvágytalanság lehetséges okai

Sok szülő számára ismerős helyzet, amikor a korábban jó étvágyú gyermek egyszer csak válogatni kezd, alig eszik, vagy szinte minden étkezésnél vita alakul ki. Az étvágytalanság hátterében azonban számos ok állhat, és nem mindig jelent betegséget. Fontos különbséget tenni az átmeneti, életkorral vagy élethelyzettel összefüggő étvágycsökkenés és a tartós, kivizsgálást igénylő probléma között.

Családtól való teljes elhatárolódás – amikor a kapcsolat megszakítása válik szükségessé

A családi kapcsolatokat gyakran életünk legfontosabb és legbiztonságosabb kötelékeiként képzeljük el. A valóság azonban ennél összetettebb. Vannak családok, amelyekben a szeretet és támogatás mellett tartós konfliktusok, határsértések, érzelmi bántalmazás, manipuláció vagy kiszámíthatatlan viselkedés is jelen lehet. Ilyen helyzetekben felmerülhet a családtól való részleges vagy akár teljes elhatárolódás gondolata.

A zene gyógyító ereje

A zene az emberiség egyik legősibb és leguniverzálisabb nyelve, amely kultúrától függetlenül képes mély érzelmeket és fizikai reakciókat kiváltani.

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?