Menü

A zsírszegény diéták két oldala

Manapság már diéták százai közül választhatunk, ha úgy döntenénk, megszabadulnánk pár felesleges kilótól. De hogyan döntsünk? Számoljunk kalóriát? Ne együnk zsírt? Mindent csak mértékkel?

A rossz hír az, hogy sajnos nincs egy jól bevált recept, ami mindenkinek működne. Bár vannak egyetemes összetevői a fogyásnak, mint például az, hogy rendszeres mozgás nélkül nem várhatunk csodát, de legalábbis nem tartós csodát. Az is általánosan igaz, hogy egészséges és változatos táplálkozás nélkül bár lehet fogyni, de egészségünket is kockára tesszük ezzel. Nem lehet tehát kikerülni azt, hogy odafigyeljünk étkezésünkre és rendszeresen sportoljunk.

A jó hír azonban az, hogy bár sokfélék vagyunk, sokféle diéta is rendelkezésre áll. Az általános igazságok mellett figyelembe kell vennünk azt is, hogy ahány ember, annyi féle szervezet. Vannak, akik sajnos allergia vagy ételérzékenység miatt nem fogyaszthatnak bizonyos élelmiszereket. Vannak olyanok is, akiknek a szervezete könnyebben dolgozza fel a zsírokat, mint másoké és fordítva. Erre találták ki például a zsírszegény diétát. Persze van fehérjedús, ketogén – alacsony szénhidrát bevitel mellett nagymértékben engedélyezett zsír bevitel – és egyéb tápanyag specifikus diéta is, mi azonban most a zsírszegény diéta két oldalát mutatjuk be.

A zsírszegény diéta, ahogy a nevében is benne van, alacsony zsírbevitelen alapul. Le kell szögeznünk, hogy nem kizárólag a zsír okozza az elhízást, ahogy nem is kizárólag a cukor, vagy a szénhidrátok, ezért nem is oldhatjuk meg a problémát egyes tápanyagok teljes kizárásával. Éppen ezért a zsírszegény diétának nem csak előnyei, de hátrányai is lehetnek.

Előnyös a diétában az, hogy bár a zsírok bevitelét drasztikusan mérsékli, nincs tiltólistás étel, mindössze a mértékre kell ügyelnünk. Általában a zsírszegény diétát követni is könnyű, valamint a hozzá tartozó bevásárlólisták sem megfizethetetlenek. Általában a zsírszegény diéta olyan élelmiszerek fogyasztására ösztönöz, amik tápanyagokban gazdagok és kevés telített zsírsavat tartalmaznak. Ennek köszönhetően jótékony hatással van a szív- és érrendszer egészségére is. Ilyen élelmiszerek például a friss zöldségek, gyümölcsök, a teljes kiőrlésű gabonák vagy a sovány húsok.

Ahogy említettük, hátránya is lehet ennek a fajta diétának. Az egyik az, hogy ha túlzásba visszük a zsírbevitel csökkentését, megfoszthatjuk magunkat bizonyos tápanyagoktól és vitaminoktól. Az anyagcserénkhez és az immunrendszerünk egészséges működéséhez is elengedhetetlen a 4 jól ismert zsírban oldódó vitamin, az A-, a D-, az E- és a K-vitamin. Ráadásul megfelelő zsírbevitel nélkül gyakran kell majd megküzdenünk az éhséggel is, ami miatt könnyebben nassolunk. Arra is érdemes figyelni, hogy a boltokban kapható zsírszegény termékeket általában többszörösen feldolgozták és kezelték, így bár kalóriát tényleg kevesebbet tartalmaz, azonban több cukor és keményítő lehet bennük.

Érdemes tehát megfelelően tájékozódnunk arról, milyen az anyagcserénk és milyen diétával érhetjük el a legjobb eredményt, azonban nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy megfelelő mennyiségű testmozgás és kiegyensúlyozott táplálkozás nélkül nem érhetünk el tartós súlycsökkenést.

Könnyű ételek meleg napokra

Szeretnél valami finomat enni, de nincs kedved a kánikulában órákat tölteni főzéssel a tűzhely felett? Itt van néhány egyszerű recept, amelynek segítségével egészséges és laktató ételeket tudunk készíteni, főzés nélkül, akár tíz perc alatt!

Édesítőszerektől depresszió

A depresszió gyakori betegség, amely szinten minden felnőttet érint valamilyen formában az élete során. Jellemző rá, hogy negatívan befolyásolja az érzelmeket, a gondolkodást és a viselkedést is. Számos tünete van, ezek közül leggyakoribb a lehangoltság és az érdeklődés vagy az öröm hiánya. Viszont adódik a kérdés, hogy mi okozza a problémákat, hogyan lehetünk letörtek az édesítőszerektől?

A szinten tartó alkoholbeteg

Mielőtt még az alkoholizmus szintjeivel kezdünk el foglalkozni, a toleranciaszint kérdésköréről kell ejtenünk néhány szót. Toleranciaszintnek nevezzük az alkohollal kapcsolatos tűrőképességet, vagyis azt, hogy mennyi alkoholt tudunk egyszerre elfogyasztani különösebb probléma nélkül.

Alkoholmentes üdítők, mint belépő drog

Mindenki tudja, hogy a cukros üdítők rosszak, mert túl sok bennük a cukor – a kólában, energiaitalokban ráadásul sok sav és koffein is van –. A gyümölcslevek jelentős része is sok hozzáadott cukrot tartalmaz, a mesterséges édesítőkből-ízesítőkből készített löttyökről ne is beszéljünk. Ezekhez képest sokkal jobb választásnak tűnhet az alkoholmentes sör, citromos, meggyes ízben, amit lehet inni a nyári melegben. De biztosan olyan jó választás ez?

A nátrium-glutamát egészségre gyakorolt hatásai

A nátrium-glutamát, röviden MSG vagy E621 a világon legnagyobb mennyiségben használt ízfokozó adalékanyag, melyet az élelmiszeripar előszeretettel tesz bele a lehető legváltozatosabb ételekbe, a levesektől kezdve a sajton és a paradicsomszószon keresztül a húsfélékig. Kicsi az esélye annak, hogy egyáltalán nem fogyasztottunk MSG-t az elmúlt huszonnégy órában.