Menü

A zárkózottság és a félelem

Zárkózottság vagy félelem? Érdemes ezt rögtön különválasztani. Vannak ugyanis, akik békében élnek magukkal, nem vágynak arra, hogy nyissanak még több ember felé, mások életét viszont megkeserítik a társas élet színtereihez kötődő szorongások. Jelentősen megnehezítve ezzel a szerelmi életet vagy a karrierépítést is

Zárkózottság és társasági élet: introverzió – extraverzió

Vannak alkati különbségek a tekintetben, hogy az emberek mennyire érzik jól magukat közösségekben. Az akadémiai pszichológia többek között az extraverzió – introverzió dimenzió egyéni különbségével magyarázza, hogy egyesek miért érzik jól magukat egy rock koncerten, mások pedig miért ülnek le inkább egy könyvvel egyedül. Minden ember agykérgi elektromos aktivitásának van egy optimális szintje. Ez az introvertált embereknél eleve egy kicsit magasabb, mint az extravertáltaké. Így az introvertáltak ahhoz, hogy megőrizzék ezt az optimális szintet, gyakran védik magukat a külső ingerek hatásaitól. Ezzel szemben az extravertáltak ingeréhesek, az egyik legnagyobb hatású ingerforrás pedig a többi ember, illetve azok a helyzetek, ahol lubickolni lehet a társas kapcsolatok tengerében.

Félénkek, de társaságra vágyók

Más emberek viszont nagyon is vágynak arra, hogy közösségben legyenek, de szoronganak ezektől a helyzetektől, tele vannak gátlással. Életük egyik alapkérdése, hogy szerethetőek-e, vajon elég fontosak, érdekesek, vonzóak-e a számukra fontos másiknak. Intenzív szorongással reagálnak minden olyan pici jelre, ami a visszautasításra utalhat. Gyakori, hogy a valós életben megfigyelhető félszegség mellé élénk fantáziaélet társul. Nappali álmodozásaik közepette ezek a személyek szívesen látják magukat népszerűnek, olyan embernek, akikkel szívesen barátkoznak befolyásos emberek, ragadnak rájuk vonzó férfiak és nők. Olyan is van, aki előadóművészi ambíciókkal rivaldafényről és színpadról ábrándozik. A valóság ehhez képest kiábrándító.

Honnan ered ez a félénkség, félszegség?

A személyiség biológiai elméleteinek hívei szerint vannak emberek, akiknek az agya eleve érzékenyebb a büntetéssel kapcsolatos információk detektálására. Például eleve érzékenyebbek minden olyan ingerre, ami arra utalhat, hogy egy szeretett vagy vonzó személy visszautasíthatja, elutasíthatja őt.

A biológiai különbségek mellett azonban nagy szerepe van az élettapasztalatoknak is. Mit éltünk meg eddigi életünk során? Mit tükröztek vissza a számunkra fontos emberek belőlünk? Mennyire tartottak bennünket szeretetre méltónak, ügyesnek, jó társnak? Mindannyian egy egyre táguló társas térbe születünk bele. Először az édesanyánk testi közelsége és szeretete, később a család többi tagja, még később bölcsődei, óvodai, iskolai társak és tanárok vesznek bennünket körül. Ezekben a társas közegekben tanulunk meg emberek között viselkedni, másoknak belső állapotokat tulajdonítani, együttműködni, egymásban megbízni, konfrontálódni, magunkért kiállni, a másikra odafigyelni. Eközben formálódik bennünk az is, amit a pszichológia társas énképnek nevez. Az a kép, ahogyan szerintünk mások bennünket látnak.

Azokban a családokban és óvodai, iskolai közösségekben, ahol sok a feszültség, a megszégyenítés, a büntetés, a gyerekek nehezebben tanulnak meg társas helyzetekben ügyesen boldogulni, kezdeményezni, önértékelésük is alacsony, társas énképük negatív lesz. Mindez alapjaiban meghatározza, hogy később hogyan boldogulnak társas helyzetekben.

Munkahelyi motiváció?

Minden vezető sikeres cégre és lelkes munkatársakra vágyik, akik szakmailag kiválóak és minden nap a legjobb formájukat hozzák. A valóság azonban nem ilyen egyszerű. Még a legjobbnak tűnő munkatárs esetében sem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy ugyanolyan teljesítményt nyújt napról-napra, és mindig maximálisan eltökélt. Jó hír, hogy vezetőként nagyban befolyásolhatjuk, hogy egy dolgozó mennyire tudja és akarja kihasználni tehetségét! Lássuk, hogyan!

Mondj búcsút a megfelelési kényszernek!

A megfelelési kényszer egy olyan érzés, amikor valaki folyamatosan igyekszik megfelelni saját vagy mások elvárásainak. Ez lehet saját belső kényszer, társadalmi nyomás, munkahelyi elvárás. A megfelelési kényszer stresszt és szorongást okozhat. Ha Önök is azok közé tartoznak, akik szeretnének mindenkinek megfelelni, akkor érdemes elolvasniuk cikkünket.

A féltékenység okai és jelei

A féltékenység egyike a normális és alapvető érzelmeinknek, mégsem szeretjük beismerni, sőt, tagadjuk is. Pedig mindenki érzett már féltékenységet, akár a testvérével vagy szüleivel szemben, mégis a párkapcsolatokat képes a legnagyobb mértékben megmérgezni ez az érzelem. Miből fakadhat a féltékenység, melyek a kiváltó okok és hogyan tudunk megbirkózni vele?

Vágyódás az elérhetetlenre

Egyszer mindannyiunk életében előfordul, hogy olyasvalaki, vagy olyasvalami iránt érzünk vonzalmat, aki és ami biztosan felforgatná az életünket. A főnökünk, a legjobb barátunk ismerőse, exe, vagy valamilyen materiális tárgyi dolog is lehet. Mindannyian ebbe a bizonyos „tiltott gyümölcs” kategóriába tartoznak: az ábrándozás csábító lehet, a következmények azonban már kevésbé. De mihez kezdhetünk ezekkel az érzésekkel? Hogyan lehet ezen érzelmeket újból és újból megélni, valamint kezelni?

Flegmatikus személyiség jellemzői

A flegmatikus személyiség konfliktuskerülő, nyugalmas, rohanástól és feszültségektől mentes életmódot folytat, s mindent elkövet azért, hogy ezt meg is őrizze. Soha nem száll szembe senkivel, egyszerűen csak úgy alakítja az életét, ahogy az neki jó legyen.