Mit kell tudni a kéz-láb-szájfertőzésről?

A kéz-láb-szájfertőzés nem újkeletű betegség, leginkább kora ősszel terjed, leggyakoribb az óvodákban és bölcsődékben, s a hat év alatti korosztályra jellemző, ugyanis felnőttek körében ritkán figyelhető meg ez a betegség, mely szerencsére általában nem súlyos.

Az említett fertőzést leggyakrabban a „Coxsackie A16” nevű vírus okozza, de kutatások szerint további 15 más vírus is összefüggésbe hozható ennek a betegségnek a keletkezésével, melyről azt kell tudni, hogy cseppfertőzéssel terjed, illetve a székletben lévő vírusokkal, de érintkezés útján is továbbadható.

Jellemző tünetei között megemlíthetjük az 1-2 napi tartó, 38°C körüli lázat, melyet piros kiütések követnek legfőképp a száj körül, valamint a szájnyálkahártyán, de megfigyelhetőek a tenyéren, lábon kialakuló vörös kiütések is. Ahogy a név is sugallja, a betegség kéz-, láb- és szájfájdalmat okoz, tünetei azonban fokozatosan jelennek meg és nem egyszerre fordulnak elő.

A még beszélni nem tudó gyerekek sok sírással, étvágytalansággal és 38 Celsisus-fokos lázzal utalhatnak erre a betegségre. A fájó száj miatt a gyerekek sajnos nem isznak eleget, ami dehidratáltsághoz vezethet. A legkritikusabbak a szájban lévő apró sebek, mely miatt a kicsi étvágytalan lehet, nehezebben nyel, elutasítja az ételeket, italokat, pedig ilyenkor az egyik legfontosabb a folyadékpótlás.

Ételek tekintetében a puhább falatokkal érdemes próbálkozni, kenyérbelső, kalács, italokból pedig a hűvösebb hőmérsékletű, ám nem hideg folyadékok.

A 100%-os narancslé és egyéb savasabb ételek, italok ilyenkor még fokozzák a problémát és a tüneteket, hiszen csíphetik a sérült szájnyálkahártyát, ezek fogyasztása kerülendő a betegség idején.

A kéz-láb-száj fertőzés különösebb kezelést nem igényel, a betegség elején láz-és fájdalomcsillapító adható, s egyes szájfertőtlenítő ecsetelők, spray-k is segítenek a kialakult helyzeten.

A kicsik immunrendszere még nem oly erős, így ők gyakrabban is elkaphatják ezt a fertőzést, a nagyobbacskák már jobban odafigyelnek a kézmosásra és alapvető higiéniás követelményekre, így valószínű ennek tudható be, hogy ebben a korosztályban már ritkábban fordul elő. Megelőzni gyakori meleg vizes kézmosással lehet, illetve azzal, hogy kézzel nem nyúlunk az arcunkhoz, szánkhoz, orrunkhoz.