Menü

Mit tesz velünk a finomliszt?

A lisztet nehéz elkerülni mindennapos étkezésünk során. Nem mindegy azonban, hogy finomított vagy teljes kiőrlésű változatot fogyasztunk.

Gabonákat leggyakrabban finomított fehér búzaliszt és az ebből készült sütemények, pékáruk, valamint müzli és tészták formájában fogyasztunk, ami a teljes értékű táplálkozás tekintetében nem éppen a legkielégítőbb. A finomított liszt úgy készül, hogy a gabonaszemeket finomra őrlik, ami miatt íze és állaga is kellemesebb, mint a teljes kiőrlésű változaté, illetve hosszabb ideig eltartható. Ezzel a technikával viszont elvész a benne található élelmi rostok, olajok, fehérjék és B-vitaminok, azaz a tápanyagok nagy része. Ez az alapja, hogy miért érdemes a teljes kiőrlésű gabonát választani a finomított változat helyett: az okokat az alábbi pontokban gyűjtöttük össze!

Ezért egészségesek a teljes kiőrlésű gabonák. A teljes kiőrlésű gabonák kiemelkedő szerepet töltenek be a kiegyensúlyozott táplálkozásban. Fontos forrásai a tápanyagoknak és fito-védő anyagoknak, amelyek a legtöbb ember étrendjében hiányos mennyiségben találhatóak.

Mivel a finomított, porrá őrölt lisztet gyorsabban megemésztjük, a vércukorszintünket is gyorsan felemeli. Az efféle "vércukortüskék" nemcsak azt eredményezik, hogy rövidebb időn belül ismét éhesek leszünk, de hozzájárulnak az inzulinrezisztencia és a cukorbetegség kialakulásához is. Két szelet finomított lisztből készített kenyér elfogyasztása jobban megemeli a vércukorszintet, mint hat kávéskanál cukor!

Ha a vércukorszint megemelkedik, a vérben lévő glükóz fehérjékhez kapcsolódik, és végbemegy a glikáció nevű folyamat. Ez különböző gyulladásokat idézhet elő a szervezetben, és növeli az esélyét bizonyos betegségek (szürke hályog, ízületi gyulladás, szívbetegség) kialakulásának.

Az elmúlt ötven évben a nagyanyáink által ismert és fogyasztott gabonát világszerte felváltották a nagyobb hozamú és igénytelen törzsek. Kutatók és genetikusok azonban a mai napig nem tudják biztosan megmondani, hogy ezek fogyasztása hosszú távon milyen hatással lesz az emberekre. A modern búza egyik legnagyobb változása, hogy a gliadin módosított formáját tartalmazza, amely a növényben található fehérje. Ennek fogyasztása az agy jutalmazásért felelős részeit aktiválja, és az étvágyra is hatással van.

A rostok hiánya miatt a fehér lisztből készült termékek lassítják az emésztést, a szervezetnek ráadásul nem kell energiatöbbletet felhasználnia, hogy az ilyen ételeket feldolgozza. Válasszuk inkább a teljes kiőrlésű lisztből készült pékárukat, tésztákat, ha nem szeretnénk egy számmal nagyobb ruhát hordani!

A rendszeres búzafogyasztással a különböző ételallergiák kialakulásának esélye is megnő. Ennek pontos okát a kutatók sem ismerik, de egyes feltételezések szerint a modern búzafajták magasabb gluténtartalma válthatja ki.

A több glutént tartalmazó lisztből jobb állagú tészta gyúrható, ezért gyorsan népszerűvé vált. Emiatt viszont az utóbbi évtizedekben minden korábbinál nagyobb mennyiségű glutént juttatunk a szervezetünkbe, aminek hosszú távú hatásai egyelőre nem ismertek.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?